SZT. ERZSÉBET SZÉKESEGYHÁZ KASSÁN. A RESTAURÁLÁS UTÁN.
(Steindl Imre terve és Schikedanz Albert aquarelje után).
(Steindl Imre terve és Schikedanz Albert aquarelje után).
1382-ből állítólag egy alapító-levél származik, mely bizonyos szőllők jövödelmét a főoltár elkészítésének költségeire, valamint a Szt. Péter és Pál nevét viselő oltárnál mondandó mmisékre köti le. Ugyanazon évben a tímárok és szűcsök czéhe kötelezi magát, hogy fölépíttetése esetén fentart egy Szt. Márton tiszteletére szentel oltárt. Ez azonban nem bizonyítja, hogy a dóm már teljesen készen lett volna az 1382-ik esztendőben, mert akkor egy félig-meddig gazdag diszítésű oltáron eldolgoztak vagy negyedszázadig is.
Zsigmond.
Zsigmond király, Nagy Lajos veje, lehető áldozatkészséggel mozdította elő a dóm építését, jóllehet a török elleni vesztes háboru, a belzavarok, fogságba kerülése, gyakori pénztelensége meg-megakasztották azt. Ámde az épités alig szünetelt és Zsigmond halálakor, 1437-ben a dóm nagyrészt már készen állhatott és isteni szolgálatot is végeztek benne. Nem volt még befejezve a ma is csonka déli torony sem. Az északi tornyot valószinüleg a középhajó főpárkányzatának magasságáig emelték föl, mert a magasabb kősoron már azt a czímert találjuk, melyet V. László 1453-ban adott Kassa városának, míg a legfelső emeletet Crompholz Miklós építette 1496-tól 1497-ig. 1440 körül még nem léteztek a többé-kevésbé zavaró hatásu későbbi toldalék-építmények, a déli elő-építmény, melyhez az oldalhajót elfödő két káplnát ragasztották, valamint nem létezett az északi Szt. József kápolna sem, melyet a most folyó újjáépítéskor már eltávolítottak. A dóm belseje valószinüleg teljesen készen állt; legalább nem állíthatjuk bizonyossággal, hogy a gazdag kőornamentikával épült orgonakarzatot és a régi szószéket, melynek maradványait 1886-ban találták meg, csak Hollós Mátyás király korában építették volna; ellenben ekkor készült a még ma is létező szentségház. Az említett karzat és szószék Zsigmond király végső éveiben készülhetett el, nemkülönben az eredeti, erkélyszerüen kiszökelő énekesek karzata is. A mi nem volt kőből, azt később, az 1556-ban dúlt nagy tűzvész mind megsemmisítette; csak négy oltárt mentettek meg, melyek azonban a XVI. század elejéről származtak.
Zsigmond király, Nagy Lajos veje, lehető áldozatkészséggel mozdította elő a dóm építését, jóllehet a török elleni vesztes háboru, a belzavarok, fogságba kerülése, gyakori pénztelensége meg-megakasztották azt. Ámde az épités alig szünetelt és Zsigmond halálakor, 1437-ben a dóm nagyrészt már készen állhatott és isteni szolgálatot is végeztek benne. Nem volt még befejezve a ma is csonka déli torony sem. Az északi tornyot valószinüleg a középhajó főpárkányzatának magasságáig emelték föl, mert a magasabb kősoron már azt a czímert találjuk, melyet V. László 1453-ban adott Kassa városának, míg a legfelső emeletet Crompholz Miklós építette 1496-tól 1497-ig. 1440 körül még nem léteztek a többé-kevésbé zavaró hatásu későbbi toldalék-építmények, a déli elő-építmény, melyhez az oldalhajót elfödő két káplnát ragasztották, valamint nem létezett az északi Szt. József kápolna sem, melyet a most folyó újjáépítéskor már eltávolítottak. A dóm belseje valószinüleg teljesen készen állt; legalább nem állíthatjuk bizonyossággal, hogy a gazdag kőornamentikával épült orgonakarzatot és a régi szószéket, melynek maradványait 1886-ban találták meg, csak Hollós Mátyás király korában építették volna; ellenben ekkor készült a még ma is létező szentségház. Az említett karzat és szószék Zsigmond király végső éveiben készülhetett el, nemkülönben az eredeti, erkélyszerüen kiszökelő énekesek karzata is. A mi nem volt kőből, azt később, az 1556-ban dúlt nagy tűzvész mind megsemmisítette; csak négy oltárt mentettek meg, melyek azonban a XVI. század elejéről származtak.
KASSA. – A DÓM KORÁBBI ÉS UJ ALAPRAJZA. A RÉGI TEMPLOM ALAPRAJZA. (Steindl Imre tanár rajza.)
Megmentett oltárok.
A megmentett négy oltár a következő:
A szép főoltár, melynek Wohlgemuth által festett táblás képe az 1495-től 1516-ig terjedő időben készült; Boldogasszony fogantatásának oltára, melyet ideiglenesen a Szt. Mihály kápolnában állítottak föl, s 1516-ból való; a szent Szűz haláláról nevezett oltár, 1519-ből; Szt. Antal oltára, melyet az ujabb időben történt restaurálással elrontottak.
E mellékoltárok képeit alkalmasint Wohlgemuth tanitványai festették, egyik-másik (úgy a főoltár képcsoportjából is) Dürer modorára emlékeztet.
Zsigmond halála után keveset épitettek a templomon; csak az északi tornyot emelték V. László alatt egy emelettel, mely most az utolsóelőtti emelet rétegét alkotja.
A megmentett négy oltár a következő:
A szép főoltár, melynek Wohlgemuth által festett táblás képe az 1495-től 1516-ig terjedő időben készült; Boldogasszony fogantatásának oltára, melyet ideiglenesen a Szt. Mihály kápolnában állítottak föl, s 1516-ból való; a szent Szűz haláláról nevezett oltár, 1519-ből; Szt. Antal oltára, melyet az ujabb időben történt restaurálással elrontottak.
E mellékoltárok képeit alkalmasint Wohlgemuth tanitványai festették, egyik-másik (úgy a főoltár képcsoportjából is) Dürer modorára emlékeztet.
Zsigmond halála után keveset épitettek a templomon; csak az északi tornyot emelték V. László alatt egy emelettel, mely most az utolsóelőtti emelet rétegét alkotja.
SZÓSZÉK A DÓMBAN. (Steindl Imre tanár rajza.)
Építés Mátyás alatt. Szentségház. Biztosító építkezések.
A műértő Mátyás király alatt uj épitési korszaka nyilik meg az egyháznak. Az akkori épitőmester azt tűzte ki első feladatul, hogy a befejezetlen déli tornyot épiti ki. Két év alatt annyira haladtak az előmunkálatok, hogy megkezdhették az első kősor felrakását, a mint azt az oldalhajó párkányszéle fölött 3 méternyi magasságban bevésett „1461” évszám mutatja. E munka által azonban meg nehezitették az orgonakarzathoz való feljárást, mely a déli toronyban volt, miért is a feljárást az északi toronyba kellett áthelyezni. E végből az orgonakarzatról ajtót kellett töretni az északi toronyba. A régi szabad lépcső helyett az északi torony nyugati oldalán 1462-ban csinos lépcsőtornyot épitettek kő-csigalépcsővel, mely úgy, mint a régi szabad lépcső, az első toronyemeletig, vagyis az orgonakarzatig vezet. Ugyanez időben készitették finom komlósi kőből a 16 méter magas, gazdagon áttört mívű szentségházat. Mestere állitólag Crom István, a ki azt 1472-ben fejezte be s a kinek sírkövét 1882-ben megtalálták. Ez a szentségház (melynek ábrázolását a város történetének szövegében közüljük) az 1556-ban pusztitott nagy tűz daczára, mind a mai napig meglehetős jó karban maradt fenn. Az 1860-iki restaurálás alkalmával értelmetlenül bekenték olajfestékkel; ámde a mostani restaurálás teljesen a régi minta szerint ujitotta meg ezt a nevezetes műemléket. A déli torony épitésével még nem haladtak tíz méternyi magasságra, midőn az épitésvezetőség észrevette, hogy a déli kereszthajó homlokfa kitolódott ama nagy nyomás következtében, melyet a kosárív alakjában a két oldalhajó fölé inkonstruktive vont kereszthajó-bordák fejtettek ki. Azt akkor nem vették észre, hogy a kereszthajók falának sekély alapozása is hozzájárult a homlokfal kinyomulásához. Jóllehet a négyezetpillérek is elhajoltak és ellenállási képességük nagyon megfogyatkozott, mégis arra kellett első sorban törekedni, hogy a déli kereszthajó magas homlokfalát támaszszák meg, melynek diszített oromzata már 30 centiméterrel hatolt kifelé. Fölépitették a déli kereszthajóhoz az előcsarnokot; de a biztositó toldalék-épitkezés szüksége szülte az oldalhajók elé épitett két kápolnát is, melyeket az előcsarnok homlokfalaival egy magasságra épitettek. 1477-ben e kápolnákat már a főpárkányzat magasságáig kellett fölépiteni, mert a Szt. János kápolna falán a főpárkány alatt levő napórába az 1477-ik év van vésve.
A műértő Mátyás király alatt uj épitési korszaka nyilik meg az egyháznak. Az akkori épitőmester azt tűzte ki első feladatul, hogy a befejezetlen déli tornyot épiti ki. Két év alatt annyira haladtak az előmunkálatok, hogy megkezdhették az első kősor felrakását, a mint azt az oldalhajó párkányszéle fölött 3 méternyi magasságban bevésett „1461” évszám mutatja. E munka által azonban meg nehezitették az orgonakarzathoz való feljárást, mely a déli toronyban volt, miért is a feljárást az északi toronyba kellett áthelyezni. E végből az orgonakarzatról ajtót kellett töretni az északi toronyba. A régi szabad lépcső helyett az északi torony nyugati oldalán 1462-ban csinos lépcsőtornyot épitettek kő-csigalépcsővel, mely úgy, mint a régi szabad lépcső, az első toronyemeletig, vagyis az orgonakarzatig vezet. Ugyanez időben készitették finom komlósi kőből a 16 méter magas, gazdagon áttört mívű szentségházat. Mestere állitólag Crom István, a ki azt 1472-ben fejezte be s a kinek sírkövét 1882-ben megtalálták. Ez a szentségház (melynek ábrázolását a város történetének szövegében közüljük) az 1556-ban pusztitott nagy tűz daczára, mind a mai napig meglehetős jó karban maradt fenn. Az 1860-iki restaurálás alkalmával értelmetlenül bekenték olajfestékkel; ámde a mostani restaurálás teljesen a régi minta szerint ujitotta meg ezt a nevezetes műemléket. A déli torony épitésével még nem haladtak tíz méternyi magasságra, midőn az épitésvezetőség észrevette, hogy a déli kereszthajó homlokfa kitolódott ama nagy nyomás következtében, melyet a kosárív alakjában a két oldalhajó fölé inkonstruktive vont kereszthajó-bordák fejtettek ki. Azt akkor nem vették észre, hogy a kereszthajók falának sekély alapozása is hozzájárult a homlokfal kinyomulásához. Jóllehet a négyezetpillérek is elhajoltak és ellenállási képességük nagyon megfogyatkozott, mégis arra kellett első sorban törekedni, hogy a déli kereszthajó magas homlokfalát támaszszák meg, melynek diszített oromzata már 30 centiméterrel hatolt kifelé. Fölépitették a déli kereszthajóhoz az előcsarnokot; de a biztositó toldalék-épitkezés szüksége szülte az oldalhajók elé épitett két kápolnát is, melyeket az előcsarnok homlokfalaival egy magasságra épitettek. 1477-ben e kápolnákat már a főpárkányzat magasságáig kellett fölépiteni, mert a Szt. János kápolna falán a főpárkány alatt levő napórába az 1477-ik év van vésve.
A DÓM DÉLI KAPUJA. (Letzter S. felvétele.)
68Királylépcső.
Miután ezeket a támogató épitkezéseket befejezték, hozzáfoghattak a déli előépitmény befejezéséhez és ékitéséhez. A déli előcsarnok fölött egy triforiumokkal gazdagon diszített kápolnahelyiséget s ehhez külön feljáratot épitettek. Ez az az elegáns király-lépcső, melyet a nép nyelvén a „szerelmesek lépcsőjének” neveztek el. A déli kereszthajóból, a kaputól balra, két egymással találkozó csigalépcső vezet a díszesen áttört kőfalakon belül négyszeri csavarodással a királyi oratoriumba, vagyis az előcsarnok fölött levő kápolnába, még pedig először az erkélyre, mely a kereszthajó homlokfalából messze kiugrik s gazdagon áttört mívü kőnyöklővel bir. Az oratorium és a kereszthajó összeköttetése végett a kereszthajó régi ablaka helyén csúcsíves nyilást készitettek. A kápolna padlójától fogva tovább vitték a királylépcsőt, már nem kettősen, de szintén ékesen áttört falak közt. A lépcső merészen keresztül tör a kereszthajó-boltozat sarokvállán s lehetővé teszi, hogy rajta a főhajó padlására mehessünk.
Miután ezeket a támogató épitkezéseket befejezték, hozzáfoghattak a déli előépitmény befejezéséhez és ékitéséhez. A déli előcsarnok fölött egy triforiumokkal gazdagon diszített kápolnahelyiséget s ehhez külön feljáratot épitettek. Ez az az elegáns király-lépcső, melyet a nép nyelvén a „szerelmesek lépcsőjének” neveztek el. A déli kereszthajóból, a kaputól balra, két egymással találkozó csigalépcső vezet a díszesen áttört kőfalakon belül négyszeri csavarodással a királyi oratoriumba, vagyis az előcsarnok fölött levő kápolnába, még pedig először az erkélyre, mely a kereszthajó homlokfalából messze kiugrik s gazdagon áttört mívü kőnyöklővel bir. Az oratorium és a kereszthajó összeköttetése végett a kereszthajó régi ablaka helyén csúcsíves nyilást készitettek. A kápolna padlójától fogva tovább vitték a királylépcsőt, már nem kettősen, de szintén ékesen áttört falak közt. A lépcső merészen keresztül tör a kereszthajó-boltozat sarokvállán s lehetővé teszi, hogy rajta a főhajó padlására mehessünk.
Épités félbenmaradása Mátyás után.
Mátyás király halála után az épitkezés hirtelen félbeszakadt, s igy a déli torony fölépitése is abban maradt. A Mátyás halálát követő királyválasztási harczokban, midőn Albert lengyel herczeg Kassát lövette, az északi torony is megsérült, s ezt neissei Crompholz Miklós épitőmester, a szenátus megbízásából, mint az északi torony szomszédságában a nyugati rizaliton levő latin felirat mondja, az 1496–1497-ik évben helyreállította. Egészen újonnan csak az északi torony legfelső emeletét építhették, melyen a városnak 1502-ben kapott három liliomos czímere van, lovagsisakkal. A szabadon álló torony-gyámfalaknak, melyeket szintén megrongáltak a golyók, csak felső részüket javitották ki.
Mátyás király halála után az épitkezés hirtelen félbeszakadt, s igy a déli torony fölépitése is abban maradt. A Mátyás halálát követő királyválasztási harczokban, midőn Albert lengyel herczeg Kassát lövette, az északi torony is megsérült, s ezt neissei Crompholz Miklós épitőmester, a szenátus megbízásából, mint az északi torony szomszédságában a nyugati rizaliton levő latin felirat mondja, az 1496–1497-ik évben helyreállította. Egészen újonnan csak az északi torony legfelső emeletét építhették, melyen a városnak 1502-ben kapott három liliomos czímere van, lovagsisakkal. A szabadon álló torony-gyámfalaknak, melyeket szintén megrongáltak a golyók, csak felső részüket javitották ki.
A DÓM ÉSZAKI KAPUJA. (Letzter S. felvétele.)
1556-iki tűzvész.
Az 1556-iki tűzvészig, mely végzetes volt a székesegyházra is, még nem történt semmi zavaró átalakítás belsejében. Az 1556-iki tűzvész oly borzasztóan dúlt, hogy a kövek 30 centiméternyire áttüzesedtek, s igy ellenálló képességükből sokat veszítettek, sőt több helyen a falak megrepedeztek. Az északi torony harangjai elolvadtak, roncsaikból öntette a városi tanács az Orbán-harangot, melyet súlya és terjedelme miatt nem helyezhettek el a székesegyház tornyában, azért építették számára külön az Orbán-tornyot. A tűzvész után csak felületesen javitották ki a templomot. Az 1556-tól 1585-ig terjedő időszakban építették északi toldalékként a Szt. József kápolnát is, mely, mint emlitve volt, lehordatott, s nem is fog többé fölépittetni.
Az 1556-iki tűzvészig, mely végzetes volt a székesegyházra is, még nem történt semmi zavaró átalakítás belsejében. Az 1556-iki tűzvész oly borzasztóan dúlt, hogy a kövek 30 centiméternyire áttüzesedtek, s igy ellenálló képességükből sokat veszítettek, sőt több helyen a falak megrepedeztek. Az északi torony harangjai elolvadtak, roncsaikból öntette a városi tanács az Orbán-harangot, melyet súlya és terjedelme miatt nem helyezhettek el a székesegyház tornyában, azért építették számára külön az Orbán-tornyot. A tűzvész után csak felületesen javitották ki a templomot. Az 1556-tól 1585-ig terjedő időszakban építették északi toldalékként a Szt. József kápolnát is, mely, mint emlitve volt, lehordatott, s nem is fog többé fölépittetni.
Elhibázott restaurálás.
Bocskay ostroma alatt is sokat szenvedett a templom. Ezeket a károkat sem javították ki soha alaposan. 1813-ban és 1845-ben a Hernád áradása okozott talajbeomlásokat a templomban.
Fábry püspök 1857–1863. nagy áldozatokkal renováltatta a templomot. De a nemes szándék kudarczot vallott a hozzá nem értő kezek kontár munkája miatt. A sok kárt értelmetlenül és felületesen javították ki. Így a falakon és bordákon támadt nagy repedésekbe erős faékeket vertek oly erővel, hogy a bordák több mint 10 centiméternyire eltolattak, a falak szerkezete pedig meglazult. A repedéseket és a betöltésükre szolgáló fa-ékeket gipsz-vakolattal bekenték, a hiányzó kőbordákat egyszerüen stukkós fabordákkal pótolták, melyek húsz év alatt elrothadtak, sőt a velük érintkező kőbordákat is teljesen meglazították. A megrongált kőburkolatokat gipszvakolattal kenték össze és az egészet olajfestékkel mázolták be. Kívülről hasonlóképen bántak a falak megujításával. A nagyobb kőrészek megujítására éretlen porfirt használtak Göncz vidékéről, mely húsz év alatt jobban pusztult, mint a hogy a régi kő 600 év alatt korhadt. Kisebb hibákat gipszvakolattal lepleztek el, a mi pár év alatt lehullott.
Bocskay ostroma alatt is sokat szenvedett a templom. Ezeket a károkat sem javították ki soha alaposan. 1813-ban és 1845-ben a Hernád áradása okozott talajbeomlásokat a templomban.
Fábry püspök 1857–1863. nagy áldozatokkal renováltatta a templomot. De a nemes szándék kudarczot vallott a hozzá nem értő kezek kontár munkája miatt. A sok kárt értelmetlenül és felületesen javították ki. Így a falakon és bordákon támadt nagy repedésekbe erős faékeket vertek oly erővel, hogy a bordák több mint 10 centiméternyire eltolattak, a falak szerkezete pedig meglazult. A repedéseket és a betöltésükre szolgáló fa-ékeket gipsz-vakolattal bekenték, a hiányzó kőbordákat egyszerüen stukkós fabordákkal pótolták, melyek húsz év alatt elrothadtak, sőt a velük érintkező kőbordákat is teljesen meglazították. A megrongált kőburkolatokat gipszvakolattal kenték össze és az egészet olajfestékkel mázolták be. Kívülről hasonlóképen bántak a falak megujításával. A nagyobb kőrészek megujítására éretlen porfirt használtak Göncz vidékéről, mely húsz év alatt jobban pusztult, mint a hogy a régi kő 600 év alatt korhadt. Kisebb hibákat gipszvakolattal lepleztek el, a mi pár év alatt lehullott.
A DÓM NYUGATI KAPUJA. (Letzter S. felvétele.)
Dóm ujjáépítése.
Így semmi csodálni való sincs azon, hogy az 1875. évi nagy vihar erősen megrongálta a templomot és bár Perger János püspök kijavíttatta a rongálásokat, jónak látta sürgősen felhivni a közönség figyelmét e remek műemlékre. Általános nézetként hangoztatták, hogy a templomot további romlásnak nem szabad többé kitenni. Ez indította Trefort Ágoston akkori vallás- és közoktatásügyi minisztert arra, hogy a templom állapotát hivatott szakértővel megvizsgáltassa, kinek véleményét nemcsak meghallgatta, hanem azt teljesen terjedelmében magáévá is tette s elrendelte a dómnak alapos restaurálását. 1876-ban Schmidt Frigyest, a híres Szt. István dóm ujjáépitőjét hívta meg a templom megvizsgálására. Az ő javaslata alapján Trefort miniszter megbízta Steindl Imre budapesti műegyetemi tanárt, nemcsak a restaurálási tervek készítésével, hanem magával a munkálatok intézésével is. 1877. január 17-én kelt rendeletében adta e megbízást és megalakította a helyi építési bizottságot, melynek elnöke Kassa polgármestere: Münster Tivadar. Steindl ajánlatára épitésvezetőnek a württembergi származásu Weber József és rajzolónak Sztehlo Ottó alkalmaztattak. 1877. május 12-én indult meg a munkálat. 1877. november 29-én érkezett meg az első kődarab Szepes-Olasziból, melyet valóságos ünnepséggel fogadtak. Időközben az aggodalmasnak talált déli előcsarnok és a diadalív fölött álló oromfal megvizsgálására 1878-ban Hegedűs Kandid Lajos miniszteri tanácsos elnöklete alatt Schmidt Frigyes és Steindl Imre tagokból álló bizottság küldetett ki. Ez meggyőződött arról, hogy az előcsarnok fönn nem tartható, ennek újjáépítését tehát kimondották. Az első kész követ 1878. okt. 28-án helyezték el, s ezzel a tényleges restaurálás megindult. A következő két év a szentély nagy részének restaurálásával telt el, a mikor Weber József 1880. okt. 13-án hirtelen meghalt.
Steindl Imre tanár ugyanez év deczember 1-től fogva Frőhde Frigyes Vilmost hívta meg építésvezetőnek, a kinek alkalmazását a vallás- és közoktatásügyi miniszter helyben hagyta.
Így semmi csodálni való sincs azon, hogy az 1875. évi nagy vihar erősen megrongálta a templomot és bár Perger János püspök kijavíttatta a rongálásokat, jónak látta sürgősen felhivni a közönség figyelmét e remek műemlékre. Általános nézetként hangoztatták, hogy a templomot további romlásnak nem szabad többé kitenni. Ez indította Trefort Ágoston akkori vallás- és közoktatásügyi minisztert arra, hogy a templom állapotát hivatott szakértővel megvizsgáltassa, kinek véleményét nemcsak meghallgatta, hanem azt teljesen terjedelmében magáévá is tette s elrendelte a dómnak alapos restaurálását. 1876-ban Schmidt Frigyest, a híres Szt. István dóm ujjáépitőjét hívta meg a templom megvizsgálására. Az ő javaslata alapján Trefort miniszter megbízta Steindl Imre budapesti műegyetemi tanárt, nemcsak a restaurálási tervek készítésével, hanem magával a munkálatok intézésével is. 1877. január 17-én kelt rendeletében adta e megbízást és megalakította a helyi építési bizottságot, melynek elnöke Kassa polgármestere: Münster Tivadar. Steindl ajánlatára épitésvezetőnek a württembergi származásu Weber József és rajzolónak Sztehlo Ottó alkalmaztattak. 1877. május 12-én indult meg a munkálat. 1877. november 29-én érkezett meg az első kődarab Szepes-Olasziból, melyet valóságos ünnepséggel fogadtak. Időközben az aggodalmasnak talált déli előcsarnok és a diadalív fölött álló oromfal megvizsgálására 1878-ban Hegedűs Kandid Lajos miniszteri tanácsos elnöklete alatt Schmidt Frigyes és Steindl Imre tagokból álló bizottság küldetett ki. Ez meggyőződött arról, hogy az előcsarnok fönn nem tartható, ennek újjáépítését tehát kimondották. Az első kész követ 1878. okt. 28-án helyezték el, s ezzel a tényleges restaurálás megindult. A következő két év a szentély nagy részének restaurálásával telt el, a mikor Weber József 1880. okt. 13-án hirtelen meghalt.
Steindl Imre tanár ugyanez év deczember 1-től fogva Frőhde Frigyes Vilmost hívta meg építésvezetőnek, a kinek alkalmazását a vallás- és közoktatásügyi miniszter helyben hagyta.
SZT. JÓZSEF OLTÁRA A DÓMBAN. (Steindl Imre tanár rajza.)
1881. deczember hóban a szentély és a hozzátartozó két lépcsőtorony restaurálását befejezték. 1882. julius havában megkezdték az összekötő alapfalak épitését. E munka közben rábukkantak Crom István sírkövére, valamint az őstemplom hajójának alapfalaira. 1883. szeptember 25-én elhelyezik a déli előcsarnok keresztrózsáját. 1884. január 21-én nagy szerencsétlenség fenyegette a templomot. Az északnyugati négyezetpillér a bordagyámtól fogva megrepedt, s a repedés a talapzattól számitva, mintegy két méternyi magasságig hatolt.
Katasztrófa elhárítása.
A templom veszélyeztetett állapotát már előbb is fölismerte Steindl s figyelmeztette rá a minisztert, elháritván magától a felelősséget. Két szakértő azonban a veszélyt kizártnak jelenté ki. A január 21-iki esemény hirére Trefort miniszter meghatalmazta Steindl Imrét, hogy a katasztrófa elháritására tegyen meg minden intézkedést. A feladat annál nehezebb volt, mert nem volt együtt sem a kellő számu munkaerő, sem az épitési anyag, úgy, hogy már azon a ponton álltak, hogy Budapestről vitessenek téglát, míg végre az utolsó órában előteremthették a kassai téglagyárak. A munkásoknak háromszoros bért kellett fizetni, még igy is sak az Istenbe vetett bizodalommal tarthatták őket éjjel-nappal munkában, mert minden pillanatban abban a veszélyben forogtak, hogy a leszakadó templom agyonüti őket a vezetőkkel együtt.
Február 6-ig az éjjel-nappal folytatott munkával, egészen a bordákig érő 1 1/4 méter vastag téglafalak felhúzásával elejét vették ugyan a katasztrófának, de a tarthatatlan állapot szükségessé tette az egész hajó ujjáépitését. E biztositó munkák közben folytatólagosan kiásták a korábbi templom szentélyét is.
A templom veszélyeztetett állapotát már előbb is fölismerte Steindl s figyelmeztette rá a minisztert, elháritván magától a felelősséget. Két szakértő azonban a veszélyt kizártnak jelenté ki. A január 21-iki esemény hirére Trefort miniszter meghatalmazta Steindl Imrét, hogy a katasztrófa elháritására tegyen meg minden intézkedést. A feladat annál nehezebb volt, mert nem volt együtt sem a kellő számu munkaerő, sem az épitési anyag, úgy, hogy már azon a ponton álltak, hogy Budapestről vitessenek téglát, míg végre az utolsó órában előteremthették a kassai téglagyárak. A munkásoknak háromszoros bért kellett fizetni, még igy is sak az Istenbe vetett bizodalommal tarthatták őket éjjel-nappal munkában, mert minden pillanatban abban a veszélyben forogtak, hogy a leszakadó templom agyonüti őket a vezetőkkel együtt.
Február 6-ig az éjjel-nappal folytatott munkával, egészen a bordákig érő 1 1/4 méter vastag téglafalak felhúzásával elejét vették ugyan a katasztrófának, de a tarthatatlan állapot szükségessé tette az egész hajó ujjáépitését. E biztositó munkák közben folytatólagosan kiásták a korábbi templom szentélyét is.
A DÓM UJ ORGONÁJA. (Steindl Imre tanár rajza.)
Dóm befejezése.
Deczember 20-án fölállítják a déli kereszthajó keresztrózsáját. 1886. február 27-én a József-kápolna padlója alatt a már emlitett szószék festett és aranyozott részleteire találtak. 1887. juliusban lebontották a Szt. József-kápolnát.
1892 deczember 27-én a szentélyhez legközelebb álló, első északi fülkében – Szt. István kápolnájában – freskót fedeztek föl. 1893 január 4-én a szemközti déli – pócsi Szűz Mária – kápolnában szintén találtak freskót. Időközben elkészült az úgynevezett huszártorony, s május 2-án föltűzték rá a keresztet. 1894. szept. 8-án elhelyezték a kereszthajó északi ormának keresztrózsáját és ez évben befejezték a hajók boltozását. 1895-ben teljesen elkészítették a hajó belsejét, eltávolitották az orgona-karzat és szószék elhelyezése végett a belső állványozást, visszaállították a meglevő oltárokat, padokat, s elhatározták, hogy a templom felszentelését a millenáris ünnepélyek sorozatába veszik fel és ujra átadják az isteni tisztelet czéljára.
A következő évekre a déli, úgynevezett Mátyás-toronynak tervszerinti kiépitése és az északinak tatarozása van kitűzve.
Deczember 20-án fölállítják a déli kereszthajó keresztrózsáját. 1886. február 27-én a József-kápolna padlója alatt a már emlitett szószék festett és aranyozott részleteire találtak. 1887. juliusban lebontották a Szt. József-kápolnát.
1892 deczember 27-én a szentélyhez legközelebb álló, első északi fülkében – Szt. István kápolnájában – freskót fedeztek föl. 1893 január 4-én a szemközti déli – pócsi Szűz Mária – kápolnában szintén találtak freskót. Időközben elkészült az úgynevezett huszártorony, s május 2-án föltűzték rá a keresztet. 1894. szept. 8-án elhelyezték a kereszthajó északi ormának keresztrózsáját és ez évben befejezték a hajók boltozását. 1895-ben teljesen elkészítették a hajó belsejét, eltávolitották az orgona-karzat és szószék elhelyezése végett a belső állványozást, visszaállították a meglevő oltárokat, padokat, s elhatározták, hogy a templom felszentelését a millenáris ünnepélyek sorozatába veszik fel és ujra átadják az isteni tisztelet czéljára.
A következő évekre a déli, úgynevezett Mátyás-toronynak tervszerinti kiépitése és az északinak tatarozása van kitűzve.
Dóm költségei.
A dóm teljes befejezése e század végére várható. Az összes költség a berendezéssel együtt, de a tornyokon kívül, 900,000 forintra rúg; ehhez járul a déli torony kiépítése, körülbelül 300,000 frttal; ha pedig a terv szerint az északi torony is stílszerüen újjáépíttetik, ennek lehordása és újjáépítése további 400,000 forintot követel, úgy hogy az egész ujjáalkotás mintegy 1.600,000 forintba kerül.
A dóm teljes befejezése e század végére várható. Az összes költség a berendezéssel együtt, de a tornyokon kívül, 900,000 forintra rúg; ehhez járul a déli torony kiépítése, körülbelül 300,000 frttal; ha pedig a terv szerint az északi torony is stílszerüen újjáépíttetik, ennek lehordása és újjáépítése további 400,000 forintot követel, úgy hogy az egész ujjáalkotás mintegy 1.600,000 forintba kerül.
DISZITMÉNY A DÓM DÉLI OLDALÁRÓL. (Saját felvételünk.) Zárókép.
PÁRKÁNYRÉSZLET A DÓM DÉLI OLDALÁRÓL. (Saját felvételünk.) Fejlécz
Nineteenth-Century German, Austrian, and Hungarian Drawings from Budapest. Szerkesztette: Gerszi Teréz-Gonda Zsuzsa.
Art Services International, Alexandra, Virginia, 1994, 45. kép.
Szépmûvészeti Múzeum, Budapest
Kassai István (Kassa, 1430 körül – Buda ? , 1499 előtt): építész és szobrász. 1464-ben Kassa város tanácsa a bártfaiaknak ajánlotta az épülő Szent Egyed-templom szentélyének beboltozására. A munkát megkapta, el is végezte, s a diadalív északi sarkának gyámkövére önarcképét is kifaragta. Ugyanekkor megépítette a különálló szentségházat. 1470 körül szobrokat szállított Bártfára. Mátyás megbízásából 1476-ban a diósgyőri vár kibővítési munkálatait vezette, s a budai királyi palotán is dolgozott. 1480-ban a kassai Erzsébet-templomon végzett közelebbről meg nem jelölt munkákat. A budaszentlőrinci pálos kolostor szentségháza szintén az ő műve. Valószínűleg Budán halt meg. Alkotásai a késői gótika legmagasabb színvonalú példái. – Irod. Csemegi József: K. I. művészete (Bp., 1939); Feuerné Tóth Rózsa: K. I. (Bpest Régiségei, XVI. 1955.)
KASSAI ISTVÁN XV-ik századbeli kassai építõmesterrõl való ismereteinket a következõkben foglalhatjuk össze: Vándorló éveiben talán Kölnben is megfordult; az 1465-ik évben ugyanis már mint Kassa város polgára, Kölner (Kölni) János képírónak egyik jótállója, midõn ez a polgári jogot elnyeri, a városi jegyzõkönyv szerint: Item eodem die (t. i. feria tertia ante Priscam virginem) Johannes Kölner pictor adep-tus est ius civile more advenarum ; pro eo fideiussores sunt Holyb et magister Stephanus lapicida.István mester 1464-ben Bártfán adta kiváló tudásának bizonyítékát, midõn az összeomlással fenyegetõ sz. Egyed templomát újra boltozta. Bártfa a jeles építõmester iránt érzett háláját akként örökítette meg, hogy mellszobrát az egyház arcus triumphálisának éjszaki sarkában levõ boltvállkõre kifaragtatta ; a mester baljában mûvészete symbolumát, körzõt tart, jobbjában pedig iratszalagot, rajta: 1464. S. A. azaz Stephanus architectus. Õ faragta a sz. Egyedegyház szentségházát is, melyért 1465-ben 35 frtot fizett neki a városi tanács. Bártfa 1477-ben is hozzáfordult a városban levõ egyik kolostor beboltozása végett s levéltára megõrizte István mester válaszát, melybõl kitûnik, hogy elfoglaltsága miatt vonakodott Kassáról távozni s azzal kecsegtette a bártfaiakat, hogy inkább felével olcsóbban vállalja el a boltozatokhoz való kövek, faragását.
István mester tehetsége a Kassán gyakrabban megforduló király, Hunyadi Mátyás figyelmét is felköltötte s megbízta õt a diósgyõri vár kibõvítésével. Erre vonatkozik a bártfaiakhoz írt említett levelének következõ sora: - - so ich frei vom König bin itzund ; de nyoma van az építkezésnek egy évvel elõbb Kassa város jegyzõkönyvében is: Vorpot Stephani steinmecz. Auch an dem vorgemelten tag (t. i. am Montag nach Egidii) hat ein vorbot gelegt an alle und itzliche guter des obgeschrieben meister Mertens czigler (téglavetõ) von wegen etlichs Gebeudes, das er ihm auf dem Gewr (Diósgyõr) verdinget hatte dem Herrn Kunig zu bauen,
István mesterrel Kassa 1480-ban vet számot a templomon végzett munkájáért s neki még 23 forintot fizetett ki. Polgártársai bizalmából az 1467—1487. években szakadatlanul tagja a városi közgyûlésnek ; a hetvenes években adója 3 1/2 frt-- a nyolcvanas években 2 frt. tekintélyes összeg ahhoz képest, hogy a város királyi adója (census) 900 frt.
Arra a kérdésre, hogy István mester a kassai sz. Erzsébet-templomnak melyik részét tervezte és építette, útmutatásul a déli tornyon levõ címer szolgál, melyen Mátyás király családi címere, a gyûrûs holló is látható. A bártfai és kassai szentségház formai rokonsága arra vall. hogy a kassainak mestere -- Henszlmann lángésznek mondja - - szintén István mester volt. Neki tulajdonítjuk a gölnicbányai szentségházat is.
Kassán a déli toronynak csupán öt emelete épült ki. A második és harmadik emeletet áttörõ sugárablakok, melyeknek orma díszes keresztrózsákban végzõdik s a harmadik emelet falsíkjára sûrûn alkalmazott gótikus pilaszter-tagozás reávall a szentségház dús fantáziájú alkotójára, akinek biztos keze mesteri harmóniát teremtett a kõcsipkék szövedékébe. Az õ alkotásának tekinthetjük a szentségház és a sekrestye ajtaja közt, a keleti falsíkba eresztett dombormûvet is, mely magyarországi szent Erzsébetet ábrázolja ; ezt arra alapítjuk, hogy István mester a dombormûvek faragásával is foglalkozott, de valljuk fõként a kép felett levõ bájos alkotású baldachint szemügyre véve, melynek szerkesztését a hanyatló stíl szertelen formáiban csakis István mester vagy vele egyenlõ rangú társa oldhatta meg oly kifejezõén. Az õ mûve az a kõbõl faragott temetõi lámpaoszlop, melyre Mátyás király címerét is reá faragta s mely ma a dóm déli kapuja mellett áll s alighanem õ tervezte a szepeshelyi dóm Szapolyai-kápolnáját és a csütörtökhelyi kápolnát.
KEMÉNY LAJOS
 | Acta hist. Acad. Sci. Hung, Volumes 28-29 - Page 221Magyar Tudományos Akadémia - History - 1982Maître Etienne (Kassai István, meister Stephan Steinmetz von Casha, né vers 1430 , mort avant 1499) a probablement ... |
A kassai Szent Erzsébet Dóm
Saturday | Saturday, December 31, 2005
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A gótikus építészet egyik legszebb alkotása a kassai székesegyház. 1374 körül kezdték el az építését, de IV. Márton pápának egy 1283-ban kelt leveléből tudjuk, hogy Kassának már volt egy Szent Erzsébet tiszteletére szentelt plébániatemploma, továbbá a szegények részére egy ispotálya, s még egy másik temploma is, a domonkos rendi. A történelmi adatok azt igazolják, hogy a dómot a XIII. században az egykor itt álló kis román kori templom, majd az ebből átalakított 520 négyzetméter alapterületű egyhajós csúcsíves templom alapjaira építették. A kutatások szerint a háromhajósra tervezett bazilikát a fő- és kereszthajó keresztezésénél, a templom közepén kialakított nagy tér miatt, és nem utolsó sorban a főhajó mellékhajók feletti ablakokon keresztül történő megvilágítása okán olyan ötletes és merész megoldásnak tekinthetjük, amiért elismerés illetheti az ismeretlen építészt, az 1200 négyzetméter alapterületű templom megálmodóját.
A dóm északi tornya 59 méter magas. Barokk sisakját 1775-ben kapta. Mátyás király (1474 - 14900) uralkodása alatt, 1474-1477 között készült a főoltár és a kőtabernákulum ( szentségtartó). Ekkor építették a déli kapu előcsarnokát, fölötte az oratóriumot és a hozzá vezető királylépcsőt, valamint a király címerével ellátott Mátyás-tornyot, melyet nem fejeztek be. Ma is látható sisakját 1904-ben tették fel. A dóm építése 1520 után maradt abba. 1556-ban nagy tűzvész pusztított a városban, a székesegyházat sem kímélte. A lángok elől csak a dóm négy oltára menekült meg.
A gótika e remekművét az évek folyamán többször tatarozták. 1877 és 1896 között a pesti Parlament tervezője, Steindl Imre tervei szerint újították fel. Belsejét öthajóssá alakították át. 1980 óta UNESCO- és más anyagi források igénybevételével ismét renoválják, a munkálatok - kisebb-nagyobb megszakításokkal - mindmáig folynak.
A nyugati főbejárat
A két torony között, a dóm nyugati főhomlokzatán, a 32 méter magasba szökő keresztrózsával záródó oromzat csúcs alatti középmezejében a templom makettjét kezében tartó Árpád-házi Szent Erzsébet kőszobra látható. A feje feletti mennyezetet Kassa II. Ulászlótól kapott címere díszíti.
A dóm nyugati főbejárata két oldalán, a kettős lombozattal ékesített, csavart oszlopon Keresztelő Szent János szobra áll. A másik oldalról már hiányzik Szent József szobra. A kapu szemöldökgerendája feletti ívmezejében az Olajfák hegyén térdelve imádkozó Krisztus látható a három alvó tanítvánnyal, előtte a fájdalmak kelyhe, fölötte az Isten áldó alakja, oldalt a fegyveres katonákkal érkező Júdás. Feljebb a fájdalmas Szűzanya, karján a keresztről levett Megváltóval. Legfelül, a timpanonban Veronika két angyal által tartott kendője.
Az északi kapu
" Porta aurea"- nak, aranykapunak is nevezték, mégpedig azért, mert az itt található remek szobrok és domborművek az 1860 előtti időkben be voltak aranyozva. Kétségtelen, hogy ez a dóm legékesebb kapuja. Több szakértő ezt azzal magyarázza, hogy a középkori plébániatemplom északi kapuján lehetett a város főterére, a városháza elé jutni, ahol akkor a város közélete folyt.
Az északi kettős kaput elválasztó pilléren a templom védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet látható, feje fölött a liliomos címerpajzsot tartó két angyallal. Az oldalfülkékben - a miniatűr domorművekkel díszített mennyezet alatt - Szent Imre, Szent István, Szent László és Szent Henrik (Szent István sógora) szobrai állnak.
A bejárat feletti szépen kiképzett háromszögű orommező kettős ívmezejében az Utolsó ítélet látható. A vízszintes párkánnyal elválasztott relief felső tagozatán az Üdvözítő mint "Deus majestatis" a világot jelképező égitestek a Nap, Hold és a csilagok felett trónol, s mint világbíró tart ítéletet. Körülötte Szűz Mária, Szent József és az apostolok foglalnak helyet. Fent a kiterjesztett szárnyú angyalok közül a jobb oldali a keresztet és a vesszőnyalábot, a bal oldali a szegeket tartja, lent a sarokban kettő a feltámadás harsonáját fújja.
Az alsó mező közepén a halottak támadnak fel a sírjukból. Jobb oldalon a menny kapujánál az angyal fogadja a boldogan haladó üdvüzülteket. A másik oldalon az ördögök vesszőnyalábbal űzik a leláncolt elkárhozottakat a poklot jelképező tátott szájú és tüzes lángokat lövellő szörnyeteg torkába.
A timpanon körül lépcsőszerűen öt téglalap alakú domborműfülke található. A legfelsőben a lecsonkított kőfa-kereszten az elhunyt Üdvözítő függ, mellette a két latorral. A megtért jobb oldali latornak a kisgyermekkel jelképezett lelkét egy kiterjesztett szárnyú angyal öleli keblére, a baloldaliét pedig egy szörnyeteg fejű ördög tartja fogva. A két középső fülkében a fájdalmas Szűzanya látható az asszonyokkal, míg a két legalsóban a Szent Erzsébet életéből vett jeleneteket örökítette meg az ismeretlen képfaragó.
Rákóczi-emlékmű
1938. július 24-én a dóm északi kapujának keleti oldalára Sipos Béla kassai építészmérnök tervei alapján Rákóczi-emlékművet helyeztek el, melynek domborművét Löffler Béla kassai szobrászművész készítette. A rajta levő bronzbetűs latin felirat magyarul így hangzik: " Ennek az ősi székesegyháznak a sírboltjában nyugosznak az Úrban II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, édesanyjának, Zrínyi Ilonának, fiának Józsefnek és három hűséges társának a csontjai, akiket kegyetlen balsors által reájuk mért két évszézados hontalanság után a hálás utókor a hosszú száműzetés földjéről kegyeletteljesen visszahozott, és 1906. október 29-én a legfényesebb temetési pompával, szent áhitattal és méltó módon ebben a megszentelt sírboltban helyezett el csendes nyugalomra. Állj meg, vándor, s tiszteld a nagy hősök nagy tetteit és dicső emlékét! Ezt az emlékművet a város tanácsa és lakossága emelte az Úr 1938. esztendejében."
A déli kapu
Ez a kapu eredetileg a temetőkertbe és a Szent Mihály kápolnához nyílt. A kovácsoltvasból készült (1904) rácsos ajtóval elzárható, szobrokkal díszített kápolnaszerű előcsarnok építészeti műremeknek tekinthető.
A bejárat külső részén lévő szobrok, balról: Nagy Konstantín császár, Szent Erzsébet, Xaveri Szent Ferenc és Szent Ágoston.
A belső kettőskapu választófalán az Immaculata szobrát láthatjuk. Mennyezetét három kiterjesztett szárnyú holló alkotja, amelyek fölött egy holló csőrében a kínszenvedés három szögét s egy kutyafejű szárnyas állat karmaiban a vesszőnyalábot látjuk. A szeplőtelen Szűz jobb oldalán Szent Adalbertet, Szent Andrást, a balján pedig Szent Gellértet és Szent Kálmánt ábrázolják.
A déli kapu homlokzatának háromszügű oromzatán Mátyás király életnagyságú páncélos kőszobra áll.
A főoltár
A dóm nyugati főbejáratán belépve, máris a szemünkbe ötlik a magasba törő karcsú szentély, és tekintetünk megakad a 12,5 méter magas és a nyitott szárnyakkal 8,1 méter széles főoltáron. Levéltári adatok szerint a főoltár festményei 1474-1477 között készültek, a három főszobrot a XV-XVI. századi európai művészet legjelentősebb alkotásai közé sorolják.
A főoltár részei: oltárszekrény a három főalakkal, két pár szárny 48 táblaképpel, predella és oromdísz.
Az oltárszekrény közepén a Madonna-szobor (247 cm)látható, karján a gyermek Jézussal, jobbján a bibliai Szent Erzsébet (191 cm) Keresztelő Szent János édesanyja kapcsos imakönyvvel a kezében, balján pedig Árpád-házi Szent Erzsébet (194 cm), a templom védőszentje, kezében tálkával és kanállal, jótékonyságának a jelvényeivel.
A szobrok lábai alatt egy domborműves fríz halad keresztül, melyen az öt bölcs és az öt balga szűz ábrázoltatik, akik a mennyei vőlegény, Krisztus eljövetelére várnak. Az oltárszekrényt tartó predellán a sírjából feltámadt Üdvözítőt örökítette meg a reneszánsz fa dombormű alkotója.
A középső oltárszekrény szélein két-két férfiszent, a homlokzaton a mérművek között négy női szent festett szobrocskája áll. Férfiszentek az evangéliumi oldalon: Szent Ágoston (354 - 430) hippói püspök, boldog Günter (Guntherus, 1045) remete, Szent István király nejének, Gizellának a vérrokona. A lecke oldalán: Szent Lajos toulouse-i püspök (1297), Károly Róbert unokaöccse, a ferencrendi kapisztrán Szent János (1345). A homlokzat női szentjei, az evangéliumi oldaltól kezdve: Szent Gertrúd (1297) alteburgi apátnő, Árpád-házi Szent Erzsébet leánya, boldog Salome (880), az Ausztriában elhunyt angol királylány, antiochiai Szent Margit szűz és vértanú, lábainál attribútumával és a sárkánnyal, Szent Hedvig (1243), Szent Erzsébet anyai nagynénje, I. Henrik sziléziai herceg neje, aki férje halála után cisztercita szerzetesnő lett az általa alapított trebnici kolostorban.
A főoltár sarokvasakon mozgatható hatalmas méretű oltárszárnyai összesen 48 (125 x 80 cm nagyságú) fatáblára festett képet tartalmaznak. Több festő alkotásai. Valószínűleg egy mester s több tanítványa dolgozott rajtuk 1474 - 1477 között. Teljesen kinyitva magyarországi Szent Erzsébet életének 12 jelenetét mutatja az oltár. Belső szárnyait a nagyböjti időben behajtják, és akkor a Megváltó szenvedésének 24 jelenete válik láthatóvá. Advent idejében pedig a külső szárnyak hátán levő 12 kép Szűz Mária életét tárja a hívek elé.
A szentségház
A dóm páratlan műremeke, mely a szentély és a hajó északi találkozásánál, a diadalív bal oldalán található. Lapicida István kassai kőfaragó mesterműve, mely közel tíz évnyi, hitből fakadó munka eredményeként 1477-re készült el.
A 16 méter magas szentségházat abaújvári riolit-tufából faragta a mester. A filigrán gótika e remekművének fő alkotórésze az ércajtócskákkal elzárt szentségház. A három lépcsőfokú talapzaton egy központi és hat külső pillér tartja a négy ajtócskával elzárt tabernákulumot, melyben azelőtt az Oltáriszentséget őrizték. A tabernákulum hat sarkából karcsú pillérek emelik a magasba a keresztrózsákban végződő sátortetőt, s ennek baldachinos konzoljain a Megváltó és az apostolok szoboralakjait.
A szentély felé néző nyitható ajtócskákhoz 1860-ig lépcsőfokok vezettek fel. A mesteri kivitelű, változatosan mintázott 110 x 40 cm-es vaspántos ajtócskák páratlanul ízléses veretükkel maguk is a XV. század iparművészetének remekbe szabott alkotásai.
Az ajtócskákat Mátyás-korabeli miniatűr állami és családi címerpajzsok díszítik: Magyarország, Szlavónia, Dalmácia, Csehország, Kassa város, Mátyás király és kortársai: a Perényi, Csáky, Szentgyörgyi, Guthkeled, Drugeth, Gara, Újlaky, Báthory családok és Magyar Balázs címere.
A királyi oratórium
A déli kapu közelében, a kijárati csarnok felett Mátyás király korában (1485) készült az oratórium és a hozzá vezető kettős gótikus csigalépcső, amely a maga nemében a legrégibb Európában. Ennek a megoldásnak az érdekssége az, hogy az oratóriumig a két csigalépcső minden forduló után találkozik néhány közös lépcsőfokon. ( A kassaiak később a szerelmesek lépcsőjének is hívták, mert hiába két irányba indultak a bejáratnál, mire felértek az oratóriumba, ötször szembetalálkoztak a szerelmespárok.)
Mátyás király kassai tartózkodásai során erről az oratóriumról hallgatta a misét.
Műtörténeti szempontból megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az oratóriumon azok a XV. század elejéről származó szobrok, melyek eredetileg a szentélyt és a hajót elválasztó diadalív gerendáján álltak. A 3,68 X 4,34 méteres, vörösfenyőből készített kereszten remekműnek számít a Megváltó hársfából faragott szobra, melynek hossza 3,12 méter, a kiterjesztett karoknál pedig 2,73 méter. A Krisztus-szobor hibátlan anatómiája és helyes arányai a képfaragás avatott mesterének ihletett kézjegyeit dícsérik. Ez mondható el a korpusz két oldalán álló kisebb méretű, a Szűzanyát és a Szent Jánost ábrázoló szobrokról is.
II. Rákóczi Ferenc freskója
Az északi kapu felett a kereszthajó homlokzatán II. Rákóczi Ferenc életét ábrázoló falfestmény látható, melyet Dudits Andor festett 1914 - 1916 között. A kép bal alsó részén Zrínyi Ilona dajkáló ölében látjuk a kisdedet, feljebb az ifjú II. Rákóczi Ferenc nevelője, Kollonich érsek oldalán áll. Ezt követi Rákóczi sárosi elfogása, majd a kép tetején a lóháton ülő szabadsághőst ábrázolja a festő. Innen lefele már a hanyatlás korszaka következik. A száműzött Rákóczit XIV.Lajos francia király és III. Ahmed török szultán fogadja. Az utolsó képkockán Rodostóban, a Márvány-tenger partján Mikes Kelemennel, hűséges iródeákjával látható a bujdosó fejedelem.
A triptichon feletti részben Rákóczi hamvainak hazaszállítását és a kassai temetést örökítette meg a festő. Az alkotásnak ez a része ma már sajnos alig látható, restaurálni kellene.
A Rákóczi sírbolt
Az északi kapunál vasráccsal elzárt lépcsőzetes lejáratú kripta őrzi II. Rákóczi Ferencnek és bujdosó társainak 1906. október 29-én hazahozott és újra eltemetett hamvait. A sírbolt közepén, a címeres szarkofágon belül külön bronzkoporsóban nyugszik II. Rákóczi Ferenc, valamint édesanyja, Zrínyi Ilona és unokája, Rákóczi József. A baloldali szarkofágban Sibrik Miklós udvarmester, a jobboldaliban pedig gróf Esterházy Antal tábornok, mellette gróf Bercsényi Miklós és második neje, gróf Csáky Krisztína. A kriptában őrzik azt a gyászzászlót is, melyet egy páncélos lovag vitt a menet élén. A Rodostóból hazahozott sírköveket a kripta feletti Szent István-kápolna falába helyezték el.
Sőt Horváth Henrik véleménye szerint a magyarországi épületeken,
többek közt Kassán, sőt magán a bécsi Szent István dómon talált
http://public.omikk.bme.hu/mee/web/fajlok/1904-41-43.pdf
http://public.omikk.bme.hu/mee/web/fajlok/1916-243-245.pdf
Sőt Horváth Henrik véleménye szerint a magyarországi épületeken,
többek közt Kassán, sőt magán a bécsi Szent István dómon talált
strassburgi jegyekből arra lehet következtetni, hogy ezek a bécsi kulcshoz
tartoznak. Tudniillik a bécsi kulcs nem más, mint a quadratura körvonalakka
strassburgi jegyekből arra lehet következtetni, hogy ezek a bécsi kulcshal
tartoznak. Tudniillik a bécsi kulcs nem más, mint a quadratura körvonalakka
tovább fejlesztve, amelybe az ugyanilyen rendszerű szögletesjegyek éppúgy beleillenek, mint a körvonalúak. Azonkívül a strassburgi
építő-pahollyal még nem sikerült történeti kapcsolatokat kimutatni,
a bécsi páhollyal annál többet, hogy Kassai Istvánon kívül, aki
a bécsi Szent István templomon dolgozott, mást ne is említsünk.113 A
strassburgi jeleken kívül igen gyakoriak a kölni jelek a magyarországi
templomokon, mégpedig sohasem az egyszerűbb, hanem az összetettebb
rendszerhez tartozók, amelyeket Fröde a második b. rendszerrel
jelöl.114 A Szent Mihály egyházon a kölni rendszerbe illő jegy tizenegy
található. A komplikáltabb jegyek használata szintén a XIV. és X V.
századra enged következtetni.115 N e felejtsük el az egyetlen háromkarélyos
jegyet, amely az egykori Magyarországon eddig feldolgozott templomokon
szintén ritkaság. H a a kolozsvári jegveket kulcsuk alapján összehasonlítjuk
a Fröde által összegyűjtött kassai jegyekkel, azt találjuk, hogy a
nála eló'forduló, I.: I. b.; I. c; II. b.; H L : III. a,; III. b.; IV. a.; kulcs
szerint készült jegyek előfordulási ideje116 a felvidéki templomokon
(Kassa, Bártfa, Eperjes stb.), a XIV. század közepétől a következő
század végéig tart, ami nagyjában megfelel a Szent Mihály egyház
építési idejének. Amikor hasonló jegyek kereséséről van szó, sajnos,
igen kevés analógiát sikerült felfedezni. A brassói Fekete templomon,117
a kassai Szent Erzsébet templomon118 és a kolozsvári Szent Mihály
templomnak főleg az alsó részén s a déli oldalán előfordulnak nagy durva
L alakú jelek, amelyek talán n e m is lehetnek mesterjegyek, hanem csak
egyszerű jelölések (20. kép 5. és a kassai Szent Erzsébet, valamint
a brassói Fekete templom hasonló jegyei). A kassai Szent Erzsébet
templomon mindössze négy hasonló típusú (20. kép 6., 10., 21. kép
19., 20., 21., 22. sz. és a 22. képen a kassai templom hasonló jegyei),
a brassói Fekete templomon csak egy hasonló típusú jegyet sikerült
találni (20. kép 10. sz. és 22. képen a kassai templom hasonló jegyei).
113 Dr. Horváth Henrik szóbeli közlései.
114 Prőde, i. m. 424. 1.
115 Eziha, i. m.
118 Prőde, i. m. 423. 1.
117 E. Kühlbrandt: Die ev. Stadtpfarr Kirche A. B. In Kronstadt (mesterjegyek
első tábla első kép.).
118 A kassai Szt. Erzsébet templomnak dr. Mihalik Sándortól rendelkezésemre
bocsájtott mesterjegyei, amelyeket édes apja, Mihalik József gyűjtött
össze. Frőde, i. m. 423. 1.
No comments:
Post a Comment