ZSIGMOND KORABELI NEMESI LEVÉL A JÁSZÓI LEVÉLTÁRBÓL.
SOK családnak története Abauj-Torna vármegyében visszavezet abba a korba, midőn okleveleink még hallgatnak, csak krónikásaink beszélnek.
Aba-nemzetség.
A XII. és XIII-ik században, tehát azon korban, melyből már bőven vannak okleveles bizonyitékaink, úgy találjuk, hogy mindazon óriási kiterjedésü birtokok, melyeket Anonymus szerint a honfoglaló Árpád Edönek és Edömérnek adományozott, a nagynevü Aba-nemzetség uralma alatt állottak, mely nemzetség kétségtelenül e két vezér ivadékának tekintendő. E birtokok: Hevesmegye nagyrésze, a Taktaköz s Abaujvármegye nagyrésze, fel Eperjes szomszédságáig. E nemzetség egyik előkelő tagja: Sámuel a nádor, a XI-ik század elején földvárat épittetett a Hernád parján, ettől vette a megye is nevét és családját a legnagyobb fényre emelte akkor, midőn őt a nemzet bizalma a királyi székbe ültette. Családja még századokon át a hatalom polczán maradt. Ez adta Finta nádort, ki ellen IV-ik László, s Omode nádort, kinek fiai ellen Róbert Károly viselt hadat. A rozgonyi síkon lezajlott véres ütközet után az Omodefiak csillaga is letünt ugyan, de Károly király még sem találta helyén, hogy e még mindig hatalmas családnak kezében oly várakat tudjon, minő Göncz és Szaláncz volt. Az előbbit 1318-ban leromboltatta, az utóbbit Drugeth Vilmos nádor cserélte el több sárosmegyei faluért, hol az elébb hatalmas dinaszták utódai szerény köznemesi családokat alapítottak s apái lettek a Hedryeknek, Berthótyaknak, Sirokayaknak és Frichyeknek.
A nemzetség ez ága a csere folytán megszünt a vármegye tagja lenni s részben ki is halt. A Berthótyak s a Hedryek élnek még Sárosvármegyében. Az utóbbi család két tagja fél ezredév mulva ismét visszaköltözött Abaujvármegyébe s egyikét képezi azon kevés számu még élő családainknak, melyek a megyének ősbirtokosai voltak.
Az Aba-nemzetség ez ágazatán kívül éltek még a megyében, ezekkel ugyanegy törzsből származó, de szerényebb multu és vagyonu ágazatok is. Igy a nádasdi Laczkfiak, kiknek családja a XV-ik század végén halt ki; a pólyi és idai Chyrke-család, mely Fel-Idát, Pólyt, Gárdot, Hilyót birta s a XVI-ik század közepéig élt, a most is élő lipóczi Keczerek a nekcsei ágból s végül Gereven Comes utódai.
Gereven comes valószinüleg szintén a nekcsei ágból származott, birtokai: Gagy-Bátor, Vendégi, A. és F.-Gagy, Ujlak, Keresztéte, Velehenye, Apáti, Szemere falvak és praediumok voltak. Három családnak lőn törzsatyja: a Gatyi-családnak, mely Felső-Gagy várkastélyában székelt s a XVI-ik század első felében halt ki; a XVII-ik század végén kihalt Báthoryaknak, kiknek kastélya Gagy-Bátorban állott s végül a Vendéghyeknek, mely család most közeleg kihalásához.
A XII. és XIII-ik században, tehát azon korban, melyből már bőven vannak okleveles bizonyitékaink, úgy találjuk, hogy mindazon óriási kiterjedésü birtokok, melyeket Anonymus szerint a honfoglaló Árpád Edönek és Edömérnek adományozott, a nagynevü Aba-nemzetség uralma alatt állottak, mely nemzetség kétségtelenül e két vezér ivadékának tekintendő. E birtokok: Hevesmegye nagyrésze, a Taktaköz s Abaujvármegye nagyrésze, fel Eperjes szomszédságáig. E nemzetség egyik előkelő tagja: Sámuel a nádor, a XI-ik század elején földvárat épittetett a Hernád parján, ettől vette a megye is nevét és családját a legnagyobb fényre emelte akkor, midőn őt a nemzet bizalma a királyi székbe ültette. Családja még századokon át a hatalom polczán maradt. Ez adta Finta nádort, ki ellen IV-ik László, s Omode nádort, kinek fiai ellen Róbert Károly viselt hadat. A rozgonyi síkon lezajlott véres ütközet után az Omodefiak csillaga is letünt ugyan, de Károly király még sem találta helyén, hogy e még mindig hatalmas családnak kezében oly várakat tudjon, minő Göncz és Szaláncz volt. Az előbbit 1318-ban leromboltatta, az utóbbit Drugeth Vilmos nádor cserélte el több sárosmegyei faluért, hol az elébb hatalmas dinaszták utódai szerény köznemesi családokat alapítottak s apái lettek a Hedryeknek, Berthótyaknak, Sirokayaknak és Frichyeknek.
A nemzetség ez ága a csere folytán megszünt a vármegye tagja lenni s részben ki is halt. A Berthótyak s a Hedryek élnek még Sárosvármegyében. Az utóbbi család két tagja fél ezredév mulva ismét visszaköltözött Abaujvármegyébe s egyikét képezi azon kevés számu még élő családainknak, melyek a megyének ősbirtokosai voltak.
Az Aba-nemzetség ez ágazatán kívül éltek még a megyében, ezekkel ugyanegy törzsből származó, de szerényebb multu és vagyonu ágazatok is. Igy a nádasdi Laczkfiak, kiknek családja a XV-ik század végén halt ki; a pólyi és idai Chyrke-család, mely Fel-Idát, Pólyt, Gárdot, Hilyót birta s a XVI-ik század közepéig élt, a most is élő lipóczi Keczerek a nekcsei ágból s végül Gereven Comes utódai.
Gereven comes valószinüleg szintén a nekcsei ágból származott, birtokai: Gagy-Bátor, Vendégi, A. és F.-Gagy, Ujlak, Keresztéte, Velehenye, Apáti, Szemere falvak és praediumok voltak. Három családnak lőn törzsatyja: a Gatyi-családnak, mely Felső-Gagy várkastélyában székelt s a XVI-ik század első felében halt ki; a XVII-ik század végén kihalt Báthoryaknak, kiknek kastélya Gagy-Bátorban állott s végül a Vendéghyeknek, mely család most közeleg kihalásához.
Nemzetségek a középkorban Abaujvmben.
Azon kor, melyről már okleveleink is bőven vannak, egész sorát nyitja meg törzsökös családainknak. A XIII. század végén s a XIV. elején midőn egyes törzsek s nemzetségek megosztoznak eddig közösen birt ősi javaikon, egész sora támad a családoknak, melyek már – többé-kevésbé – állandó nevet vesznek fel, osztályrészben jutott ősi birtokaik után. Igy támadnak az Ákos-nemzetségből származó pelsőczi Bebekek, a Huntpázmán-nemzetségből származott Jánokyak és Vajdayak, a Buchk-nemzetségből származó Péderyek, a Beék-nemzetségből származó varjufalvi Varjuk s Buzlayak, Mohol ivadékai: a Gibártiak s Radványiak, Doma ivadékai: a Gecheyek s Baxayak, Rugach ivadékai: a Fáyak, Feche és Bucchus ivadékai: a Tomoryak, a Vidtől származó Kőszeghyek, Nenkeyek, Komjáthyak, továbbá a Csanyiak, Bárczayak, Golopiak, Ruszkayak, Tornayak, Gönyüyek, Semseyek, Bozinkyak, Szendyek, Papyak, Bölzseyek, bernáthfalvi Bernáthok halmaji Borok, Csobádyak, Czéczyek, Kékedyek, buzitai Kardosok, Kinizsyek, Barakonyiak, Horváthyak, Teresztenyeyek s mások, és kiket mindjárt a Bebek-dinasztia mellett kellett volna emlitenünk: a történelemben is fényes szerepet játszó Rozgonyiak és Perényiek.
A Bogátrh Radván-nemzetségből származó fényes nevü Rákóczy-ház is, habár bölcsője nem itt ringott, de itt nyerte adományban 1517-ben a családnak előnevet adó Felső-Vadászt; e megyének volt alispánja 1559-ben Rákóczy Mihály s a felsővadászi várkastélyban született Rákóczy Zsigmond, az első, ki családját fejedelmi trónra emelte.
A Perényiek, Rozgonyiak és Bebekek a hatalomban és vagyonosodásban gyorsan emelkedtek. A perényiek, kiknek őse Dobosi Orbán 1292-ben kapta III. András királytól a családjának nevet adó Perényt, az ország legfőbb méltóságait viselték, főispánok, főpohárnokok, főlovászmesterek, szörényi bánok, nádorok voltak tagjai között s a XV. században Abaujvármegye legnagyobb uradalmait birták: 2 várat, 4 mezővárost, 52 falut és 2 pusztát. Az eredetileg Esztergommegyéből származott, magukat elébb Boztehieknek nevezett Rozgonyiak az 1470-ben reájuk szállott olnodi Zudar-vagyonnal együtt Abaujvármegye területén, egészben vagy részben 5 mezővárost és mintegy 22 falut birtak.
Azon kor, melyről már okleveleink is bőven vannak, egész sorát nyitja meg törzsökös családainknak. A XIII. század végén s a XIV. elején midőn egyes törzsek s nemzetségek megosztoznak eddig közösen birt ősi javaikon, egész sora támad a családoknak, melyek már – többé-kevésbé – állandó nevet vesznek fel, osztályrészben jutott ősi birtokaik után. Igy támadnak az Ákos-nemzetségből származó pelsőczi Bebekek, a Huntpázmán-nemzetségből származott Jánokyak és Vajdayak, a Buchk-nemzetségből származó Péderyek, a Beék-nemzetségből származó varjufalvi Varjuk s Buzlayak, Mohol ivadékai: a Gibártiak s Radványiak, Doma ivadékai: a Gecheyek s Baxayak, Rugach ivadékai: a Fáyak, Feche és Bucchus ivadékai: a Tomoryak, a Vidtől származó Kőszeghyek, Nenkeyek, Komjáthyak, továbbá a Csanyiak, Bárczayak, Golopiak, Ruszkayak, Tornayak, Gönyüyek, Semseyek, Bozinkyak, Szendyek, Papyak, Bölzseyek, bernáthfalvi Bernáthok halmaji Borok, Csobádyak, Czéczyek, Kékedyek, buzitai Kardosok, Kinizsyek, Barakonyiak, Horváthyak, Teresztenyeyek s mások, és kiket mindjárt a Bebek-dinasztia mellett kellett volna emlitenünk: a történelemben is fényes szerepet játszó Rozgonyiak és Perényiek.
A Bogátrh Radván-nemzetségből származó fényes nevü Rákóczy-ház is, habár bölcsője nem itt ringott, de itt nyerte adományban 1517-ben a családnak előnevet adó Felső-Vadászt; e megyének volt alispánja 1559-ben Rákóczy Mihály s a felsővadászi várkastélyban született Rákóczy Zsigmond, az első, ki családját fejedelmi trónra emelte.
A Perényiek, Rozgonyiak és Bebekek a hatalomban és vagyonosodásban gyorsan emelkedtek. A perényiek, kiknek őse Dobosi Orbán 1292-ben kapta III. András királytól a családjának nevet adó Perényt, az ország legfőbb méltóságait viselték, főispánok, főpohárnokok, főlovászmesterek, szörényi bánok, nádorok voltak tagjai között s a XV. században Abaujvármegye legnagyobb uradalmait birták: 2 várat, 4 mezővárost, 52 falut és 2 pusztát. Az eredetileg Esztergommegyéből származott, magukat elébb Boztehieknek nevezett Rozgonyiak az 1470-ben reájuk szállott olnodi Zudar-vagyonnal együtt Abaujvármegye területén, egészben vagy részben 5 mezővárost és mintegy 22 falut birtak.
Tornai nemzetségek.
Tornavármegyét e korban csaknem egészben két nemzetség birja. Egyik azon törzs melyből a Thekesek, Teresztenyeiek, Szalonnaiak s Tornaiak ágaztak ki, a másik a hatalmas pelsőczi Bebek-család.
Egy 1427. évből származó adólajstrom Abaujvármegye területén a fent emlitett két hatalmas nemzetségen kívül a tehetősebb birtokosok közül következő családokat említi: Gagyi 180, Báthori 42, Gechey 51, Semsey 91, Pányi 53, Bárczay 36, Csanyi 30, Uza 29, Chyrke 24, Jánoky 24, Ruszkai 103 portával.
Tornavármegyét e korban csaknem egészben két nemzetség birja. Egyik azon törzs melyből a Thekesek, Teresztenyeiek, Szalonnaiak s Tornaiak ágaztak ki, a másik a hatalmas pelsőczi Bebek-család.
Egy 1427. évből származó adólajstrom Abaujvármegye területén a fent emlitett két hatalmas nemzetségen kívül a tehetősebb birtokosok közül következő családokat említi: Gagyi 180, Báthori 42, Gechey 51, Semsey 91, Pányi 53, Bárczay 36, Csanyi 30, Uza 29, Chyrke 24, Jánoky 24, Ruszkai 103 portával.
Uj családok.
A későbbi századok megváltoztatták Abauj-Torna vármegye képét. A régi fő- és köznemesek helyét, kik vagy kihaltak, vagy elköltöztek, ujak váltják fel. A Perényieket, Rozgonyiakat, Losonczyakat, Bebekeket a Csáky, Homonnay, Forgách, Keglevich, Károlyi, Eszterházy grófok. A Rákóczyak ősi fészke Felső-Vadász, gr. Vay Tihamér birtokában van és a nagy sárospataki ősi fészke Felső-Vadász, gr. Vay Tihamér birtokában van és a nagy sárospataki uradalomnak Abauj-Torna vármegye területére eső része örökösödés utján a gr.Wallis, gr. Taaffe, br. Waldbott és br. Beust családokra szállott. Napjainkban az ősi Abauj-Torna vármegyét csak a Bárczay, Fáy, Semsey, Lánczy s Vendéghy-család képviseli.
Az alábbiakban következik Abauj-Torna vármegye nemes családainak betürendes sorozata oly terjedelemben s teljességben, minőt a munka kerete megenged, felölelvén a kihaltakat is, melyek a vármegye multjában szerepeltek. (A családtörténeti adatoknál Cs Csánki Magyarország történeti földrajzát, NI Nagy Ivánt jelzi.).
A későbbi századok megváltoztatták Abauj-Torna vármegye képét. A régi fő- és köznemesek helyét, kik vagy kihaltak, vagy elköltöztek, ujak váltják fel. A Perényieket, Rozgonyiakat, Losonczyakat, Bebekeket a Csáky, Homonnay, Forgách, Keglevich, Károlyi, Eszterházy grófok. A Rákóczyak ősi fészke Felső-Vadász, gr. Vay Tihamér birtokában van és a nagy sárospataki ősi fészke Felső-Vadász, gr. Vay Tihamér birtokában van és a nagy sárospataki uradalomnak Abauj-Torna vármegye területére eső része örökösödés utján a gr.Wallis, gr. Taaffe, br. Waldbott és br. Beust családokra szállott. Napjainkban az ősi Abauj-Torna vármegyét csak a Bárczay, Fáy, Semsey, Lánczy s Vendéghy-család képviseli.
Az alábbiakban következik Abauj-Torna vármegye nemes családainak betürendes sorozata oly terjedelemben s teljességben, minőt a munka kerete megenged, felölelvén a kihaltakat is, melyek a vármegye multjában szerepeltek. (A családtörténeti adatoknál Cs Csánki Magyarország történeti földrajzát, NI Nagy Ivánt jelzi.).
Alexius.
Alexius. A nemesi és czimerlevelet 1669-ben kapta I. Lipóttól Alexius Dávid és neje Ekker Rebeka, valamint fivére, Alexius Mihály és ennek hasonnevü fia.
Czimer: Kék mezőben, zöld alapon nyugvó vasgolyón álló struczmadár, csőrében patkót, fölemelt jobb karmában aranymarkolatu görbe kardot tartva. Sisakdísz a strucz. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Alexius. A nemesi és czimerlevelet 1669-ben kapta I. Lipóttól Alexius Dávid és neje Ekker Rebeka, valamint fivére, Alexius Mihály és ennek hasonnevü fia.
Czimer: Kék mezőben, zöld alapon nyugvó vasgolyón álló struczmadár, csőrében patkót, fölemelt jobb karmában aranymarkolatu görbe kardot tartva. Sisakdísz a strucz. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Almásy.
Almásy. (I.) A nemesi és czimerlevelet I. Rudolftól 1603-ban Almásy Péter, Pál és Benedek testvérek, valamint Péter neje, született Lengyel Ilona és gyermekeik: János és István kapták. Kihirdették 1604-ben Zemplén vármegyében.
Czimere: Kék mezőben, zöld hármas halomból emelkedő, gyümölcscsel megrakott zöld almafa. Sisakdísz a fa. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Almásy. (II.) A nemesi és czimerlevelet III. Ferdinánd adta 1648-ban Almásy Jánosnak és Ferencznek.
Czimere: Fekete mezőben, zöld alapon, fehér lovon nyargaló férfi, kék dolmányban, vörös nadrágban, magasszáru arany csizmában, tollas kalpaggal, fölemelt jobbjában aranymarkolatu görbe kardot, baljával a kantárt tartva. Sisakdisz három babérral övezett nyílvessző keresztben. Takarók: fekete-arany, vörös-ezüst.
Almásy. (I.) A nemesi és czimerlevelet I. Rudolftól 1603-ban Almásy Péter, Pál és Benedek testvérek, valamint Péter neje, született Lengyel Ilona és gyermekeik: János és István kapták. Kihirdették 1604-ben Zemplén vármegyében.
Czimere: Kék mezőben, zöld hármas halomból emelkedő, gyümölcscsel megrakott zöld almafa. Sisakdísz a fa. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Almásy. (II.) A nemesi és czimerlevelet III. Ferdinánd adta 1648-ban Almásy Jánosnak és Ferencznek.
Czimere: Fekete mezőben, zöld alapon, fehér lovon nyargaló férfi, kék dolmányban, vörös nadrágban, magasszáru arany csizmában, tollas kalpaggal, fölemelt jobbjában aranymarkolatu görbe kardot, baljával a kantárt tartva. Sisakdisz három babérral övezett nyílvessző keresztben. Takarók: fekete-arany, vörös-ezüst.
Alpáry.
Alpáry. Kihalt család, mely Alpár helységtől vette nevét, 1370-ben már föllép, mint megyei birtokos, a mikor Alpáry János és Miklós, Márk fiai élnek; a XVI. században Zemplénben. Alpáry Simon 1559-ben és 1569-ben országgyülési követ volt;1551-ben és 1565-ben a nemesi fölkelést vezette. 1570-től 1574-ig zemplénvármegyei alispán volt.
Czimere: Kék mezőben, sziklából növekvő, balra fordult koronás arany oroszlán, mely két karmával egy lefelé forditott pallos aranymarkolatát fogja. Sisakdisz nincs. Takarók: kék-arany-zöld.
Alpáry. Kihalt család, mely Alpár helységtől vette nevét, 1370-ben már föllép, mint megyei birtokos, a mikor Alpáry János és Miklós, Márk fiai élnek; a XVI. században Zemplénben. Alpáry Simon 1559-ben és 1569-ben országgyülési követ volt;1551-ben és 1565-ben a nemesi fölkelést vezette. 1570-től 1574-ig zemplénvármegyei alispán volt.
Czimere: Kék mezőben, sziklából növekvő, balra fordult koronás arany oroszlán, mely két karmával egy lefelé forditott pallos aranymarkolatát fogja. Sisakdisz nincs. Takarók: kék-arany-zöld.
ALPÁRY.
Alth.
Alth. Nemesi és czimerlevelét II. Ferdinándtól kapta Alth István, Zsigmond és Antal fiaival és fivérével, Zsigmonddal 1623-ban. 1770-ben még föllép a vármegyében; valószinüleg kihalt.
Czimere: Kék mezőben, zöld alapon pánczélos férfi vassisakkal, vörös strucztollal, jobbjában buzogány, balkezét csipején tartja. Sisakdísz pánczélos, hajlott kar, buzogányt tartva. Takarók. Kék-arany, vörös-ezüst.
Alth. Nemesi és czimerlevelét II. Ferdinándtól kapta Alth István, Zsigmond és Antal fiaival és fivérével, Zsigmonddal 1623-ban. 1770-ben még föllép a vármegyében; valószinüleg kihalt.
Czimere: Kék mezőben, zöld alapon pánczélos férfi vassisakkal, vörös strucztollal, jobbjában buzogány, balkezét csipején tartja. Sisakdísz pánczélos, hajlott kar, buzogányt tartva. Takarók. Kék-arany, vörös-ezüst.
Ambrusházy.
Ambrusházy. II. Ferdinándtól 1630-ban kapta nemesi és czimerlevelét.
Czimere: Kék mezőben, zöld alapon, vörös ruháju, hajlott kar, három zöldszáru, zöldleveles fehér liliomot tartva markában. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Ambrusházy. II. Ferdinándtól 1630-ban kapta nemesi és czimerlevelét.
Czimere: Kék mezőben, zöld alapon, vörös ruháju, hajlott kar, három zöldszáru, zöldleveles fehér liliomot tartva markában. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Amesmayer.
Amnesmayer. Nemesi és czimerlevelét 1712-ben kapta.
Czimere: Vörös pajzsfő alatt, fekete mezőben két lefelé forditott ék (a jobbról levő fekete, aranyszegélylyel, a balról levő kék, benne három (1, 2) piros rózsa), két vörösszegélyü aranyliliom és ugyanannyi aranybimbó, zöld szárral és zöld levelekkel, a szár kétfelé lecsüngő vörös szalaggal átkötve. Sisakdísz: nyitott szárny, a jobbról levő fekete, kék és arany, a balról levő vörös, kék és feketén osztott, mind a kettőnek középen három, a jobboldalin fehér, a baloldalin vörös rózsa; a két szárny között egy növekvő szerecsen teste, rajta aranyra és feketére osztott köntös, homlokán két szalagban lecsüngő fehér kötő.
Amnesmayer. Nemesi és czimerlevelét 1712-ben kapta.
Czimere: Vörös pajzsfő alatt, fekete mezőben két lefelé forditott ék (a jobbról levő fekete, aranyszegélylyel, a balról levő kék, benne három (1, 2) piros rózsa), két vörösszegélyü aranyliliom és ugyanannyi aranybimbó, zöld szárral és zöld levelekkel, a szár kétfelé lecsüngő vörös szalaggal átkötve. Sisakdísz: nyitott szárny, a jobbról levő fekete, kék és arany, a balról levő vörös, kék és feketén osztott, mind a kettőnek középen három, a jobboldalin fehér, a baloldalin vörös rózsa; a két szárny között egy növekvő szerecsen teste, rajta aranyra és feketére osztott köntös, homlokán két szalagban lecsüngő fehér kötő.
Bakthay.
Bakthay. Előfordul az 1427-iki adólajstromban. Legrégibb nyoma 1272-ről szól, midőn V. István király határt járat a Tornához tartozó Cheuz-Baktán Liese fia István, és Benedek fia Chonka kértére, kik őt Feketehalom-vár védelmében segitették. A család kihalt.
Bakthay. Előfordul az 1427-iki adólajstromban. Legrégibb nyoma 1272-ről szól, midőn V. István király határt járat a Tornához tartozó Cheuz-Baktán Liese fia István, és Benedek fia Chonka kértére, kik őt Feketehalom-vár védelmében segitették. A család kihalt.
536Bárczay.
Bárczay. A családi levéltár szerént a XIII. század elején Barcha nevezet alatt a jelenlegi Bárcza helységben éltek. 1277-ben Kun László király Barcha Mikow magvaszakadtával annak birtokait legközelebbi rokonainak Mike Henrik és Helia de Barchának adományozta. Az egri püspök 1297-ben templomépitési engedélyt adott Helia comes fiának, Inoknak kérelmére; a családi leszármazási táblák szerint ettől származnak le a Bárczayak. Comes Inok de Barcha 1225–1276. közt élt.
Czimerlevelet Bárczay László 1421-ben kapott Zsigmond királytól. Ugyanez a László testvérével Illéssel 1430-ban uj adományt nyert Bárcza, Haradicska, Kisfalud és Tiszta abaujvármegyei birtokaira.
A család nevezetesebb sarjai voltak: András, 1461-ben Abaujvármegye alispánja, beregi várnagy és ónodi várkapitány, Péter székesfejérvári, János egri kanonok, itélő mester s Mátyás király jegyzője. Mátyás király 1484-ben Bárczay Istvánnak és örököseinek pallosjogot adott, melyet István fia gyakorolt először, midőn 1521-ben két perei jobbágyát, akik gazdatisztjét agyonütötték, halálra itélte. Ez Istvánnak egyik unokája, János, 1593-ban az Eger alatti táborban török fogságba esett s Belgrádban a Nyebojsza toronyba záratott; innen azonban szerencsésen haza szökött. 1605-ben Bocskay követül küldte Budára, 1570-ben Bárczay György a református vallásra tért; vele egyidőben testvére Szaniszló is, a ki vagyonát örökölte; ezenkivül megszerezte Csány és Keme pusztákat, melyeket azonban a kamara 1730-ban lefoglaltatott; megszerezte ezenkivül Szin- (vagy Gálos) Petrit Tornavármegyében.
Bárczay Ferencznek 1591-ben született István fiától két fiu származott; Sámuel ki özvegy anyját megvervén, halálra itéltetett, de a végrehajtás előtt, valószinüleg megmérgezvén magát, meghalt; György, a ki pártütés és felségsértés miatt nótáztatván, Lengyelországba menekült, de 1673-ban kegyelmet kapott s visszakapta minden birtokát, kivéve Szin-Petrit.
Nevezetesebbek még a családból: Bárczay Ferencz, a ki 1648-ban országgyülési követ, 1657-től 1669-ig Abaujvármegye alispánja; László, ki 1726-ban Abaujvármegye követje volt.
Czimere: Dült paizs, kék mezőben, arany leveles koronából növekvő vörös ruhás, fekete föveges férfi, jobb karja helyett feje fölé hajló ezüst agancs, melyet fölemelt baljával fog. Sisakdísz a pajzsalak. Takaró: kék-vörös.
Bárczay. A családi levéltár szerént a XIII. század elején Barcha nevezet alatt a jelenlegi Bárcza helységben éltek. 1277-ben Kun László király Barcha Mikow magvaszakadtával annak birtokait legközelebbi rokonainak Mike Henrik és Helia de Barchának adományozta. Az egri püspök 1297-ben templomépitési engedélyt adott Helia comes fiának, Inoknak kérelmére; a családi leszármazási táblák szerint ettől származnak le a Bárczayak. Comes Inok de Barcha 1225–1276. közt élt.
Czimerlevelet Bárczay László 1421-ben kapott Zsigmond királytól. Ugyanez a László testvérével Illéssel 1430-ban uj adományt nyert Bárcza, Haradicska, Kisfalud és Tiszta abaujvármegyei birtokaira.
A család nevezetesebb sarjai voltak: András, 1461-ben Abaujvármegye alispánja, beregi várnagy és ónodi várkapitány, Péter székesfejérvári, János egri kanonok, itélő mester s Mátyás király jegyzője. Mátyás király 1484-ben Bárczay Istvánnak és örököseinek pallosjogot adott, melyet István fia gyakorolt először, midőn 1521-ben két perei jobbágyát, akik gazdatisztjét agyonütötték, halálra itélte. Ez Istvánnak egyik unokája, János, 1593-ban az Eger alatti táborban török fogságba esett s Belgrádban a Nyebojsza toronyba záratott; innen azonban szerencsésen haza szökött. 1605-ben Bocskay követül küldte Budára, 1570-ben Bárczay György a református vallásra tért; vele egyidőben testvére Szaniszló is, a ki vagyonát örökölte; ezenkivül megszerezte Csány és Keme pusztákat, melyeket azonban a kamara 1730-ban lefoglaltatott; megszerezte ezenkivül Szin- (vagy Gálos) Petrit Tornavármegyében.
Bárczay Ferencznek 1591-ben született István fiától két fiu származott; Sámuel ki özvegy anyját megvervén, halálra itéltetett, de a végrehajtás előtt, valószinüleg megmérgezvén magát, meghalt; György, a ki pártütés és felségsértés miatt nótáztatván, Lengyelországba menekült, de 1673-ban kegyelmet kapott s visszakapta minden birtokát, kivéve Szin-Petrit.
Nevezetesebbek még a családból: Bárczay Ferencz, a ki 1648-ban országgyülési követ, 1657-től 1669-ig Abaujvármegye alispánja; László, ki 1726-ban Abaujvármegye követje volt.
Czimere: Dült paizs, kék mezőben, arany leveles koronából növekvő vörös ruhás, fekete föveges férfi, jobb karja helyett feje fölé hajló ezüst agancs, melyet fölemelt baljával fog. Sisakdísz a pajzsalak. Takaró: kék-vörös.
BÁRCZAY.
Básthy.
Básthy (Ó- és Egyházasbásti). Régi család, melynek Abauj-, Borsod-, Nógrád- és Szabolcsmegyében vannak birtokai.
Czimere: kék mezőben zöld alapból emelkedő három aranykalász. Sisakdísz: fehér galamb, csőrében zöld galyat tartva. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Básthy (Ó- és Egyházasbásti). Régi család, melynek Abauj-, Borsod-, Nógrád- és Szabolcsmegyében vannak birtokai.
Czimere: kék mezőben zöld alapból emelkedő három aranykalász. Sisakdísz: fehér galamb, csőrében zöld galyat tartva. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Báthory.
Báthory (Gagyi). Az Aba-nemzetségből származik. Első ismert őse Gereven Comes, ki a XIII. század utófelében élt. Egy törzsből származik a kihalt Gagyiakkal s a még élő Vendéghyekkel. Ősi fészke Gagy-Bátor volt, hol erődített kastélyban lakott. A család utolsó sarja Gábor volt, ki mint szerzetes 1689-ben halt meg.
Czimere: balszárnyán koronás sas.
Báthory (Gagyi). Az Aba-nemzetségből származik. Első ismert őse Gereven Comes, ki a XIII. század utófelében élt. Egy törzsből származik a kihalt Gagyiakkal s a még élő Vendéghyekkel. Ősi fészke Gagy-Bátor volt, hol erődített kastélyban lakott. A család utolsó sarja Gábor volt, ki mint szerzetes 1689-ben halt meg.
Czimere: balszárnyán koronás sas.
Basó.
Basó. Ma is virágzó család Abauj- és Borsodvármegyében.
Czimere: kék mezőben, természetes sziklákon álló vörös födelü, boltozott kapuzatu templom felé fordult vörös ruháju férfi, prémes kucsmával, magasszáru arany csizmában, karddal, jobb lábát egy farkasra téve, jobb kezével kulcsot, bal kezével buzogányt tartva. Sisakdísz a paijzsalak a templom nélkül. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Basó. Ma is virágzó család Abauj- és Borsodvármegyében.
Czimere: kék mezőben, természetes sziklákon álló vörös födelü, boltozott kapuzatu templom felé fordult vörös ruháju férfi, prémes kucsmával, magasszáru arany csizmában, karddal, jobb lábát egy farkasra téve, jobb kezével kulcsot, bal kezével buzogányt tartva. Sisakdísz a paijzsalak a templom nélkül. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Becskeházy.
Becskeházy. 1430-ban lép föl oklevél szerint Tornában. Kihalt.
Czimere: Hármas halmon ülő madár, mely háromszorosan csavarodó kigyót fog csőrével. Sisakdisz: hajlott, pánczélos kar, aranymarkolatu pallost tartva.
Becskeházy. 1430-ban lép föl oklevél szerint Tornában. Kihalt.
Czimere: Hármas halmon ülő madár, mely háromszorosan csavarodó kigyót fog csőrével. Sisakdisz: hajlott, pánczélos kar, aranymarkolatu pallost tartva.
Bécz.
Bécz (Bozitai). Erdélyi család, mely a XVI. században szakadt Magyarországba. Előnevét a megye Buzita nevü falujától irta. Birtokos volt Buzitán Tomoron, Péderben, Korláton, utolsó tagja, Miklós 1679-ben halt meg.
Bécz (Bozitai). Erdélyi család, mely a XVI. században szakadt Magyarországba. Előnevét a megye Buzita nevü falujától irta. Birtokos volt Buzitán Tomoron, Péderben, Korláton, utolsó tagja, Miklós 1679-ben halt meg.
537Belzsei.
Belzsei. Kihalt család. Földesurak voltak Buzafalván, Koksó-Mindszenten, Bölzsén, Kelecsényben (Cs).
Belzsei. Kihalt család. Földesurak voltak Buzafalván, Koksó-Mindszenten, Bölzsén, Kelecsényben (Cs).
Berencsi.
Berencsi. A Tornay-család magvaszakadtával 1406-ban nyeri ez eredetileg nyitramegyei család a tornai várat s a hozzátartozó 11 faluból álló uradalmat Berencsi István ezdegei Besenyő Imrével együtt, elébb kir. zálog, majd adomány czimén. Nevét is Tornayra változtatja; de már harmadik ivadékában kihalt.
Berencsi. A Tornay-család magvaszakadtával 1406-ban nyeri ez eredetileg nyitramegyei család a tornai várat s a hozzátartozó 11 faluból álló uradalmat Berencsi István ezdegei Besenyő Imrével együtt, elébb kir. zálog, majd adomány czimén. Nevét is Tornayra változtatja; de már harmadik ivadékában kihalt.
Bernáth.
Bernáth (Bernátfalvi). Régi család, melynek előbbi neve Bernald, majd Bernaldfalusi volt. Nevet adott a megye Bernátfalu helységének, melyről viszont később a család vette előnevét. Okleveles nyomai a XIV. század végétől előfordulnak.
Czimere: Törzsétől elszakasztott, vörös mezben levő férfiláb, aranyfélczipőben; a térden felül aranymarkolatu véres görbe kard van beleütve, Sisakdísz: fölfelé álló, vörös mezü, egy pallost ferdén tartó kar. Takaró: vörös-ezüst, arany-kék.
Bernáth (Bernátfalvi). Régi család, melynek előbbi neve Bernald, majd Bernaldfalusi volt. Nevet adott a megye Bernátfalu helységének, melyről viszont később a család vette előnevét. Okleveles nyomai a XIV. század végétől előfordulnak.
Czimere: Törzsétől elszakasztott, vörös mezben levő férfiláb, aranyfélczipőben; a térden felül aranymarkolatu véres görbe kard van beleütve, Sisakdísz: fölfelé álló, vörös mezü, egy pallost ferdén tartó kar. Takaró: vörös-ezüst, arany-kék.
BERNÁTH.
Bebek.
Bebek. Gömöri család, mely Tornavármegyében birtokos volt és Magyarország történetében nagy szerepet játszott. A Bebekek viselt dolgairól a vármegye helységeinél és történetében emlékezünk meg.
Bebek. Gömöri család, mely Tornavármegyében birtokos volt és Magyarország történetében nagy szerepet játszott. A Bebekek viselt dolgairól a vármegye helységeinél és történetében emlékezünk meg.
Besenyő.
Besenyő (Ezdegei). A Tornay-család kihaltával kerül Tornavármegyébe. (L. a Berencsi családot.) Besenyő Imrével, ki Torna várát s az uradalmat impetrálja; családja kihal s része a Berencsiek birtokába megy át.
Besenyő. 1427–1430-ban birtokos Szt. Andráson, Himben, Devecserben. Kihalt.
Besenyő (Ezdegei). A Tornay-család kihaltával kerül Tornavármegyébe. (L. a Berencsi családot.) Besenyő Imrével, ki Torna várát s az uradalmat impetrálja; családja kihal s része a Berencsiek birtokába megy át.
Besenyő. 1427–1430-ban birtokos Szt. Andráson, Himben, Devecserben. Kihalt.
Bolcsárdi.
Bolcsárdi. Bolcsárdon és Halmajon voltak. (Cs.)
Bolcsárdi. Bolcsárdon és Halmajon voltak. (Cs.)
Bónis.
Bónis (Tolcsvai). Bónis György II. Mátyástól kapta nemesi és czimerlevelét 1606-ban.
A czímerszerző Bónis György unokája Ferencz nagy vagyonával, előkelő caládi összeköttetéseivel kiváló állást vívott ki magának. Részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben és annak vértanujává lett. 1671. április 30-án Pozsonyban lefejeztetett.
Czimere: Kék mezőben zöld alapról felugró két aranyoroszlán, fölemelt baljában v. jobbjában közösen egy arany levélkoszorut tartva. Sisakdísz: növekvő aranyoroszlán, fölemelt jobbjában arany keresztmarkolatu görbe kardot tartva. Takaró kék-arany, vörös-ezüst.
Bónis (Tolcsvai). Bónis György II. Mátyástól kapta nemesi és czimerlevelét 1606-ban.
A czímerszerző Bónis György unokája Ferencz nagy vagyonával, előkelő caládi összeköttetéseivel kiváló állást vívott ki magának. Részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben és annak vértanujává lett. 1671. április 30-án Pozsonyban lefejeztetett.
Czimere: Kék mezőben zöld alapról felugró két aranyoroszlán, fölemelt baljában v. jobbjában közösen egy arany levélkoszorut tartva. Sisakdísz: növekvő aranyoroszlán, fölemelt jobbjában arany keresztmarkolatu görbe kardot tartva. Takaró kék-arany, vörös-ezüst.
Bor.
Bor (Bibárti és Halmai). Igen régi család Abaujvármegyében. Nemesi és czimerlevelét Halmai Bor Mihály kapta 1415-ben Zsigmond királytól a maga, fia, és testvérei számára. A családnak birtokai voltak Halmajon, Gibárton, Fügeden, Fancsalon, Fuló-Kércsen, Legyes-Bényén stb. A XVII. században Szikszóra költözött, a hol elszegényedett.
Czimere: Kék mezőben fekete és arany osztatu, aranynyal fegyverzett griff, előrenyujtott karmában pávatollakból összeállitott arany legyezőt tartva. Sisakdisz: a pajzsalak. Takarók: kék-arany.
Bor (Bibárti és Halmai). Igen régi család Abaujvármegyében. Nemesi és czimerlevelét Halmai Bor Mihály kapta 1415-ben Zsigmond királytól a maga, fia, és testvérei számára. A családnak birtokai voltak Halmajon, Gibárton, Fügeden, Fancsalon, Fuló-Kércsen, Legyes-Bényén stb. A XVII. században Szikszóra költözött, a hol elszegényedett.
Czimere: Kék mezőben fekete és arany osztatu, aranynyal fegyverzett griff, előrenyujtott karmában pávatollakból összeállitott arany legyezőt tartva. Sisakdisz: a pajzsalak. Takarók: kék-arany.
BOR.
Bozinkay.
Bozinkay. 1469-ben igtatják őket a Dobaiakkal együtt Kocsik vagyis Polyánkfalva részeibe Buzinkán. (Cs.)
Bozinkay. 1469-ben igtatják őket a Dobaiakkal együtt Kocsik vagyis Polyánkfalva részeibe Buzinkán. (Cs.)
Botka.
Botka. I. Lipót Bécsben 1659. márczius 8-án nemesiti meg Botka Ferenczet, testvéreit, Pétert, Mihályt, Istvánt s ennek fiát, Andrást. A család most is él. Botka Ferencz 1870-ben a gönczi járás főszolgabirája volt. Lajos ugyanekkor útbiztos.
Botka. I. Lipót Bécsben 1659. márczius 8-án nemesiti meg Botka Ferenczet, testvéreit, Pétert, Mihályt, Istvánt s ennek fiát, Andrást. A család most is él. Botka Ferencz 1870-ben a gönczi járás főszolgabirája volt. Lajos ugyanekkor útbiztos.
538Buzlay.
Buzlay. (Buzlai, gergellaki). Tulajdonképen a Kovácsy és Sárvári családokból származik. – Ugyanis a XIV. század vége felé, Kovácsi Tamás majd Saárvári Elek elvették a Beék-nemzetségből származó Buzlay Dénes fiusított leányát Ilonát, vele örökölték a kihalt család javait és nevét is. – Birt e család a megyében Enyiczkén, Ináncson; zálogjogon Encs, Szaka, Csány, Sacza, Kércs és Szend falakban. – Közülök 1476–85-ig Miklós Abaujmegye alispánja volt. – B. László 1459–76. főpohárnok és főlovászmester, Mózes. 1506–1518. főajtónálló. – Kihalt. (NI.)
Czimere: Kék mezőben arany leveles koronából balra fordult, növekvő, aranynyal fegyverzett vörös-fehér koczkás griff. Sisakdísz: a pajzsalak. Takaró kék-fehér.
Buzlay. (Buzlai, gergellaki). Tulajdonképen a Kovácsy és Sárvári családokból származik. – Ugyanis a XIV. század vége felé, Kovácsi Tamás majd Saárvári Elek elvették a Beék-nemzetségből származó Buzlay Dénes fiusított leányát Ilonát, vele örökölték a kihalt család javait és nevét is. – Birt e család a megyében Enyiczkén, Ináncson; zálogjogon Encs, Szaka, Csány, Sacza, Kércs és Szend falakban. – Közülök 1476–85-ig Miklós Abaujmegye alispánja volt. – B. László 1459–76. főpohárnok és főlovászmester, Mózes. 1506–1518. főajtónálló. – Kihalt. (NI.)
Czimere: Kék mezőben arany leveles koronából balra fordult, növekvő, aranynyal fegyverzett vörös-fehér koczkás griff. Sisakdísz: a pajzsalak. Takaró kék-fehér.
BUZLAY.
Büdi.
Büdi. Régi irásmód szerint Byd, Beud, Bewd volt a család neve. Törzsapja Büdi Bachond IV. Béla király idejében élt. II. Mihálynak, a ki Beregvármegye főispánja, majd az eperjesi nyolczados törvényszék birája volt, fiai magtalanul haltak el s igy a család elenyészett.
Czimere: leveles koronából növekvő egyszarvu.
Büdi. Régi irásmód szerint Byd, Beud, Bewd volt a család neve. Törzsapja Büdi Bachond IV. Béla király idejében élt. II. Mihálynak, a ki Beregvármegye főispánja, majd az eperjesi nyolczados törvényszék birája volt, fiai magtalanul haltak el s igy a család elenyészett.
Czimere: leveles koronából növekvő egyszarvu.
BÜDI.
Comáromy.
Comáromy (Kóji). A biharmegyei Kójról nevezett család el volt terjedve Abauj, Bihar, Borsod, Heves, Máramaros, Bereg, Zemplén, Ugocsa és Nógrád vármegyékben. Komáromynak is irta magát.
Czimere: Kék mezőben arany leveles koronából (vagy koronás halomból) kiemelkedő, könyökére támaszkodó pánczélos kar, kezében három szakállas nyilat tartva. Sisakdísz: fehér egyszarvu, szarván arany karika (vagy arany leveles korona). Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Comáromy (Kóji). A biharmegyei Kójról nevezett család el volt terjedve Abauj, Bihar, Borsod, Heves, Máramaros, Bereg, Zemplén, Ugocsa és Nógrád vármegyékben. Komáromynak is irta magát.
Czimere: Kék mezőben arany leveles koronából (vagy koronás halomból) kiemelkedő, könyökére támaszkodó pánczélos kar, kezében három szakállas nyilat tartva. Sisakdísz: fehér egyszarvu, szarván arany karika (vagy arany leveles korona). Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Csanyi.
Csanyi. (Csanyi.) Régi család, mely a Csány első ismert birtokosa volt. Okleveles nyomai a XIV. század első éveire felnyulnak. Kihalt a XVI. században.
Csanyi. (Csanyi.) Régi család, mely a Csány első ismert birtokosa volt. Okleveles nyomai a XIV. század első éveire felnyulnak. Kihalt a XVI. században.
Cseby.
Cseby (Marczinfalvai). Eredete nincs tisztázva. Valószinü, hogy egy a Borsodmegyében virágzott és kihalt Csebi-családdal, melynek első ismert őse Corard a XIII. század elején élt. Abaujvármegyében a XVI. században tünik fel és Csebi György 1572-ben a megye alispánja volt. Utolsó sarja, István a XVIII. század végén halt meg. Birtokosok voltak Devecser, Kér, Czekeháza, Tuzsa helységekben.
Cseby (Marczinfalvai). Eredete nincs tisztázva. Valószinü, hogy egy a Borsodmegyében virágzott és kihalt Csebi-családdal, melynek első ismert őse Corard a XIII. század elején élt. Abaujvármegyében a XVI. században tünik fel és Csebi György 1572-ben a megye alispánja volt. Utolsó sarja, István a XVIII. század végén halt meg. Birtokosok voltak Devecser, Kér, Czekeháza, Tuzsa helységekben.
Csobádi.
Csobádi. Gergely 1459-ben Abaujvármegye alispánja volt. Földesurak Felső-Kinizsen és Felsó-Dobszán. 1482-ben a hűtlen Simon csobádi, dobszai és kinizsi részeit székelyfalvi Szepesi Mihály kapta. (Cs.).
Csobádi. Gergely 1459-ben Abaujvármegye alispánja volt. Földesurak Felső-Kinizsen és Felsó-Dobszán. 1482-ben a hűtlen Simon csobádi, dobszai és kinizsi részeit székelyfalvi Szepesi Mihály kapta. (Cs.).
Csoma.
Csoma (Ragyolczi). 1544-ben Erdélyből származik. A XVI. században költözött át Zemplén vármegyébe. A legrégibb okirat Csoma Imrét és Mihályt „de Tholcsva” előnévvel emliti. Oklevelei Tokai Ferencz 1699. évi támadása alkalmával Tokajban megsemmisültek. 1757-ben Csoma Zsigmond nádori adományt kap a nógrádvármegyei Ragyolczra; ezóta a család a ragyolczi előnevet használja. A XVII. század végén két ágra oszlott a család; az ifjabb már kihalt; a régibbnek ivadékai Abauj-Tornában és Szabolcsban ma is birtokosok.
Czimere: Veres mezőben arany griff, jobbjában lefelé tartott, aranymarkolatu tört pallost (vagy tőrt) tartva. Sisakdísz: a griff növekvőleg, itt egy fölfeléálló egész pallost (vagy tőrt) tartva. Takaró vörös-arany.
Csoma (Ragyolczi). 1544-ben Erdélyből származik. A XVI. században költözött át Zemplén vármegyébe. A legrégibb okirat Csoma Imrét és Mihályt „de Tholcsva” előnévvel emliti. Oklevelei Tokai Ferencz 1699. évi támadása alkalmával Tokajban megsemmisültek. 1757-ben Csoma Zsigmond nádori adományt kap a nógrádvármegyei Ragyolczra; ezóta a család a ragyolczi előnevet használja. A XVII. század végén két ágra oszlott a család; az ifjabb már kihalt; a régibbnek ivadékai Abauj-Tornában és Szabolcsban ma is birtokosok.
Czimere: Veres mezőben arany griff, jobbjában lefelé tartott, aranymarkolatu tört pallost (vagy tőrt) tartva. Sisakdísz: a griff növekvőleg, itt egy fölfeléálló egész pallost (vagy tőrt) tartva. Takaró vörös-arany.
Chyrke
Chyrke (Pólyi és alattyáni). Az Aba-nemzetség ama három ágából, melyek a XIV. század elején Abaujvármegyében laktak, a másodiknak, mely magát Chyrkének nevezte (ellentétben Omodevel és Gerevennel), csak szerény birtoka volt. A Chyrke-család 1367-ben tünik föl mint hilyói, 1399-ben mint alattyáni, 1427-ben mint pólyi, miszlókai, tőkési birtokos. A család már kihalt.
Czimerének sisakdísze: balra fordult növekvő sas.
Chyrke (Pólyi és alattyáni). Az Aba-nemzetség ama három ágából, melyek a XIV. század elején Abaujvármegyében laktak, a másodiknak, mely magát Chyrkének nevezte (ellentétben Omodevel és Gerevennel), csak szerény birtoka volt. A Chyrke-család 1367-ben tünik föl mint hilyói, 1399-ben mint alattyáni, 1427-ben mint pólyi, miszlókai, tőkési birtokos. A család már kihalt.
Czimerének sisakdísze: balra fordult növekvő sas.
CHYRKE.
Czéczey.
Czéczey. Régi kihalt előkelő család. Czéczey Lénárd, mint Zápolya híve, 1536-ban megszállotta Kassát s tizenöt évig kapitánya volt. 1550-ben halt meg.
Czimere: két egymáson álló, csőrükkel viaskodó ragadozó madár.
Czéczey. Régi kihalt előkelő család. Czéczey Lénárd, mint Zápolya híve, 1536-ban megszállotta Kassát s tizenöt évig kapitánya volt. 1550-ben halt meg.
Czimere: két egymáson álló, csőrükkel viaskodó ragadozó madár.
CZÉCZEY.
Czeke.
Czeke (Czekeházi). Régi család, mely oklevélileg a XV. század első éveiben tünik föl s a XVII. század utolsó éveiben hal ki. Birtokos Czekeházán, Czéczén, Alpáron, Kérben, Gibárton és Tuzsán.
Czimere: Hármas halmon álló griff, fölemelt jobbjában markolatos kardot tartva, mely fölött hatágu csillag van. Sisakdísz: sasszárny, karmában kard.
Czeke (Czekeházi). Régi család, mely oklevélileg a XV. század első éveiben tünik föl s a XVII. század utolsó éveiben hal ki. Birtokos Czekeházán, Czéczén, Alpáron, Kérben, Gibárton és Tuzsán.
Czimere: Hármas halmon álló griff, fölemelt jobbjában markolatos kardot tartva, mely fölött hatágu csillag van. Sisakdísz: sasszárny, karmában kard.
Darvas.
Darvas (Nagyréti). Régi család, mely a XVII. század első tizedében Nógrád vármegyében tünik föl. Ott élt a mult század végéig, a mikor I. Antal Abaujvármegyébe költözött s megalapította a család abauji ágát. (NI.) A megye előkelőbb birtokosai közé tartozik. Birtokos Ujfaluban, Ongán, J.-Gagyon és Rakaczán. Tagjai közül Darvas Antal 1865-től kezdve több országgyülésen a szikszói kerületet képviselte; testvére Imre Abauj-Torna vármegye és Kassa sz. kir. város főispánja volt.
Czimere: Kék pajzsban zöld alapon daru, csőrében patkót, emelt jobb karmában kövecset tart. Sisakdísz a pajzsalak; takarók: fekete-arany, fekete ezüst.
Darvas (Nagyréti). Régi család, mely a XVII. század első tizedében Nógrád vármegyében tünik föl. Ott élt a mult század végéig, a mikor I. Antal Abaujvármegyébe költözött s megalapította a család abauji ágát. (NI.) A megye előkelőbb birtokosai közé tartozik. Birtokos Ujfaluban, Ongán, J.-Gagyon és Rakaczán. Tagjai közül Darvas Antal 1865-től kezdve több országgyülésen a szikszói kerületet képviselte; testvére Imre Abauj-Torna vármegye és Kassa sz. kir. város főispánja volt.
Czimere: Kék pajzsban zöld alapon daru, csőrében patkót, emelt jobb karmában kövecset tart. Sisakdísz a pajzsalak; takarók: fekete-arany, fekete ezüst.
Derencsényi.
Derencsényi. Ősrégi család, mely a Balog nemzetségből származik. Derencsényi Imre zálogba veszi a Forgáchoktól Szin, Görgő, Feketefüz és Varbó községekben levő részeiket 1483-ban.
Czimere a családnak, a mi a Balog nemzetségé, az Attfyakkal, Balogiakkal, Rimaszécsi Széchyekkel közösen: kétfejü sas.
Derencsényi. Ősrégi család, mely a Balog nemzetségből származik. Derencsényi Imre zálogba veszi a Forgáchoktól Szin, Görgő, Feketefüz és Varbó községekben levő részeiket 1483-ban.
Czimere a családnak, a mi a Balog nemzetségé, az Attfyakkal, Balogiakkal, Rimaszécsi Széchyekkel közösen: kétfejü sas.
DERENCSÉNYI.
Dióssy.
Dióssy Dióssy Mihály 1634-ben kapta II. Ferdinándtól a nemesi és czimerlevelet a maga, atyja, Dióssy Imre és rokonai, Dióssy Máté és Mihály számára.
Czimere: osztott pajzs, felül ezüst mezőben az osztó vonalon emelkedő vörösruhás magyar alak, arany övvel, három fekete tollas fekete kalappal, jobbjában irótollat, baljában arany keresztmarkolatos kardot tartva; alul kék mezőben zöld hármashalmon zöld lombos fa. Sisakdísz a fa. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Dióssy Dióssy Mihály 1634-ben kapta II. Ferdinándtól a nemesi és czimerlevelet a maga, atyja, Dióssy Imre és rokonai, Dióssy Máté és Mihály számára.
Czimere: osztott pajzs, felül ezüst mezőben az osztó vonalon emelkedő vörösruhás magyar alak, arany övvel, három fekete tollas fekete kalappal, jobbjában irótollat, baljában arany keresztmarkolatos kardot tartva; alul kék mezőben zöld hármashalmon zöld lombos fa. Sisakdísz a fa. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Doby.
Doiby. Kéken, Garadnán, Szt.-Andráson, Navajon, Devecseren és Baktán voltak birtokosok. (Cs.)
Doiby. Kéken, Garadnán, Szt.-Andráson, Navajon, Devecseren és Baktán voltak birtokosok. (Cs.)
Dobszai.
Dobszai. Dobszán és F.-Kázsmádon volt birtokos. (Cs.)
Dobszai. Dobszán és F.-Kázsmádon volt birtokos. (Cs.)
Domonkos.
Domonkos. Eredetileg Chieoger. Nemesi és czimerleveleiket Chieoger Mihály, Domonkos János és Tymar Márton II. Ferdinándtól kapták 1632-ben (kihirdették Garadnán 1633-ban). 1840-ben halt meg utolsó sarja, Domonkos Sámuel főszolgabiró.
Czimere: vörös mezőben, zöld alapon, két farku arany oroszlán, fölemelt jobbjában arany markolatu görbe kardot, leeresztett baljában szőllőfürtöt tartva. Sisakdísz az oroszlán, növekvőn. Takaró kék-arany.
Domonkos. Eredetileg Chieoger. Nemesi és czimerleveleiket Chieoger Mihály, Domonkos János és Tymar Márton II. Ferdinándtól kapták 1632-ben (kihirdették Garadnán 1633-ban). 1840-ben halt meg utolsó sarja, Domonkos Sámuel főszolgabiró.
Czimere: vörös mezőben, zöld alapon, két farku arany oroszlán, fölemelt jobbjában arany markolatu görbe kardot, leeresztett baljában szőllőfürtöt tartva. Sisakdísz az oroszlán, növekvőn. Takaró kék-arany.
Ernyey.
Ernyey. L. Szendi.
Ernyey. L. Szendi.
Farkas.
Farkas. (Gibárti). A család 1611-ben tünik föl Abaujvármegyében, a hol Farkas Mihály ugyanez évben nyer czimerlevelet s a megyei gyülésen kihirdetteti. A család birtokos volt Gibárton, melyre a nevezett Mihály 1609-ben nádori adományt nyer – Panka Péter magvaszakadtán – Thurzó Györgytől. Utolsó sarja, szintén Mihály, még a XVII. században halt el.
Czimere: Leveles koronából növekvő két farku oroszlán, emelt jobbjában görbe kardot tartva. Sisakdísz a pajzsalak.
Farkas. (Gibárti). A család 1611-ben tünik föl Abaujvármegyében, a hol Farkas Mihály ugyanez évben nyer czimerlevelet s a megyei gyülésen kihirdetteti. A család birtokos volt Gibárton, melyre a nevezett Mihály 1609-ben nádori adományt nyer – Panka Péter magvaszakadtán – Thurzó Györgytől. Utolsó sarja, szintén Mihály, még a XVII. században halt el.
Czimere: Leveles koronából növekvő két farku oroszlán, emelt jobbjában görbe kardot tartva. Sisakdísz a pajzsalak.
Fáy.
Fáy (Fáji). Egyike az oklevélileg igazolható legrégibb magyar nemes családoknak. Törzse Rugacs vitéz, kinek fiai, Don és Barnabás (N. J. IV. 125.) a sajói szerencsétlen ütközet után menekülő IV. Béla királynak, miután lova kidőlt, saját lovukat adták. Jutalmul a király Rugacs két fiának Donnak és Barnabásnak Fáj földjét adományozta. Donnak fia Orbán s utána az egész család Fáy-nak neveztetett.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon vörös ruhás, prémes vörös kucsmás férfi, magas száru csizmában, görbe karddal, fölemelt jobbjában egy ugró fehér lovat tart fekete kantáránál; bal keze csipőjén nyugszik. – Sisakdísz a ló, növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Fáy (Fáji). Egyike az oklevélileg igazolható legrégibb magyar nemes családoknak. Törzse Rugacs vitéz, kinek fiai, Don és Barnabás (N. J. IV. 125.) a sajói szerencsétlen ütközet után menekülő IV. Béla királynak, miután lova kidőlt, saját lovukat adták. Jutalmul a király Rugacs két fiának Donnak és Barnabásnak Fáj földjét adományozta. Donnak fia Orbán s utána az egész család Fáy-nak neveztetett.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon vörös ruhás, prémes vörös kucsmás férfi, magas száru csizmában, görbe karddal, fölemelt jobbjában egy ugró fehér lovat tart fekete kantáránál; bal keze csipőjén nyugszik. – Sisakdísz a ló, növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
FÁY.
Fancsali.
Fancsali.L. Joób.
Fancsali.L. Joób.
Fekete.
Fekete (Nagyiványi). Baranya megyéből származó régi család, mely azelőtt Nagy nevet viselt. Iványi Fekete László 1650-ben Fülek várának kapitánya volt.
Czimere: leveles koronából növekvő kétfarku oroszlán, emelt jobbjában hatágu csillagot tartva. Sisakdísz az oroszlán.
Fekete (Nagyiványi). Baranya megyéből származó régi család, mely azelőtt Nagy nevet viselt. Iványi Fekete László 1650-ben Fülek várának kapitánya volt.
Czimere: leveles koronából növekvő kétfarku oroszlán, emelt jobbjában hatágu csillagot tartva. Sisakdísz az oroszlán.
540Ferdinándy.
Ferdinándy. Nemesi és czimerlevelét I. Ferencztől kapta 1794-ben Ferdinándy Mihály és György.
Czimere: négy részre osztott ezüst és kék mező, az 1. és 4-ben fekete sas a 2. és 3-ban zöld halmon egy ágyu mögött vörös ruhás férfi, emelt jobbjában markolatos görbe kardot tartva, balját csipőjére támasztva. Sisakdísz jobbról ezüst és fekete, balról vörös és arany szinben osztott szárny közt a férfi növekvő alakja. Takarók: fekete-ezüst, vörös-arany.
Ferdinándy. Nemesi és czimerlevelét I. Ferencztől kapta 1794-ben Ferdinándy Mihály és György.
Czimere: négy részre osztott ezüst és kék mező, az 1. és 4-ben fekete sas a 2. és 3-ban zöld halmon egy ágyu mögött vörös ruhás férfi, emelt jobbjában markolatos görbe kardot tartva, balját csipőjére támasztva. Sisakdísz jobbról ezüst és fekete, balról vörös és arany szinben osztott szárny közt a férfi növekvő alakja. Takarók: fekete-ezüst, vörös-arany.
Figedy.
Figedy. 1487-ben Kinizsi előnévvel szerepelnek. 1427-ben már földesurak Beleniczén. (Cs.)
Figedy. 1487-ben Kinizsi előnévvel szerepelnek. 1427-ben már földesurak Beleniczén. (Cs.)
Finkey.
Finkey. Ősrégi család, melynek első őse Heem 1250 körül élt, két fia: Petheő és Donch közül az előbbi terjeszti tovább a családot, mely a megyében Bodolón (1427.) és Devecserben (1494.) volt birtokos. A XVI. század közepéig találunk nyomaira; azontúl kihal.
Finkey. Ősrégi család, melynek első őse Heem 1250 körül élt, két fia: Petheő és Donch közül az előbbi terjeszti tovább a családot, mely a megyében Bodolón (1427.) és Devecserben (1494.) volt birtokos. A XVI. század közepéig találunk nyomaira; azontúl kihal.
Fövényessy.
Fövényessy. A nemesi és czimerlevelet I. Rudolf adta Pozsonyban 1578-ban Galamboky Mátyás csornai prépost, Dak Imre, Máté és Ferencz, Beer Bálint, Chapy Péter és FövényessyGáspár számára. Az utóbbitól származik a Fövényessy nemesi család, mely ma is birtokos Nagy-Kinizsen.
Czimere: vörös mezőben, zöld halmon, fekete, barátruhás férfi, fölemelt baljában feszületet, lebocsátott jobbjában olvasót tartva; fönn jobbról repülni látszó fehér galamb. Sisakdísz: fehér ruhás angyal, növekvőn. Takarók: vörös-ezüst, fekete-arany.
Fövényessy. A nemesi és czimerlevelet I. Rudolf adta Pozsonyban 1578-ban Galamboky Mátyás csornai prépost, Dak Imre, Máté és Ferencz, Beer Bálint, Chapy Péter és FövényessyGáspár számára. Az utóbbitól származik a Fövényessy nemesi család, mely ma is birtokos Nagy-Kinizsen.
Czimere: vörös mezőben, zöld halmon, fekete, barátruhás férfi, fölemelt baljában feszületet, lebocsátott jobbjában olvasót tartva; fönn jobbról repülni látszó fehér galamb. Sisakdísz: fehér ruhás angyal, növekvőn. Takarók: vörös-ezüst, fekete-arany.
Fúló.
Fúló. (Felsőszendi). Régi család, melynek neve a XIV. században „Hegyaljai” volt, a vármegye már elenyészett Hegyalja nevü falujából származva. A Fúló név a XV. század elején ragadt reá. Birtokos volt a szétágazott család a megye számos falujában, tagjai közpályán szerepeltek: 1639-ben Fúló János, 1627-ben Fúló Miklós a megye alispáni székében ültek. Ma már Biharban és Beregben fordul elő.
Czimere: kék mezőben, hajlott pánczélos karon, mely markában kantárt tart, jobbról, alul nyolczágu csillagtól, balról félholdtól kisért fekete sas. – Sisakdísz a sas. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Fúló. (Felsőszendi). Régi család, melynek neve a XIV. században „Hegyaljai” volt, a vármegye már elenyészett Hegyalja nevü falujából származva. A Fúló név a XV. század elején ragadt reá. Birtokos volt a szétágazott család a megye számos falujában, tagjai közpályán szerepeltek: 1639-ben Fúló János, 1627-ben Fúló Miklós a megye alispáni székében ültek. Ma már Biharban és Beregben fordul elő.
Czimere: kék mezőben, hajlott pánczélos karon, mely markában kantárt tart, jobbról, alul nyolczágu csillagtól, balról félholdtól kisért fekete sas. – Sisakdísz a sas. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
FÚLÓ.
Gábriel.
Gábriel (Csáthi). Kassai régi patricius csald. Neve Gabrielis, Gabrihelisnek is iratott. Valószinüleg már a XV. században megnemesítve. Gábriel György 1488-ban királyi parancscsal iktattatik lipóczi Keczer Imrétől vétel utján szerzett javaiba, Peklénen, Opinán, Patacskón, Veresvágáson, Szurdokon, Radványon, Ujlakcsán, Maisán, Teknőváron, Kutason és Marczelházán. Gábriel György 1507-ben kassai főbiró volt, 1662-ben Gábriel Mátyás cizmerlevelet nyer. Birtokos volt a megye területén Gibárton, Kérben, Szántón, Büdön, Devecserben stb. Napjainkban halt ki.
Czimere: kék mezőben kétfarku arany oroszlán, emelt jobbjában arany markolatu görbe kardot tartva. Sisakdísz: vörös ruhás férfi, vörös kalpaggal, vörös kalpagzsákkal, jobbjában buzogányt tartva, balkezét csipőre téve. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Gábriel (Csáthi). Kassai régi patricius csald. Neve Gabrielis, Gabrihelisnek is iratott. Valószinüleg már a XV. században megnemesítve. Gábriel György 1488-ban királyi parancscsal iktattatik lipóczi Keczer Imrétől vétel utján szerzett javaiba, Peklénen, Opinán, Patacskón, Veresvágáson, Szurdokon, Radványon, Ujlakcsán, Maisán, Teknőváron, Kutason és Marczelházán. Gábriel György 1507-ben kassai főbiró volt, 1662-ben Gábriel Mátyás cizmerlevelet nyer. Birtokos volt a megye területén Gibárton, Kérben, Szántón, Büdön, Devecserben stb. Napjainkban halt ki.
Czimere: kék mezőben kétfarku arany oroszlán, emelt jobbjában arany markolatu görbe kardot tartva. Sisakdísz: vörös ruhás férfi, vörös kalpaggal, vörös kalpagzsákkal, jobbjában buzogányt tartva, balkezét csipőre téve. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Gagyi.
Gagyi. Ősrégi család az Aba-nemzetségből.
Czimerének leirása Gagyi László sírkövén a mű 302. lapján; azonban ott tévedésből tizenegy pólyás áll tizenegy osztatu helyett.
Gagyi. Ősrégi család az Aba-nemzetségből.
Czimerének leirása Gagyi László sírkövén a mű 302. lapján; azonban ott tévedésből tizenegy pólyás áll tizenegy osztatu helyett.
A GAGYI CSALÁD CZIMERE.
Gechey.
Gechey. (Felső-gechei). A család legrégibb nyoma István ifjabb királynak (V.) 1261-ben kelt okmányában található. Ez oklevélben Sepus Jáczint fia, Gallus Marczel fia, már mint Gecheyek – de Geche – emlittetnek. Nevezetes férfiu volt a családban László fia Márton, ki 1536-ban a János király és Ferdinánd közti villongásokban Ferdinánd egyik alvezére volt, s decz. 4-én megnyitotta Kassa kapuit János király hada előtt, miért Zápolya János gazdagon megjutalmazta, a mennyiben 1540-ben a Ferdinánd-párti és nótázott Tharczay Ferencz és János összes birtokait Gecheynek és vezértársának Lónyay Gergelynek adományozta. A család Gechey Györgyben 1689-ben halt ki. Czimere leveles koronából növekvő griff.
Gechey. (Felső-gechei). A család legrégibb nyoma István ifjabb királynak (V.) 1261-ben kelt okmányában található. Ez oklevélben Sepus Jáczint fia, Gallus Marczel fia, már mint Gecheyek – de Geche – emlittetnek. Nevezetes férfiu volt a családban László fia Márton, ki 1536-ban a János király és Ferdinánd közti villongásokban Ferdinánd egyik alvezére volt, s decz. 4-én megnyitotta Kassa kapuit János király hada előtt, miért Zápolya János gazdagon megjutalmazta, a mennyiben 1540-ben a Ferdinánd-párti és nótázott Tharczay Ferencz és János összes birtokait Gecheynek és vezértársának Lónyay Gergelynek adományozta. A család Gechey Györgyben 1689-ben halt ki. Czimere leveles koronából növekvő griff.
GECHEY.
Gedeon.
Gedeon. Nemesi bizonylatát Torna vármegye 1752. április 21-én állitotta ki Gedeon János számára, Mária Teréziának Bécsben, 1749. máj. 14-én Gedeon Kelemennek adományozott czimerlevele alapján.
Czimere: A két szélének közepe tájától, felső széléig érő kihajtott peremü ezüst ékkel hasitott pajzs, az ékben zöld alapon vörös ruhás, fekete kötényes bányász áll, jobbjában kalapácsot tartva, balkezét csipőjére téve; elől vörös mezőben balrafordult pánczélos kar, kezében arany markolatu kardot tartva; hátul kék mező közepén arany buzakalászok keresztbe téve. Sisakdísz: nyitott, váltakozva kékkel és aranynyal osztott szárny között a pajzs alján levő bányász. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Gedeon. Nemesi bizonylatát Torna vármegye 1752. április 21-én állitotta ki Gedeon János számára, Mária Teréziának Bécsben, 1749. máj. 14-én Gedeon Kelemennek adományozott czimerlevele alapján.
Czimere: A két szélének közepe tájától, felső széléig érő kihajtott peremü ezüst ékkel hasitott pajzs, az ékben zöld alapon vörös ruhás, fekete kötényes bányász áll, jobbjában kalapácsot tartva, balkezét csipőjére téve; elől vörös mezőben balrafordult pánczélos kar, kezében arany markolatu kardot tartva; hátul kék mező közepén arany buzakalászok keresztbe téve. Sisakdísz: nyitott, váltakozva kékkel és aranynyal osztott szárny között a pajzs alján levő bányász. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Góbis.
Góbis. Rakattyási és kércsi előneve volt. Birtokos e helységekben. (Cs.)
Góbis. Rakattyási és kércsi előneve volt. Birtokos e helységekben. (Cs.)
Gönczy.
Gönczy. Nemesi és czimerlevelét I. Lipóttól kapta 1666-ban Gönczy István a maga és neje, Kovács Anna, valamint gyermekei János és Mihály részére.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon leopárd, emelt jobbjában arany markolatu görbe kardot tart. Sisakdísz: a leopárd növekvőn. Takarók kék-ezüst, vörös-ezüst.
Gönczy. Nemesi és czimerlevelét I. Lipóttól kapta 1666-ban Gönczy István a maga és neje, Kovács Anna, valamint gyermekei János és Mihály részére.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon leopárd, emelt jobbjában arany markolatu görbe kardot tart. Sisakdísz: a leopárd növekvőn. Takarók kék-ezüst, vörös-ezüst.
Gönyűi.
Gönyűi. Földesurak voltak Gönyű, Csány, Perény, Láncz, Papi, Figed, Csenyéte helységekben. (Cs.)
Gönyűi. Földesurak voltak Gönyű, Csány, Perény, Láncz, Papi, Figed, Csenyéte helységekben. (Cs.)
Győry.
Győry. A nemesi és czimerlevelet Győry Mihály kapta III. Károlytól 1714-ben.
Czimere: Kék mezőben, zöld alapon fehér köntösben levő arany általvetős szűz, emelt jobbjában koszorút tart, baljával könyvet szorítva oldalához. Sisakdísz: a pajzs-alak, a fehér köntös nélkül, fölemelt jobbjával fátyolt tartva, mely derekától fején felül ér. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Győry. A nemesi és czimerlevelet Győry Mihály kapta III. Károlytól 1714-ben.
Czimere: Kék mezőben, zöld alapon fehér köntösben levő arany általvetős szűz, emelt jobbjában koszorút tart, baljával könyvet szorítva oldalához. Sisakdísz: a pajzs-alak, a fehér köntös nélkül, fölemelt jobbjával fátyolt tartva, mely derekától fején felül ér. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Hanyi.
Hanyi. Ármálist nyert a család 1551-ben.
Czimere Hanyi Péter végrendeletének pecsétjén: oroszlán, jobb karmában rövid, egyenes pallos. Sisakdisz: két bivalyszarv. Hanyi György 1642-ben abaujvármegyei alispán volt. A család a XVIII. század közepén halt ki.
Hanyi. Ármálist nyert a család 1551-ben.
Czimere Hanyi Péter végrendeletének pecsétjén: oroszlán, jobb karmában rövid, egyenes pallos. Sisakdisz: két bivalyszarv. Hanyi György 1642-ben abaujvármegyei alispán volt. A család a XVIII. század közepén halt ki.
Hedry.
Hedry. Sárosvármegye egyik legrégibb családja, mely az Aba-nemzetségből származott a gagyi Báthory, Bertóthy, Frichi, Sirokay stb. családdal együtt. Törzse az 1330-ban Szaláncz várát birt II. Péter fia, III. Péter, ki osztálykor Hedrychfalvát kapta s ettől vette sarjadéka a Hedry nevet.
Hedry. Sárosvármegye egyik legrégibb családja, mely az Aba-nemzetségből származott a gagyi Báthory, Bertóthy, Frichi, Sirokay stb. családdal együtt. Törzse az 1330-ban Szaláncz várát birt II. Péter fia, III. Péter, ki osztálykor Hedrychfalvát kapta s ettől vette sarjadéka a Hedry nevet.
Hegymegi.
Hegymegi. Régi adományos család, melynek egyik ága Borsodmegyéből származott Abaujba a XV. század folyamán. Birt Szent-István-Baksán, Kinizsen. Hegmegi Boldizsár 1603-ban adományt kap a szemerei és homrogdi részbirtokokra. A család a XVIII. század folyamán teljesen elszegényedett s valószinü, hogy paraszt sorsban ma is él.
Hegymegi. Régi adományos család, melynek egyik ága Borsodmegyéből származott Abaujba a XV. század folyamán. Birt Szent-István-Baksán, Kinizsen. Hegmegi Boldizsár 1603-ban adományt kap a szemerei és homrogdi részbirtokokra. A család a XVIII. század folyamán teljesen elszegényedett s valószinü, hogy paraszt sorsban ma is él.
Hidegh.
Hidegh. Birtokosok Felső-Fügeden és Fúló-Kércsen.
Hidegh. Birtokosok Felső-Fügeden és Fúló-Kércsen.
Himfy.
Himfy. 1484-ben kapta Himfy Imre a hűtlen kőszegi Bede János jószágait. Kihalt család a Szalók-nemzetségből.
Czimere: Lépő szarvas, balról felül szarvával fölfelé álló holdsarlótól és e fölött hatágu csillagtól kisérve.
Himfy. 1484-ben kapta Himfy Imre a hűtlen kőszegi Bede János jószágait. Kihalt család a Szalók-nemzetségből.
Czimere: Lépő szarvas, balról felül szarvával fölfelé álló holdsarlótól és e fölött hatágu csillagtól kisérve.
HIMFY.
Himi.
Himi. Him, Buzinka, Papi, Kucsik, Felső-Láncz községekben birtokos. (Cs.)
Himi. Him, Buzinka, Papi, Kucsik, Felső-Láncz községekben birtokos. (Cs.)
Homrogdi.
Homrogdi. András, 1459-ben Abaujvármegye alispánja volt. (Cs.)
Homrogdi. András, 1459-ben Abaujvármegye alispánja volt. (Cs.)
Horváth.
Horváth. (Ostorharics). A család Bihar és Szabolcs vármegyékben is előfordul.
Czimere: Kék mezőben természetes hullámokon fehér hattyu. Sisakdísz a hattyu. Takarók: vörös ezüst, kék-arany.
Horváth. (Ostorharics). A család Bihar és Szabolcs vármegyékben is előfordul.
Czimere: Kék mezőben természetes hullámokon fehér hattyu. Sisakdísz a hattyu. Takarók: vörös ezüst, kék-arany.
Horváti.
Horváti. Talán azonos volt a horváti Mályi családdal, melynek Szaniszlóban 1468-ban magva szakadván, horváti jószágait a Teresztenyeiek kapták.
Horváti. Talán azonos volt a horváti Mályi családdal, melynek Szaniszlóban 1468-ban magva szakadván, horváti jószágait a Teresztenyeiek kapták.
Hunyor.
Hunyor. Ez a család első izben 1625-ben kapott nemességet Bethlen Gábortól Hunyor Tamásban és fiaiban. Két évvel később II. Ferdinánd ad czimerlevelet ugyancsak Hunyor Tamásnak és fiainak. Harmadizben Hunyor András kap I. Lipóttól czimert és nemességet. A család Korláton és Vizsolyban volt birtokos.
Czímere: kék mezőben zöld alapon egészen veresbe öltözött férfi, hosszuszáru arany csizmában, prémes vörös kucsmában, arany övvel, emelt jobbjában szőllőfürtöt tartva, balját csipőjére téve. Sisakdísz: három buzakalász. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Hunyor. Ez a család első izben 1625-ben kapott nemességet Bethlen Gábortól Hunyor Tamásban és fiaiban. Két évvel később II. Ferdinánd ad czimerlevelet ugyancsak Hunyor Tamásnak és fiainak. Harmadizben Hunyor András kap I. Lipóttól czimert és nemességet. A család Korláton és Vizsolyban volt birtokos.
Czímere: kék mezőben zöld alapon egészen veresbe öltözött férfi, hosszuszáru arany csizmában, prémes vörös kucsmában, arany övvel, emelt jobbjában szőllőfürtöt tartva, balját csipőjére téve. Sisakdísz: három buzakalász. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
542Imre.
Imre. Nemesi és czimerlevelét I. Lipóttól 1663-ban kapta.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon, fehér lovon ülő, vörös ruhás, vörös kucsmás, magasszáru arany csizmás férfi, fölemelt jobbjában aranymarkolatu, vértől csepegő kardot, baljával kantárt tartva. Sisakdísz: a férfi növekvőn, de itt kardjára bajuszos török fej van szórva, balkezét csipőjére teszi. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Imre. Nemesi és czimerlevelét I. Lipóttól 1663-ban kapta.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon, fehér lovon ülő, vörös ruhás, vörös kucsmás, magasszáru arany csizmás férfi, fölemelt jobbjában aranymarkolatu, vértől csepegő kardot, baljával kantárt tartva. Sisakdísz: a férfi növekvőn, de itt kardjára bajuszos török fej van szórva, balkezét csipőjére teszi. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Jakabfalvy.
Jakabfalvy. (Jakafalvai). Nemesi és czimerlevelét 1630-ban kapta II. Ferdinándtól Literátus Jakabfalvay György a maga és gyermekei, Miklós és Erzsébet részére. Jelenleg birtokos Gagy-Bátorban és F.-Kékeden.
Czimere: kék mezőben zöld alapon fehér egyszarvu, mögötte három magas, csúcsos fehér hegy. Sisakdísz: az egyszarvu növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Jakabfalvy. (Jakafalvai). Nemesi és czimerlevelét 1630-ban kapta II. Ferdinándtól Literátus Jakabfalvay György a maga és gyermekei, Miklós és Erzsébet részére. Jelenleg birtokos Gagy-Bátorban és F.-Kékeden.
Czimere: kék mezőben zöld alapon fehér egyszarvu, mögötte három magas, csúcsos fehér hegy. Sisakdísz: az egyszarvu növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Jánoky.
Jánoky. Régi kihalt család a Huntpázmán-nemzetségből. Zsigmond 1431. nov. 1-én adta Vajday Györgynek s László testvérének, Jánoky Lászlónak, Mihálynak, Dersnek, a nevezett László fiának, valamint Tamásnak és Pálnak, Vajday György unokatestvéreinek és osztályos atyafiainak a czimerlevelet.
Czimere: kék pajzsban aranyleveles koronából két – könyökeikkel kifelé fordult – hajlott, fehér (ezüst) mezbe öltözött kar nyulik ki, markaikban három-három veres rózsát tartva, melyeknek leveles szárai a koronán áthúzva, e fölött egymást keresztezik. Sisakdísz a pajzsalak; takarók: kék-ezüst.
Jánoky. Régi kihalt család a Huntpázmán-nemzetségből. Zsigmond 1431. nov. 1-én adta Vajday Györgynek s László testvérének, Jánoky Lászlónak, Mihálynak, Dersnek, a nevezett László fiának, valamint Tamásnak és Pálnak, Vajday György unokatestvéreinek és osztályos atyafiainak a czimerlevelet.
Czimere: kék pajzsban aranyleveles koronából két – könyökeikkel kifelé fordult – hajlott, fehér (ezüst) mezbe öltözött kar nyulik ki, markaikban három-három veres rózsát tartva, melyeknek leveles szárai a koronán áthúzva, e fölött egymást keresztezik. Sisakdísz a pajzsalak; takarók: kék-ezüst.
JÁNOKI.
Jászay.
Jászay. (Jászói). A nemesi és czimerlevelet I. Lipót adta 1668. jul. 20-án (kihirdettetett Gönczön 1669. deczember 4-én). Jászay Mátyásnak és Mihálynak.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon, fehér lovon nyargaló, vörös dolmányos, fehér nadrágos, prémes kucsmás férfi, magasszáru arany csizmában; jobbjában merőlegesen egyenes kardot tartva, melyre egy bajuszos török fej van tűzve; a lovas előtt a nyeregkápában pisztoly Sisakdísz; ugyanaz a férfi növekvőn, fölemelt jobbjában görbe kardot, szintén fölemelt baljában egy levágott török fejet tartva.
Jászay. (Jászói). A nemesi és czimerlevelet I. Lipót adta 1668. jul. 20-án (kihirdettetett Gönczön 1669. deczember 4-én). Jászay Mátyásnak és Mihálynak.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon, fehér lovon nyargaló, vörös dolmányos, fehér nadrágos, prémes kucsmás férfi, magasszáru arany csizmában; jobbjában merőlegesen egyenes kardot tartva, melyre egy bajuszos török fej van tűzve; a lovas előtt a nyeregkápában pisztoly Sisakdísz; ugyanaz a férfi növekvőn, fölemelt jobbjában görbe kardot, szintén fölemelt baljában egy levágott török fejet tartva.
Joób.
Joób (Fancsali). Őse Elekws des Pyscarkos, kinek fia György, unokája Pouch zakalai várnagy volt 1333-ban. Ez elvette Apród István leányát, Kanichát, ennek mostoha testvére, Forrói János adományozta nékik Fonchol falut, honnan a család Fancsalnak irta magát. A család egyik ága a XVI. században a liptómegyei Prószékre költözik s egyik őse után Jóbfancsalinak irja magát. E névtől származott a család mai Joób neve; az ősi nevet ma csak előnévül használják. Fancsali Lászó 1503-tól 1510-ig több izben volt alispánja a vármegyének.
Czimere: kék mezőben arany leveleskoronára könyöklő, pánczélos kar, melyet a pajzs jobb felső sarkában nyolczágu arany csillag, bal felső sarkában félhold kisér; kezében görbe kardot tart, mely körül kígyó csavarodik. Sisakdísz: a pajzson levő alak, csillag és hold nélkül. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Joób (Fancsali). Őse Elekws des Pyscarkos, kinek fia György, unokája Pouch zakalai várnagy volt 1333-ban. Ez elvette Apród István leányát, Kanichát, ennek mostoha testvére, Forrói János adományozta nékik Fonchol falut, honnan a család Fancsalnak irta magát. A család egyik ága a XVI. században a liptómegyei Prószékre költözik s egyik őse után Jóbfancsalinak irja magát. E névtől származott a család mai Joób neve; az ősi nevet ma csak előnévül használják. Fancsali Lászó 1503-tól 1510-ig több izben volt alispánja a vármegyének.
Czimere: kék mezőben arany leveleskoronára könyöklő, pánczélos kar, melyet a pajzs jobb felső sarkában nyolczágu arany csillag, bal felső sarkában félhold kisér; kezében görbe kardot tart, mely körül kígyó csavarodik. Sisakdísz: a pajzson levő alak, csillag és hold nélkül. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Kányi.
Kányi. 1486-ban zálog czimén iktatják őket Alsó-Szedlecz és Felsok vagyis Felső-Szedlecz puszta birtokába. (Cs.)
Kányi. 1486-ban zálog czimén iktatják őket Alsó-Szedlecz és Felsok vagyis Felső-Szedlecz puszta birtokába. (Cs.)
Kápolnai.
Kápolnai. E családból Zsigmond 1488-ban Abaujvármegye alispánja volt.
Kápolnai. E családból Zsigmond 1488-ban Abaujvármegye alispánja volt.
Kardos.
Kardos (Buzitai). Ősrégi kihalt család, melynek okleveles nyomai a XIII. századig felnyúlnak, a midőn, mint a XIV. században, a legelőkelőbb családokkal áll atyafiságban. (Cs.)
Kardos. Nemesi és czimerlevelet Kardos Pál kapott I. Rudolftól 1598-ban a maga, valamint neje Cheger Kata és testvérei, Máté, György és Anna részére. Litkán, Vajdán és Csenyétén laktak.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon fekvő férfitörzs felett álló vörös ruhás, mellvértes, fehér nadrágos, magasszáru arany csizmás, vassisakos férfi, a kinek oldaláról kardhüvely lóg, fölemelt jobbjában, arany markolatu kardot tartva, mely egy turbános török fejbe van szúrva; bal kezében arany csillagot tart. Sisakdísz: a férfialak növekvőn. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Kardos (Buzitai). Ősrégi kihalt család, melynek okleveles nyomai a XIII. századig felnyúlnak, a midőn, mint a XIV. században, a legelőkelőbb családokkal áll atyafiságban. (Cs.)
Kardos. Nemesi és czimerlevelet Kardos Pál kapott I. Rudolftól 1598-ban a maga, valamint neje Cheger Kata és testvérei, Máté, György és Anna részére. Litkán, Vajdán és Csenyétén laktak.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon fekvő férfitörzs felett álló vörös ruhás, mellvértes, fehér nadrágos, magasszáru arany csizmás, vassisakos férfi, a kinek oldaláról kardhüvely lóg, fölemelt jobbjában, arany markolatu kardot tartva, mely egy turbános török fejbe van szúrva; bal kezében arany csillagot tart. Sisakdísz: a férfialak növekvőn. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Karsa.
Karsa (Szentkirályszabadjai). A XVIII. században több más családdal adományt kap a szentkirályszabadjai részbirtokukra. 1751-ben K. Mihály mint ref. pap költözik Abauj-Szántóra s a megyében családot alapit, mely ma is él s tagjai megyei hivatalokat viseltek.
Czimere: oroszlán, fölemelt jobbjában karddal. Sisakdísz: az oroszlán növekvőn.
Karsa (Szentkirályszabadjai). A XVIII. században több más családdal adományt kap a szentkirályszabadjai részbirtokukra. 1751-ben K. Mihály mint ref. pap költözik Abauj-Szántóra s a megyében családot alapit, mely ma is él s tagjai megyei hivatalokat viseltek.
Czimere: oroszlán, fölemelt jobbjában karddal. Sisakdísz: az oroszlán növekvőn.
Katona.
Katona. Régibb birtokos nemes család, mely a XVI-ik század végén tünik föl, midőn birtokai Felső- és Közép-Lánczon, Himben és Rásonyban voltak. A család Abaujban a XVIII. században kihalt.
Katona. Régibb birtokos nemes család, mely a XVI-ik század végén tünik föl, midőn birtokai Felső- és Közép-Lánczon, Himben és Rásonyban voltak. A család Abaujban a XVIII. században kihalt.
Kékedy.
Kékedy. (Alsókékedi). Kihalt család, mely a XVI. században szerepelt.
Czimere: Hármas halmon álló daru, csőrében szőllőt, fölemelt jobbjában golyót tartva. Sisakdísz ugyanaz.
Kékedy. (Alsókékedi). Kihalt család, mely a XVI. században szerepelt.
Czimere: Hármas halmon álló daru, csőrében szőllőt, fölemelt jobbjában golyót tartva. Sisakdísz ugyanaz.
KÉKEDY.
Kelcz.
Kelcz (Fületinczi és lóczi). Ez a tekintélyes család Abauj, Szabolcs, Vas, Ung stb. vármegyékben lép föl; jelenleg Borsodban birtokos. A család számos tagja kitünt a közigazgatási, egyházi és más pályán. A család német eredetü, Kheltznek vagy Kelznek irta magát.
Czimere: vörösben és kékben négyelt pajzs, az 1-ben három fehér strucztollal ékesített rostélyos sisak, a 2-ban hajlott pánczélos kar, kezében görbe kardot tartva, mely egy fehér turbános, bajuszos fejen van keresztül szúrva, a 3-ikban befelé fordult evet, előlábaival diót tart, a 4-ikben arany oroszlán, fölemelt jobbjában aranymarkolatu kardot tartva. Sisakdísz: nyilt, jobbról kék és arany, balról fehér és vörös szintben osztott szárny. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Kelcz (Fületinczi és lóczi). Ez a tekintélyes család Abauj, Szabolcs, Vas, Ung stb. vármegyékben lép föl; jelenleg Borsodban birtokos. A család számos tagja kitünt a közigazgatási, egyházi és más pályán. A család német eredetü, Kheltznek vagy Kelznek irta magát.
Czimere: vörösben és kékben négyelt pajzs, az 1-ben három fehér strucztollal ékesített rostélyos sisak, a 2-ban hajlott pánczélos kar, kezében görbe kardot tartva, mely egy fehér turbános, bajuszos fejen van keresztül szúrva, a 3-ikban befelé fordult evet, előlábaival diót tart, a 4-ikben arany oroszlán, fölemelt jobbjában aranymarkolatu kardot tartva. Sisakdísz: nyilt, jobbról kék és arany, balról fehér és vörös szintben osztott szárny. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Kérészy.
Kérészy. Ármálista család. Czimerét Rudolf király adományozta Kérészy Mihály, Pál, János és Péternek 1591. decz. 23-án. A család lakása Szepsi és Bodolló volt. Ujabb időben több tagja papi s tanári pályán működik.
A czimer: kék pajzsban, virágokkal behintett zöld alapon, kiterjesztett szárnyu fehér ruhás angyal áll, balját keblére téve, jobbjában 3 arany liliommal ékitett zöld ágat tart. Sisakdísz: a pajzsalak növekvőn; takarók: kék-arany, veres-ezüst.
Kérészy. Ármálista család. Czimerét Rudolf király adományozta Kérészy Mihály, Pál, János és Péternek 1591. decz. 23-án. A család lakása Szepsi és Bodolló volt. Ujabb időben több tagja papi s tanári pályán működik.
A czimer: kék pajzsban, virágokkal behintett zöld alapon, kiterjesztett szárnyu fehér ruhás angyal áll, balját keblére téve, jobbjában 3 arany liliommal ékitett zöld ágat tart. Sisakdísz: a pajzsalak növekvőn; takarók: kék-arany, veres-ezüst.
Kinizsy.
Kinizsy. Puky Andor szerint (Turul IX. 88.) a Kinizsy család igen régi. A nemzetség XIII. században élő tagjai alapitották az Abaujvármegyében máig fennlevő két Kinizs községet. A másik család, mely Biharban ered, kétágra oszlott; az egyik de Gurba, a másik de Kynys nevezte magát. Ebből származott a hires, nagyerejü Kinizsy Pál, a ki nem volt közönséges, hanem nemesi származásu. A családnak malma is volt ott, a hol gyakran tartózkodhatott, s innen meríthette Bonfinius azt a mesét, hogy egyszerü molnárlegény volt.
Kinizsy. Puky Andor szerint (Turul IX. 88.) a Kinizsy család igen régi. A nemzetség XIII. században élő tagjai alapitották az Abaujvármegyében máig fennlevő két Kinizs községet. A másik család, mely Biharban ered, kétágra oszlott; az egyik de Gurba, a másik de Kynys nevezte magát. Ebből származott a hires, nagyerejü Kinizsy Pál, a ki nem volt közönséges, hanem nemesi származásu. A családnak malma is volt ott, a hol gyakran tartózkodhatott, s innen meríthette Bonfinius azt a mesét, hogy egyszerü molnárlegény volt.
Komjáthy.
Komjáthy. Régi család. Első őse Vid, ki IV. László alatt élt. Zsigmond király Konstanzban 1415. márczius 27-én ád czimert Kőszegi Lászlónak – Jakab fiának – s általa János és Bereczk testvéreinek, Adalbert és Bedő unokatestvéreinek, továbbá Komjáthy Istvánnak és Jánosnak, Nenkei Mátyásnak, Miklósnak, Lőrincznek, másik Miklósnak és Györgynek, végül Thokai Jánosnak, Bereczknek és Jakabnak, Kőszegi László rokonainak.
A Komjáthy család otthona Torna volt. Idővel elhagyta ősei otthonát és Kassa felé költözött, hol egyik ágát ott hagyva, Abauj-Szántóra vonult. Az Abauj-Szántóra beköltözött ivadékok egy része innen ismét tovább ment Szabolcs vármegyébe, hol magának uj hazát talált. A szántói ág ma csupán nőtagjaiban él s kihalása felé közeleg; de a másik kettőnek ivadékai biztositják a régi család fennállását.
Czimre: Balra dőlt fekete pajzsláb felett, melyre alul, középen, mankós nyujtványnyal ellátott veres pólya van illesztve, kékben lebegő arany (sárga) leveles koronából, két czölöpösen egymás mellé állitott, könyökükkel balfelé irányult, veres mezü kar emelkedik ki, egyike, markában balharánt helyezett pallost tart, másika haránt helyzetben buzakalász-köteget. Sisakdísz a pajzsalak, takarók: kék-arany (sárga).
Komjáthy. Régi család. Első őse Vid, ki IV. László alatt élt. Zsigmond király Konstanzban 1415. márczius 27-én ád czimert Kőszegi Lászlónak – Jakab fiának – s általa János és Bereczk testvéreinek, Adalbert és Bedő unokatestvéreinek, továbbá Komjáthy Istvánnak és Jánosnak, Nenkei Mátyásnak, Miklósnak, Lőrincznek, másik Miklósnak és Györgynek, végül Thokai Jánosnak, Bereczknek és Jakabnak, Kőszegi László rokonainak.
A Komjáthy család otthona Torna volt. Idővel elhagyta ősei otthonát és Kassa felé költözött, hol egyik ágát ott hagyva, Abauj-Szántóra vonult. Az Abauj-Szántóra beköltözött ivadékok egy része innen ismét tovább ment Szabolcs vármegyébe, hol magának uj hazát talált. A szántói ág ma csupán nőtagjaiban él s kihalása felé közeleg; de a másik kettőnek ivadékai biztositják a régi család fennállását.
Czimre: Balra dőlt fekete pajzsláb felett, melyre alul, középen, mankós nyujtványnyal ellátott veres pólya van illesztve, kékben lebegő arany (sárga) leveles koronából, két czölöpösen egymás mellé állitott, könyökükkel balfelé irányult, veres mezü kar emelkedik ki, egyike, markában balharánt helyezett pallost tart, másika haránt helyzetben buzakalász-köteget. Sisakdísz a pajzsalak, takarók: kék-arany (sárga).
Koos.
Koos. Nemesi és czimerlevelét 1657-ben kapta III. Ferdinándtól. Tagjai a megyében közhivatalokat viseltek. Koós József Abauj és Torna vármegyék egyesitéséig Torna vármegye alispánja volt.
Czimere: ketté osztott pajzs; felül ezüst, egy lépkedő arany oroszlánt feltüntető haránt helyezett kék pólyával keresztül szelve, két felől egy-egy arany szegélyü ötszirmu piros rózsa; alul fehér hármas sziklán álló sólyom, két oldalán hatágu arany csillagtól kisérve. Sisakdísz: növekvő farkas, jobbjában merőlegesen szakállas nyilat tartva. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Koos. Nemesi és czimerlevelét 1657-ben kapta III. Ferdinándtól. Tagjai a megyében közhivatalokat viseltek. Koós József Abauj és Torna vármegyék egyesitéséig Torna vármegye alispánja volt.
Czimere: ketté osztott pajzs; felül ezüst, egy lépkedő arany oroszlánt feltüntető haránt helyezett kék pólyával keresztül szelve, két felől egy-egy arany szegélyü ötszirmu piros rózsa; alul fehér hármas sziklán álló sólyom, két oldalán hatágu arany csillagtól kisérve. Sisakdísz: növekvő farkas, jobbjában merőlegesen szakállas nyilat tartva. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Korláth.
Korláth (Korláthfalvi). Földesurak voltak Korlátfalva és Láncz helységekben. Az utóbbiban már a XIV. század végén. 1490-ben Miglészi előnévvel tünik föl egy ily nevü család. (Cs.)
Korláth (Korláthfalvi). Földesurak voltak Korlátfalva és Láncz helységekben. Az utóbbiban már a XIV. század végén. 1490-ben Miglészi előnévvel tünik föl egy ily nevü család. (Cs.)
Kóta.
Kóta. Nemesi és czimerlevelét III. Ferdinándtól kapta 1655-ben.
Czimere: Vörös mezőben zöld kettőshalmon vadgalamb, csőrében olajágat tartva. Sisakdísz: növekvő oroszlán, fölemelt jobbjában aranymarkolatu görbe kardot tartva: Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Kóta. Nemesi és czimerlevelét III. Ferdinándtól kapta 1655-ben.
Czimere: Vörös mezőben zöld kettőshalmon vadgalamb, csőrében olajágat tartva. Sisakdísz: növekvő oroszlán, fölemelt jobbjában aranymarkolatu görbe kardot tartva: Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Kőszegi.
Kőszegi. A Komjáthyakkal együtt kapja czimerét Zsigmondtól 1415-ben. Kőszegi László Lombardiában és Németországban tett érdemet rá.
Czimere: mint a Komjáthyaké.
Kőszegi. A Komjáthyakkal együtt kapja czimerét Zsigmondtól 1415-ben. Kőszegi László Lombardiában és Németországban tett érdemet rá.
Czimere: mint a Komjáthyaké.
Kövér.
Kövér. (Velezdi). A Huntpázmán nemből származott.
Kövér. (Velezdi). A Huntpázmán nemből származott.
Koncz.
Koncz. A nemesi és czimerlevelet Koncz Illés kapta III. Ferdinándtól 1469-ben. Utódai jelenleg a Naményi nevet viselik.
Czimere: Kék mezőben zöld alapon repülésre kész, vörösen fegyverzett fehér galamb, csőrében olajfagalyat tartva. Sisakdísz: Jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany szinben osztott nyitott szárny közt merőlegesen álló kard aranymarkolattal, arany leveles koronán átszúrt hegygyel.
Koncz. A nemesi és czimerlevelet Koncz Illés kapta III. Ferdinándtól 1469-ben. Utódai jelenleg a Naményi nevet viselik.
Czimere: Kék mezőben zöld alapon repülésre kész, vörösen fegyverzett fehér galamb, csőrében olajfagalyat tartva. Sisakdísz: Jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany szinben osztott nyitott szárny közt merőlegesen álló kard aranymarkolattal, arany leveles koronán átszúrt hegygyel.
Kupay.
Kupay. Régi kihalt család, mely már a XIV. század elején bírja Egyházaskupát. Okleveles nyomai a XIV. század végéig terjednek.
Kupay. Régi kihalt család, mely már a XIV. század elején bírja Egyházaskupát. Okleveles nyomai a XIV. század végéig terjednek.
Lánczy.
Lánczy. (Lánczi). Ősrégi és tekintélyes család Abaujvármegyében; ma is tulajdonosa J. Láncznak. Lánczy Péter, István és Tivadar már 1290-ben föllépnek az okiratokban. A család egyik tagja, a jelen században elhunyt Lánczy József főispán s a Szt.-István rend lovagja volt.
Czimere: Kék mezőben zöld alapon sisakos, pánczélos férfi, a ki mind a két kezével kopját döf egy balról fölemelkedő fekete medve szügyébe. Sisakdísz a medve növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Lánczy. (Lánczi). Ősrégi és tekintélyes család Abaujvármegyében; ma is tulajdonosa J. Láncznak. Lánczy Péter, István és Tivadar már 1290-ben föllépnek az okiratokban. A család egyik tagja, a jelen században elhunyt Lánczy József főispán s a Szt.-István rend lovagja volt.
Czimere: Kék mezőben zöld alapon sisakos, pánczélos férfi, a ki mind a két kezével kopját döf egy balról fölemelkedő fekete medve szügyébe. Sisakdísz a medve növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
LÁNCZY.
Léhi.
Léhi. 1427-ben már feltünik az adólajstromban.
Léhi. 1427-ben már feltünik az adólajstromban.
Losonczy.
Losonczy. Ősrégi kihalt főnemesi család a Tomaj nemzetségből. A megye nemes családai sorába, mint Szalánczvár és uradalom birtokosa tartozik.
Losonczy. Ősrégi kihalt főnemesi család a Tomaj nemzetségből. A megye nemes családai sorába, mint Szalánczvár és uradalom birtokosa tartozik.
Meczner.
Meczner (Deteki és tengerfalvai). Czimerlevelét I. Lipóttól kapta 1702-ben. Kisszebeni régi patricius család, mely Abaujvármegyében 1808-ban kapott donácziót Detekre és Tengerfalvára.
Czimere: Vörös paizslábon, melyen három ötszirmu fehér rózsa van, kék mezőben kétfarku arany oroszlán, mind a két fölemelt markában veres köves arany gyürüt tart, mely lelógó lánczra van erősitve. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók. Kék-arany, vörös-ezüst.
Egy másik czimeren kék pajzsaljon három aranycsillag van; az oroszlán jobbjában aranymarkolatu kardot tart.
Meczner (Deteki és tengerfalvai). Czimerlevelét I. Lipóttól kapta 1702-ben. Kisszebeni régi patricius család, mely Abaujvármegyében 1808-ban kapott donácziót Detekre és Tengerfalvára.
Czimere: Vörös paizslábon, melyen három ötszirmu fehér rózsa van, kék mezőben kétfarku arany oroszlán, mind a két fölemelt markában veres köves arany gyürüt tart, mely lelógó lánczra van erősitve. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók. Kék-arany, vörös-ezüst.
Egy másik czimeren kék pajzsaljon három aranycsillag van; az oroszlán jobbjában aranymarkolatu kardot tart.
Méhészi.
Méhészi. Péterházán volt jószáguk. 1430. körül tünik föl.
Méhészi. Péterházán volt jószáguk. 1430. körül tünik föl.
Méray.
Méray. Ősrégi kihalt család, mely Zsigmond királytól 1432-ben kapta menesi és czimerlevelét, még pedig Méray (Literatus) Miklós, László fia, Pethew unokája s fivére László.
Czimere: kék mezőben, balra fordult, vörösen fegyverzett gólya, mely csőrében egy nyaka körül tekerődző, fejét hátraforditó zöld kigyót tart nyakánál fogva. Sisakdísz a gólya repülésre készen, de kígyó nélkül. Takaró kék-ezüst.
Méray. Ősrégi kihalt család, mely Zsigmond királytól 1432-ben kapta menesi és czimerlevelét, még pedig Méray (Literatus) Miklós, László fia, Pethew unokája s fivére László.
Czimere: kék mezőben, balra fordult, vörösen fegyverzett gólya, mely csőrében egy nyaka körül tekerődző, fejét hátraforditó zöld kigyót tart nyakánál fogva. Sisakdísz a gólya repülésre készen, de kígyó nélkül. Takaró kék-ezüst.
MÉRAY.
Meskó.
Meskó (Enyiczkei és széplaki). Nemrég kihalt család, mely 1721-ben báróságot kapott, nevezetesen Meskó Ádám és Meskó Jakab.
Az 1721-ben kapott bárói czimer; osztott pajzs, elől kék mezőben az előbbi czímerkép, de balra forduló pólyával; hátul ezüst és arany osztás. Két sisak. Az egyiken kétfarku oroszlán, jobbjában aranymarkolatu egyenes kardot tartva; takarója kék-arany. A másikon pálmafa; takarója vörös-ezüst.
Meskó (Enyiczkei és széplaki). Nemrég kihalt család, mely 1721-ben báróságot kapott, nevezetesen Meskó Ádám és Meskó Jakab.
Az 1721-ben kapott bárói czimer; osztott pajzs, elől kék mezőben az előbbi czímerkép, de balra forduló pólyával; hátul ezüst és arany osztás. Két sisak. Az egyiken kétfarku oroszlán, jobbjában aranymarkolatu egyenes kardot tartva; takarója kék-arany. A másikon pálmafa; takarója vörös-ezüst.
Monay.
Monay (Alsó-, felső- és közép-monaji). Régi nemes család. Monay Gergely, fia Jánosnak, Pál fiának, nagyváradi olvasókanonok Mátyás király kedvelt titkára 1482-ben a maga és atyja testvérének Andrásnak fia, a Sissarynak nevezett Monay Domokos nevére is, mindkét Kinizs és Szolnok helységekben a magvaszakadt Monai János által birt részekre adományt nyert. (NI. VII. 549.) Leányágon a Monay-családból származott a mostani abauji Komjáthy-család.
Monay (Alsó-, felső- és közép-monaji). Régi nemes család. Monay Gergely, fia Jánosnak, Pál fiának, nagyváradi olvasókanonok Mátyás király kedvelt titkára 1482-ben a maga és atyja testvérének Andrásnak fia, a Sissarynak nevezett Monay Domokos nevére is, mindkét Kinizs és Szolnok helységekben a magvaszakadt Monai János által birt részekre adományt nyert. (NI. VII. 549.) Leányágon a Monay-családból származott a mostani abauji Komjáthy-család.
Mondolay.
Mondolay (Gagyi). A megyébe a XVI. század folyamán származik, a midőn Mondolay Péter és Pál 1569-ben uj adományban nyerik Felső-Gagy, Alsó-Gagy és Ujlak részbirtokokat, Apáti, Veleknye és Lyuba prediumokat Miksa királytól. A család már 3 iz után kihalt.
Mondolay (Gagyi). A megyébe a XVI. század folyamán származik, a midőn Mondolay Péter és Pál 1569-ben uj adományban nyerik Felső-Gagy, Alsó-Gagy és Ujlak részbirtokokat, Apáti, Veleknye és Lyuba prediumokat Miksa királytól. A család már 3 iz után kihalt.
Nádasdi.
Nádasdi Laczkffy. Az Aba nemzetségből való.
Nádasdi Laczkffy. Az Aba nemzetségből való.
Naményi.
Naményi (I. Koncz).
Naményi (I. Koncz).
Nenkey.
Nenkey. Cimerét Nenkei Mátyás, Miklós és Lőrincz, másik Miklós és György kapták, egyidejüleg a Komjátiakkal és Kőszegiekkel.
Nenkey. Cimerét Nenkei Mátyás, Miklós és Lőrincz, másik Miklós és György kapták, egyidejüleg a Komjátiakkal és Kőszegiekkel.
Nikházy.
Nikházy (restei). Armálista család. Nicasy, másként Benios János gyermekei: István, Pál és Kata és testvérei: György és Balázs 1634-ban II. Ferdinándtól czimerlevelet nyernek. A család gyorsan emelkedett és a nemességszerző fia már 1652-ben Abaujvármegye alispánja. Ugyanő részt vesz a Wesselényi-féle összeesküvésben, mely miatt fej- és jószágvesztésre itélték. Ki nem végezték ugyan, de valószinüleg a glatzi vár börtönében halt meg. Mai nap a családnak egy sarja él, Nikházy Istvánnak Indra Ilonától született fia.
Czimer: kar, markában szőllőfürtöt (három rózsát) tart. Sisakdísz ugyanaz.
Nikházy (restei). Armálista család. Nicasy, másként Benios János gyermekei: István, Pál és Kata és testvérei: György és Balázs 1634-ban II. Ferdinándtól czimerlevelet nyernek. A család gyorsan emelkedett és a nemességszerző fia már 1652-ben Abaujvármegye alispánja. Ugyanő részt vesz a Wesselényi-féle összeesküvésben, mely miatt fej- és jószágvesztésre itélték. Ki nem végezték ugyan, de valószinüleg a glatzi vár börtönében halt meg. Mai nap a családnak egy sarja él, Nikházy Istvánnak Indra Ilonától született fia.
Czimer: kar, markában szőllőfürtöt (három rózsát) tart. Sisakdísz ugyanaz.
Novaji.
Novaji. Feltünik az 1427-iki adólajstromban.
Novaji. Feltünik az 1427-iki adólajstromban.
Olchváry.
Olchváry. (Olcsvári). Olcsvárról származó régi nemzetség, mely már 1270-ben föllép olcsvári Pethő Dénessel, de az okiratokban kétségtelenül már a XV. században; sőt állitólag V. Lászlótól 1457-ben a pallosjogot is megkapta volna.
Czimere: elől a hasításból előtünő sas, hátul szintén a hasitásból előtünő liliom. Sisakdísz: félig nyitott szárny, benne csillag.
Olchváry. (Olcsvári). Olcsvárról származó régi nemzetség, mely már 1270-ben föllép olcsvári Pethő Dénessel, de az okiratokban kétségtelenül már a XV. században; sőt állitólag V. Lászlótól 1457-ben a pallosjogot is megkapta volna.
Czimere: elől a hasításból előtünő sas, hátul szintén a hasitásból előtünő liliom. Sisakdísz: félig nyitott szárny, benne csillag.
Pamlényi.
Pamlényi. Czimerlevele 1618-ban Pozsonyban kelt s ugyanez évben Garadnán kihirdettetett, midőn a család az armálisták sorába felvétetett. Ezt megelőzőleg már 1550-ben adományban kapja András I. Ferdinándtól pamlényi birtokát. Adománylevelét az 1726-iki nemesi összeiráskor Pamlényi István produkálja.
Pamlényi. Czimerlevele 1618-ban Pozsonyban kelt s ugyanez évben Garadnán kihirdettetett, midőn a család az armálisták sorába felvétetett. Ezt megelőzőleg már 1550-ben adományban kapja András I. Ferdinándtól pamlényi birtokát. Adománylevelét az 1726-iki nemesi összeiráskor Pamlényi István produkálja.
Pányi.
Pányi. Birtokos volt Pányon, Szőllősön. Feltünik az 1427-iki adólajstromban.
Pányi. Birtokos volt Pányon, Szőllősön. Feltünik az 1427-iki adólajstromban.
Pap.
Pap. (Másképen Privigyey). Nemesi és czimerlevelét I. Lipóttól kapta Pap, máskép Privigyey Miklós, 1667-ben. Kihirdettetett Gönczön 1667. julius 4-én.
Czimere: Kék mezőben zöld alapon, fehér lovon ülő férfi, vörös dolmányban, fehér nadrágban, magasszáru arany csizmában, fekete tollas vörös kucsmával; emelt jobbjában egyenes kardot, baljában kantárt tartva. Sisakdísz a férfi növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Pap. (Másképen Privigyey). Nemesi és czimerlevelét I. Lipóttól kapta Pap, máskép Privigyey Miklós, 1667-ben. Kihirdettetett Gönczön 1667. julius 4-én.
Czimere: Kék mezőben zöld alapon, fehér lovon ülő férfi, vörös dolmányban, fehér nadrágban, magasszáru arany csizmában, fekete tollas vörös kucsmával; emelt jobbjában egyenes kardot, baljában kantárt tartva. Sisakdísz a férfi növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Papy.
Papy. Ősrégi kihalt család, mely már oklevelileg a XIII. század végén előfordul, mint Papi praedium birtokosa. 1482-ben Papy Benedeknek magvaszakadván, birtokait Mátyás király Rátkay Balázsnak adományozza.
Papy. Ősrégi kihalt család, mely már oklevelileg a XIII. század végén előfordul, mint Papi praedium birtokosa. 1482-ben Papy Benedeknek magvaszakadván, birtokait Mátyás király Rátkay Balázsnak adományozza.
Parlagi.
Parlagi. (Parlagi.) Régi kihalt család. 1461-ben kapja Boldogkő várát Mátyás királytól. Ettől fogva az idetelepült ág Abaujvármegye kötelékéhez tartozott.
Parlagi. (Parlagi.) Régi kihalt család. 1461-ben kapja Boldogkő várát Mátyás királytól. Ettől fogva az idetelepült ág Abaujvármegye kötelékéhez tartozott.
Patay.
Patay. (Báji.) A szabolcsvármegyei Bájból származó régi, tekintélyes család.
Czimere: Kék mezőben, koronás zöld halmon hajlott pánczélos kar, kezében egy vörös szív közepébe szúrt három zöldlevelű száras piros rózsát tartva. Sisakdísz a kar. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Patay. (Báji.) A szabolcsvármegyei Bájból származó régi, tekintélyes család.
Czimere: Kék mezőben, koronás zöld halmon hajlott pánczélos kar, kezében egy vörös szív közepébe szúrt három zöldlevelű száras piros rózsát tartva. Sisakdísz a kar. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Péchy.
Péchy. (Péchujfalusi). Sárosmegyei régi tekintélyes család, mely Abaujvármegyében is elterjedt. Péchy Gáspár Péchujfalut 1555-ben kapta adományul I. Ferdinándtól. Péchy József, kir. táblai ülnök 1810-ben I. Ferencz által grófi rangra emeltetvén, a grófi ág törzsapja lett.
A nemesi czimer: vörös pólyától átszelt kék pajzson természetes hármas sziklán ülő, repülésre kész fekete holló. Sisakdísz: a holló. Takaró barna. Jelszaba: Post Deum Rex Colendu. A czimerből gyakran hiányzik a pólya, nemkülönben előfordul a holló hármas zöld halmon ülve is.
Péchy. (Péchujfalusi). Sárosmegyei régi tekintélyes család, mely Abaujvármegyében is elterjedt. Péchy Gáspár Péchujfalut 1555-ben kapta adományul I. Ferdinándtól. Péchy József, kir. táblai ülnök 1810-ben I. Ferencz által grófi rangra emeltetvén, a grófi ág törzsapja lett.
A nemesi czimer: vörös pólyától átszelt kék pajzson természetes hármas sziklán ülő, repülésre kész fekete holló. Sisakdísz: a holló. Takaró barna. Jelszaba: Post Deum Rex Colendu. A czimerből gyakran hiányzik a pólya, nemkülönben előfordul a holló hármas zöld halmon ülve is.
Péczeli.
Péczeli. Jelenleg Szántón honos.
Péczeli. Jelenleg Szántón honos.
Pédery.
Pédery (Péderi). Ősrégi kihalt család a Buchk nemzetségből, közülök Lázár 1492-ben a megye alispánja volt. Birtokai voltak: Péder, Makrancz, Reste, Ujlak, Gadna, Vajda, Csécs, Becskeháza falvakban.
Pédery (Péderi). Ősrégi kihalt család a Buchk nemzetségből, közülök Lázár 1492-ben a megye alispánja volt. Birtokai voltak: Péder, Makrancz, Reste, Ujlak, Gadna, Vajda, Csécs, Becskeháza falvakban.
Perényi.
Perényi (Perényi). Abaujvármegyéből származó, régi hires nemesi család. Őse Dobosi Orbán, a ki 1292 körül élt, kapta adományul Perényt. Miksa császár 1517-ben szent római birodalmi herzcegségre emelte a családot Perényi Imrében, (* 1502 † 1548.), a ki 1504 óta Magyarország nádora volt. A nádori család a XVI. században halt ki. Báróságot György, zemplén- és abaujvármegyei főispán kapott 1590-ben. A bárói család jelenleg is él.
A régi cimer: kék mezőben, arany leveles koronában, két fölfelé álló, fekete tollas, vörös saskarom közt természetes emberfej, fekete hajjal, ferde, hosszu, hegyes szakállal és varkocsba font fekete hajjal. Sisakdísz az alak.
A bárói czimer négy részre osztott pajzs; az 1. és 4-en az eredeti czimer, balra is forditva, vagy aranyleveles koronán koronázott, szárnyas hableány; a 2. és 3-on vörös mezőben koronázott vgy koronázatlan arany oroszlán.
Perényi (Perényi). Abaujvármegyéből származó, régi hires nemesi család. Őse Dobosi Orbán, a ki 1292 körül élt, kapta adományul Perényt. Miksa császár 1517-ben szent római birodalmi herzcegségre emelte a családot Perényi Imrében, (* 1502 † 1548.), a ki 1504 óta Magyarország nádora volt. A nádori család a XVI. században halt ki. Báróságot György, zemplén- és abaujvármegyei főispán kapott 1590-ben. A bárói család jelenleg is él.
A régi cimer: kék mezőben, arany leveles koronában, két fölfelé álló, fekete tollas, vörös saskarom közt természetes emberfej, fekete hajjal, ferde, hosszu, hegyes szakállal és varkocsba font fekete hajjal. Sisakdísz az alak.
A bárói czimer négy részre osztott pajzs; az 1. és 4-en az eredeti czimer, balra is forditva, vagy aranyleveles koronán koronázott, szárnyas hableány; a 2. és 3-on vörös mezőben koronázott vgy koronázatlan arany oroszlán.
PERÉNYI.
Puky.
Puky. (Bizáki). Abaujvármegyéből eredő, Borsodban, Hevesben, Nógrádban, Pest, Torna, és Zemplén vármegyékben is elterjedt család. Ősét, Pétert 1590-ben emlitik, hol mint Pukyt, hol mint Pokyt.
Czimere: Kék mezőben, hajlott, pánczélos kar, fölötte hatágu arany csillag, a kézben aranymarkolatu görbe kard. Sisakdísz az alak. Takaró: kék-ezüst, vörös-arany.
Puky. (Bizáki). Abaujvármegyéből eredő, Borsodban, Hevesben, Nógrádban, Pest, Torna, és Zemplén vármegyékben is elterjedt család. Ősét, Pétert 1590-ben emlitik, hol mint Pukyt, hol mint Pokyt.
Czimere: Kék mezőben, hajlott, pánczélos kar, fölötte hatágu arany csillag, a kézben aranymarkolatu görbe kard. Sisakdísz az alak. Takaró: kék-ezüst, vörös-arany.
Putnoky.
Putnoky (Putnoki). Ősrégi kihalt család a Rathold-nemzetségből. Első ismert őse kazai Porcs István volt, a kinek Kokos fiától a kazai Kakasok, másik fiától putnoki Miklós Wechétől a Putnokyak eredtek, a kik ma is Abauj-Torna és Borsodvármegyében laknak Putnokot 1283-ban kapták IV. Lászlótól. 1388-ban Zsigmond királytól János (László fia), Miklós (Mihály fia) László, Miklós és Péter (János fiai) pallosjogot nyertek. Birtokai: Felső-Gagy, Kázsmárk, Devecser, Büd falvakban.
Czimere: Kék mezőben ferdén álló lebegő fatörzs, két háromleveles hársfagalylyal. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Putnoky (Putnoki). Ősrégi kihalt család a Rathold-nemzetségből. Első ismert őse kazai Porcs István volt, a kinek Kokos fiától a kazai Kakasok, másik fiától putnoki Miklós Wechétől a Putnokyak eredtek, a kik ma is Abauj-Torna és Borsodvármegyében laknak Putnokot 1283-ban kapták IV. Lászlótól. 1388-ban Zsigmond királytól János (László fia), Miklós (Mihály fia) László, Miklós és Péter (János fiai) pallosjogot nyertek. Birtokai: Felső-Gagy, Kázsmárk, Devecser, Büd falvakban.
Czimere: Kék mezőben ferdén álló lebegő fatörzs, két háromleveles hársfagalylyal. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Radványi.
Radványi. Ősrégi kihalt család. – első ösmert őse Mohol, kinek fia Detre IV. Bélát a Sajó melletti ütközetben védelmezte, a miért neki a király Tarkőeleje, Bacsamező és Veresalma falvakat adományozta 1248-ban s azokba személyesen iktatta be. – A család később vagyona egy részét az abaujmegyei Gibárttal cserélte el, más részét a rozgonyi ütközetben Csák Máté mellett való részvétele miatt vesztette el. – Birtokos volt Radványban és Szakalban is. Kihalt a XV. század folyamán.
Radványi. Ősrégi kihalt család. – első ösmert őse Mohol, kinek fia Detre IV. Bélát a Sajó melletti ütközetben védelmezte, a miért neki a király Tarkőeleje, Bacsamező és Veresalma falvakat adományozta 1248-ban s azokba személyesen iktatta be. – A család később vagyona egy részét az abaujmegyei Gibárttal cserélte el, más részét a rozgonyi ütközetben Csák Máté mellett való részvétele miatt vesztette el. – Birtokos volt Radványban és Szakalban is. Kihalt a XV. század folyamán.
Rákóczy.
Rákóczy (Rákóczi és felső-vadászi). Fényes multu család, mely a XVI. századtól a XVIII. század elejéig a magyar történet lapjain a legjelesebb nevekkel tündöklik. Erdély négy fejedelmet kapott a Rákóczy-vérből, Zsigmondot (1544–1608). I. Györgyöt (1630–1648). II. Györgyöt (1621–1660), és I. Ferenczet (1645–1696), a kit 1645-ben választottak meg erdélyi fejedelemmé, de tényleg nem uralkodott. A család a Bogáth-Radvány nemzetségből ered; 1334-ben már találkozunk Rákóczy Balázszsal, 1440-ben Rákózcy Jánossal. A XIII. században már Körtvényest, Arácsot, Morvát birták Zemplénben. A „felsővadászi” előnevet 1517-ben Rákóczy Zsigmond vette föl. A magyar grófságot Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelem 1664-ben kapta I. Lipóttól, a sárosi örökös főispánságot ugyanaz 1666-ban. A szent római birodalmi herczegi czimet I. Rákóczy György 1645-ben III. Ferdinándtól. A család utolsó férfi sarja, György, II. Rákóczy Ferenc fia, 1756-ban halt meg Francziaországban. Legutolsó tagja a családnak Rákóczy Jozefa Sarolta volt, ki 1780-ban elhunyván, a család végképen kihalt.
Ujabb czimere: kék- és veresben osztott pajzsban, zöld hármas halomból kiemelkedő szekérkeréken álló koronás (vagy koronátlan) természetes (vagy stilizált) fekete sas, emelt jobbjában arany markolatu egyenes vagy görbe kardot tartva. Sisakdísz ugyanaz a sas. Takaró vörös-ezüst.
Rákóczy (Rákóczi és felső-vadászi). Fényes multu család, mely a XVI. századtól a XVIII. század elejéig a magyar történet lapjain a legjelesebb nevekkel tündöklik. Erdély négy fejedelmet kapott a Rákóczy-vérből, Zsigmondot (1544–1608). I. Györgyöt (1630–1648). II. Györgyöt (1621–1660), és I. Ferenczet (1645–1696), a kit 1645-ben választottak meg erdélyi fejedelemmé, de tényleg nem uralkodott. A család a Bogáth-Radvány nemzetségből ered; 1334-ben már találkozunk Rákóczy Balázszsal, 1440-ben Rákózcy Jánossal. A XIII. században már Körtvényest, Arácsot, Morvát birták Zemplénben. A „felsővadászi” előnevet 1517-ben Rákóczy Zsigmond vette föl. A magyar grófságot Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelem 1664-ben kapta I. Lipóttól, a sárosi örökös főispánságot ugyanaz 1666-ban. A szent római birodalmi herczegi czimet I. Rákóczy György 1645-ben III. Ferdinándtól. A család utolsó férfi sarja, György, II. Rákóczy Ferenc fia, 1756-ban halt meg Francziaországban. Legutolsó tagja a családnak Rákóczy Jozefa Sarolta volt, ki 1780-ban elhunyván, a család végképen kihalt.
Ujabb czimere: kék- és veresben osztott pajzsban, zöld hármas halomból kiemelkedő szekérkeréken álló koronás (vagy koronátlan) természetes (vagy stilizált) fekete sas, emelt jobbjában arany markolatu egyenes vagy görbe kardot tartva. Sisakdísz ugyanaz a sas. Takaró vörös-ezüst.
RÁKÓCZY.
Rásonyi.
Rásonyi. Régi kihalt család, mely ősi birtokától, Rásony falutól vette nevét, utolsó sarja, Gergely 1570 körül halt el, halála után birtokaira hét leány nyert királyi adományt Miksa királytól 1574-ben.
Rásonyi. Régi kihalt család, mely ősi birtokától, Rásony falutól vette nevét, utolsó sarja, Gergely 1570 körül halt el, halála után birtokaira hét leány nyert királyi adományt Miksa királytól 1574-ben.
Reeghy.
Reeghy. A XVI. században beszármazott család, melynek egyik tagja Kelemen, Rákóczy Mihálylyal történt hosszas perpatvarkodások után a nótázott Tomory András javait is kezére keríti. Birtokos volt a megyében Tomor, Nagy-Péder, Kércs, Ambrusháza, Gyanda, Csobád, Borsfalva, Devecser, Papi, Korlát, Radvány helységekben. Vele 1566-ban kihalt családja. Testvére, Krisztina fiusíttatván, férje, Szentmihályúri Gergely fölveszi a Reeghy nevet és a családot még két izen át folytatja. Unokája, az utolsó Kelemen, a Keresztes melletti ütközetben esett el.
Reeghy. A XVI. században beszármazott család, melynek egyik tagja Kelemen, Rákóczy Mihálylyal történt hosszas perpatvarkodások után a nótázott Tomory András javait is kezére keríti. Birtokos volt a megyében Tomor, Nagy-Péder, Kércs, Ambrusháza, Gyanda, Csobád, Borsfalva, Devecser, Papi, Korlát, Radvány helységekben. Vele 1566-ban kihalt családja. Testvére, Krisztina fiusíttatván, férje, Szentmihályúri Gergely fölveszi a Reeghy nevet és a családot még két izen át folytatja. Unokája, az utolsó Kelemen, a Keresztes melletti ütközetben esett el.
Rozgonyi.
Rozgonyi. Ősrégi, kihalt hires család, mely Rozgonytól vette nevét. Törzse az V. István alatt élt Raynald, királyi főlovászmester, Szabolcs vármegye főispánja és a király fiának, Lászlónak főasztalnok mestere, ki a karinthiai és csehországi háborukban, valamint a görögországi hadjáratban szerzett érdemeiért Abuj, Szabolcs és Zemplénvármegyékben birtokokat kapott, köztük Rozgonyt is. A családból számosan viseltek magas közhivatalokat és méltóságokat. Nevezetesebb tagjai I. Simon országbiró, II. Simon veszprémi, később egri püspök, a ki Várnánál esett el, I. György országbiró, II. István essegvári várnagy, bakonyi, később temesi főispán, a ki Galambosnál harczolt, 1431-ben Diósgyőrt, Földest és Dédest kapta Borbála királynétól. Ennek a neje volt Szentgyörgyi Cziczelle, a galambóczi hősnő. A család utolsó tagja VII. István volt, a ki 1523-ban halt meg.
Rozgonyi. Ősrégi, kihalt hires család, mely Rozgonytól vette nevét. Törzse az V. István alatt élt Raynald, királyi főlovászmester, Szabolcs vármegye főispánja és a király fiának, Lászlónak főasztalnok mestere, ki a karinthiai és csehországi háborukban, valamint a görögországi hadjáratban szerzett érdemeiért Abuj, Szabolcs és Zemplénvármegyékben birtokokat kapott, köztük Rozgonyt is. A családból számosan viseltek magas közhivatalokat és méltóságokat. Nevezetesebb tagjai I. Simon országbiró, II. Simon veszprémi, később egri püspök, a ki Várnánál esett el, I. György országbiró, II. István essegvári várnagy, bakonyi, később temesi főispán, a ki Galambosnál harczolt, 1431-ben Diósgyőrt, Földest és Dédest kapta Borbála királynétól. Ennek a neje volt Szentgyörgyi Cziczelle, a galambóczi hősnő. A család utolsó tagja VII. István volt, a ki 1523-ban halt meg.
Semsey.
Semsey. (Semsei). Régi tekintélyes család. 1426-ban az alattyáni Csirke Péter birtokait kapják: Gárd, Pályi, Miszlóka, Sacza, Enyiczke, Ruszka helységekben és Szent-Lőrincz (Fel-Gárd) pusztán. 1446-ban Roszput, 1466-ban a két Csáj és Borsva részeibe igtatják be őket.
Semsey. (Semsei). Régi tekintélyes család. 1426-ban az alattyáni Csirke Péter birtokait kapják: Gárd, Pályi, Miszlóka, Sacza, Enyiczke, Ruszka helységekben és Szent-Lőrincz (Fel-Gárd) pusztán. 1446-ban Roszput, 1466-ban a két Csáj és Borsva részeibe igtatják be őket.
Soltész.
Soltész. A nemesi és czimerlevelet Soltész János kapta 1714-ben III. Károly királytól. Unokája III. János, Tornavármegye alispánja, udvarnoki Rholly Zsuszánnával kelt egybe. Két fia született, az első Gábor, fenntartotta a családot, a második fiu, IV. János szintén Tornavármegye alispánja, gyermektelenül halt el.
Czimere: Vörös pajzson, zöld alapon, fekete lovon nyargaló, vörös ruhás férfi, tollas, vörös kalpaggal, jobbjában görbe karddal, baljával a kantárt fogva. Sisakdísz arany-vörös és fehér-kék, ferdén álló zászló közt, pánczélos, hajlott kar, kezében görbe kard, melyen félhold van.
Soltész. A nemesi és czimerlevelet Soltész János kapta 1714-ben III. Károly királytól. Unokája III. János, Tornavármegye alispánja, udvarnoki Rholly Zsuszánnával kelt egybe. Két fia született, az első Gábor, fenntartotta a családot, a második fiu, IV. János szintén Tornavármegye alispánja, gyermektelenül halt el.
Czimere: Vörös pajzson, zöld alapon, fekete lovon nyargaló, vörös ruhás férfi, tollas, vörös kalpaggal, jobbjában görbe karddal, baljával a kantárt fogva. Sisakdísz arany-vörös és fehér-kék, ferdén álló zászló közt, pánczélos, hajlott kar, kezében görbe kard, melyen félhold van.
Soós.
Soós (Sóvári). Birtokos volt Nádasdon. Sárosi család a Boksa-nemzetségből.
Soós (Sóvári). Birtokos volt Nádasdon. Sárosi család a Boksa-nemzetségből.
Szalay.
Szalay. Nemességet és czimert a család II. Ferdinándtól kapott 1622. julius 1-én. A család birtokos Beret, Tenger, Berencs falvakban.
Czimere: Kék pajzsban az alaptól a pajzsfőig nyuló vörös ék, melyben zöld alapon arany griff áll, a pajzs két felső sarkában egy-egy ezüst liliom.
Szalay. Nemességet és czimert a család II. Ferdinándtól kapott 1622. julius 1-én. A család birtokos Beret, Tenger, Berencs falvakban.
Czimere: Kék pajzsban az alaptól a pajzsfőig nyuló vörös ék, melyben zöld alapon arany griff áll, a pajzs két felső sarkában egy-egy ezüst liliom.
Szemere.
Szemere (Szemerei). A megye régibb nemesi családai közé tartozik. Származási helye Szemere falu, melynek felét első ismert őse, János kapta felesége, az Aba nemzetségből származó gagyi Bakos Erzse leánynegyedi osztályrészébe. I. Lőrinczet rokonai, gagyi Bakos Pál és Antal megölték fiával, Györgygyel együtt. Több gyermeke közül János 1460-ban esztergomi várnagy volt. Nevezetesebb tagja volt a családnak Kelemen, ki Mátyás király alatt visegrádi várnagy, a korona alőre, majd jajczai kapitány volt. I. Gergely egyik fiának, Albertnek, a ki Kinizsy Pál unokáját, Kinizsi Zsuzsánnát birta nőül, kiváló fia volt Szemere Pál, 1635-től 1647-ig Borsod, Abaujvármegyék, a jászói konvent jegyzője, majd Abaujvármegyének alispánja, Rákóczy Györgynek udvarnoka, utóbb szepesi kamarai tanácsos, majd kir. táblai ülnök. Többször volt Borsod, Sáros és Abaujvármegye országgyülési követe, igy 1637–1638-ban. Neje, Putnoky Klára, egy hires szép asszony, állitólag Wesselényi nádor kedvese, 400 forintért a turóczi tótokkal megölette. Az asszonyt Wesselényi ártatlannak nyilvánitotta. Szemere Ádám a borsodi ágnak lett törzse.
Szemere (Szemerei). A megye régibb nemesi családai közé tartozik. Származási helye Szemere falu, melynek felét első ismert őse, János kapta felesége, az Aba nemzetségből származó gagyi Bakos Erzse leánynegyedi osztályrészébe. I. Lőrinczet rokonai, gagyi Bakos Pál és Antal megölték fiával, Györgygyel együtt. Több gyermeke közül János 1460-ban esztergomi várnagy volt. Nevezetesebb tagja volt a családnak Kelemen, ki Mátyás király alatt visegrádi várnagy, a korona alőre, majd jajczai kapitány volt. I. Gergely egyik fiának, Albertnek, a ki Kinizsy Pál unokáját, Kinizsi Zsuzsánnát birta nőül, kiváló fia volt Szemere Pál, 1635-től 1647-ig Borsod, Abaujvármegyék, a jászói konvent jegyzője, majd Abaujvármegyének alispánja, Rákóczy Györgynek udvarnoka, utóbb szepesi kamarai tanácsos, majd kir. táblai ülnök. Többször volt Borsod, Sáros és Abaujvármegye országgyülési követe, igy 1637–1638-ban. Neje, Putnoky Klára, egy hires szép asszony, állitólag Wesselényi nádor kedvese, 400 forintért a turóczi tótokkal megölette. Az asszonyt Wesselényi ártatlannak nyilvánitotta. Szemere Ádám a borsodi ágnak lett törzse.
Szendy.
Szendy. (Máskép Erney.) Régi kihalt család, melynek egyik őse Gothard még a XIII. században élt. Tagjai a megyében közhivatalokat viseltek, Pál 1564-ben Abaujvármegye alispánja. Birtokos volt Szend, Korlát, Kelecsény. F.-Méra, Homrogd falvakban.
Szendy. (Máskép Erney.) Régi kihalt család, melynek egyik őse Gothard még a XIII. században élt. Tagjai a megyében közhivatalokat viseltek, Pál 1564-ben Abaujvármegye alispánja. Birtokos volt Szend, Korlát, Kelecsény. F.-Méra, Homrogd falvakban.
Szini.
Szini. Ősrégi, kihalt tornavármegyei család, mely a vele egy vérségből származott Tekesekkel, Szalomiaikkal, Tornaiakkal csaknem a megye felét bírta. 1386-ban a rokon családokkal osztozik e megye területén fekvő Sólyomkő váron.
Szini. Ősrégi, kihalt tornavármegyei család, mely a vele egy vérségből származott Tekesekkel, Szalomiaikkal, Tornaiakkal csaknem a megye felét bírta. 1386-ban a rokon családokkal osztozik e megye területén fekvő Sólyomkő váron.
Szentimrey.
Szentimrey. Krasznyikvajdai. A család a hagyomány szerént Erdélyből származik. Eredetileg Szabónak hivták s Borsod, Sárcs, Abauj, Torna és Zemplénvármegyében élt. A „Szent-Imrey” nevet származási helyéről vette. A nemesi és a czimerlevelet II. Mátyás adta 1610-ben Szent-Imrei Zabó Andrásnak és nejének Eötvös Zsuszannának, valamint gyermekeinek. Szent-Imrei Szabó András 1666-ban kapta meg Krasznyikot és Vajdát; utódjai fölvették a Krasznyikvajdai előnevet s lassankint elhagyták a Szabó nevet.
Czimere: Kék mezőben, zöld hármashalmon arany griff, fölemelt jobbjában arany markolatu görbe karddal, melynek hegye egy levágott török fejen van átszurva. Sisakdísz: ugyanaz a növekvő griff. Takaró: Kék-arany és vörös-ezüst.
Szentimrey. Krasznyikvajdai. A család a hagyomány szerént Erdélyből származik. Eredetileg Szabónak hivták s Borsod, Sárcs, Abauj, Torna és Zemplénvármegyében élt. A „Szent-Imrey” nevet származási helyéről vette. A nemesi és a czimerlevelet II. Mátyás adta 1610-ben Szent-Imrei Zabó Andrásnak és nejének Eötvös Zsuszannának, valamint gyermekeinek. Szent-Imrei Szabó András 1666-ban kapta meg Krasznyikot és Vajdát; utódjai fölvették a Krasznyikvajdai előnevet s lassankint elhagyták a Szabó nevet.
Czimere: Kék mezőben, zöld hármashalmon arany griff, fölemelt jobbjában arany markolatu görbe karddal, melynek hegye egy levágott török fejen van átszurva. Sisakdísz: ugyanaz a növekvő griff. Takaró: Kék-arany és vörös-ezüst.
Szentkirályi.
Szentkirályi. Méhészen tünt föl 1470-ben. (Cs.)
Szentkirályi. Méhészen tünt föl 1470-ben. (Cs.)
Szent-Mártoni.
Szent-Mártoni. I. Ferdinánd 1549-ben adta a nemesi és czimerlevelet Sancto Martino Jánosnak és Körmedi (Literátus) Mártonnak. Az előbbi Bakics Péter szolgálatban Szentmárton várnagya volt és vitézül harczolt. Szentmártoni Mihály 1692-ben szolgabiró volt Abaujban. Birtokos Zsadány. F. Csáj és Gönyü falvakban.
Czimere: Fehér mezőben, koronás, lombozott vörös hegy előtt egy férfinak fekvő törzse mögött álló férfi, kék ruhában, prémes, sastollas kucsmával; jobbjában görbe kardot tartva, mely egy bajuszos törökfejbe van szúrva; bal kezét csupőjén tartva. Sisakdísz a koronás hegy, de lomb nélkül. Takaró vörös-arany.
Szent-Mártoni. I. Ferdinánd 1549-ben adta a nemesi és czimerlevelet Sancto Martino Jánosnak és Körmedi (Literátus) Mártonnak. Az előbbi Bakics Péter szolgálatban Szentmárton várnagya volt és vitézül harczolt. Szentmártoni Mihály 1692-ben szolgabiró volt Abaujban. Birtokos Zsadány. F. Csáj és Gönyü falvakban.
Czimere: Fehér mezőben, koronás, lombozott vörös hegy előtt egy férfinak fekvő törzse mögött álló férfi, kék ruhában, prémes, sastollas kucsmával; jobbjában görbe kardot tartva, mely egy bajuszos törökfejbe van szúrva; bal kezét csupőjén tartva. Sisakdísz a koronás hegy, de lomb nélkül. Takaró vörös-arany.
Sziklay.
Sziklay. Régi patricius család, mely Schmidt nevet viselt és a XVI. században költözött Merényből Rozsnyóra. Nemesi és czimerlevelét III. Károlytól kapta 1712-ben Schmidt János. A család a jelen század elején magyarositotta meg nevét.
Czimere: Kék mezőben emelkedő szikla felé zöld alapból ugró természetes szarvas, nyakán hátul két végben libegő vörös szalag. Sisakdísz: a szarvas növekvőn, egyik csülkében szőllőfürtöt tartva. Takaró: kék-arany, vörös-ezsüt.
Sziklay. Régi patricius család, mely Schmidt nevet viselt és a XVI. században költözött Merényből Rozsnyóra. Nemesi és czimerlevelét III. Károlytól kapta 1712-ben Schmidt János. A család a jelen század elején magyarositotta meg nevét.
Czimere: Kék mezőben emelkedő szikla felé zöld alapból ugró természetes szarvas, nyakán hátul két végben libegő vörös szalag. Sisakdísz: a szarvas növekvőn, egyik csülkében szőllőfürtöt tartva. Takaró: kék-arany, vörös-ezsüt.
Szilágyi.
Szilágyi. Jelenleg birtokos e család F.-Dobszán.
Szilágyi. Jelenleg birtokos e család F.-Dobszán.
Szobonya.
Szobonya. (Buzafalvi). Ez ősrégi, – a Ludány nemzetségből származó család, a XV. században volt birtokos a megyében, előnevét is e megyében fekvő Buzafalváról irta. – Kihalt.
Szobonya. A család 1628. okt. 5-én II. Ferdinánd által adományozott armalisban nemesittetett meg, mely 1629. évben hirdettetett ki Eperjesen.
Czimere: kék (?) paizsban zöld alapon két egymással szemben álló madár, a közöttük álló kétágu virágot csipkedi. – Sisakdísz: Nyitott szárny. – A család XVIII. században költözik át Beretre, hol a mult század végén József, Puky Borbálát nőül vevén, a közsorsból kiemelkedik, fia Antal ügyvéd s Abaujvármegyének elős alügyésze volt.
Szobonya. (Buzafalvi). Ez ősrégi, – a Ludány nemzetségből származó család, a XV. században volt birtokos a megyében, előnevét is e megyében fekvő Buzafalváról irta. – Kihalt.
Szobonya. A család 1628. okt. 5-én II. Ferdinánd által adományozott armalisban nemesittetett meg, mely 1629. évben hirdettetett ki Eperjesen.
Czimere: kék (?) paizsban zöld alapon két egymással szemben álló madár, a közöttük álló kétágu virágot csipkedi. – Sisakdísz: Nyitott szárny. – A család XVIII. században költözik át Beretre, hol a mult század végén József, Puky Borbálát nőül vevén, a közsorsból kiemelkedik, fia Antal ügyvéd s Abaujvármegyének elős alügyésze volt.
Téglásy.
Téglásy. (Borzovai). Abauj-Torna vármegyében ma is virágzó család, mely 1592-ben adományul kapta Borzovát, Szatmármegyében.
Czimere: Kék mezőben két előre néző férfi, vörös ruhában, arany övvel, fekete kalpaggal, arany csizmában, a közepén ketten, nyársszerüen, egyenes kardot tartanak, melyre egy levágott török fej van húzva. Sisakdísz: vörös ruháju hajlott kar, mely arany markolatu görbe kardot tart. Takaró: kék-arany és vörös-ezüst.
Téglásy. (Borzovai). Abauj-Torna vármegyében ma is virágzó család, mely 1592-ben adományul kapta Borzovát, Szatmármegyében.
Czimere: Kék mezőben két előre néző férfi, vörös ruhában, arany övvel, fekete kalpaggal, arany csizmában, a közepén ketten, nyársszerüen, egyenes kardot tartanak, melyre egy levágott török fej van húzva. Sisakdísz: vörös ruháju hajlott kar, mely arany markolatu görbe kardot tart. Takaró: kék-arany és vörös-ezüst.
Teleki.
Teleki. Birtokos Kenyheczen. Teleki Péter ny. törvényszéki elnök.
Teleki. Birtokos Kenyheczen. Teleki Péter ny. törvényszéki elnök.
Tiszta.
Tiszta (selyebi és lipstini). A családi hagyomány szerint a család őse a werschowetzi Tiszta rablólovag volt. 1652-ben III. Ferdinánd czimerlevelet adott a már nemesnek született Tiszta Frigyesnek. 1750-ben Mária Terézia Tiszta Pálnak Selyeb, Monaj és Szolnok abaujvármegyei községeket adta donáczióképen. Ezóta használja a család a selyebi előnevet is.
Az 1652-iki czimer: A vörösben és fehérben négy részre osztott pajzs 1. és 4. mezejében fennálló horgony, a 2. és 3. mezőben aranyszegélyü piros rózsa. Sisakdísz fekete sas. Takaró: kék-ezüst, vörös-ezüst.
Tiszta (selyebi és lipstini). A családi hagyomány szerint a család őse a werschowetzi Tiszta rablólovag volt. 1652-ben III. Ferdinánd czimerlevelet adott a már nemesnek született Tiszta Frigyesnek. 1750-ben Mária Terézia Tiszta Pálnak Selyeb, Monaj és Szolnok abaujvármegyei községeket adta donáczióképen. Ezóta használja a család a selyebi előnevet is.
Az 1652-iki czimer: A vörösben és fehérben négy részre osztott pajzs 1. és 4. mezejében fennálló horgony, a 2. és 3. mezőben aranyszegélyü piros rózsa. Sisakdísz fekete sas. Takaró: kék-ezüst, vörös-ezüst.
Tokay.
Tokay. (L. Komjáthy.)
Tokay. (L. Komjáthy.)
Tolnay.
Tolnay. Jelenleg birtokos Berencsen.
Tolnay. Jelenleg birtokos Berencsen.
Tomory.
Tomory (tomori). Kihalt család, melynek első ismert ősei Feche Mihály és Bucchus (az utóbbi Tamásnak fia) Tornavár jobbágyaiként emlittetnek; IV. László 1289-ben nemesitette őket és tomort adományozta nekik. 1479-ben és 1480-ban Tomory Mátyás Borsodvármegye alispánja. 1507-ben Tomory Pál érsek adományul kapta Ambrusházát Abaujvármegyében és Börkestet Borsodban. 1523-ban Tomory Lőrincz és Lajos több borsodmegyei helységen kívül kapta Abaujvármegyében: Gyandát, Borsfalvát, Csobádot, Alsó- és Felső-Homrogdot. Legkviálóbb tagja a családnak Tomory Pál érsek, a magyar hadsereg fővezére, a ki 1526. aug. 29-én Mohácsnál elesett.
Czimere: Leveles koronából emelkedő szarvas.
Tomory (tomori). Kihalt család, melynek első ismert ősei Feche Mihály és Bucchus (az utóbbi Tamásnak fia) Tornavár jobbágyaiként emlittetnek; IV. László 1289-ben nemesitette őket és tomort adományozta nekik. 1479-ben és 1480-ban Tomory Mátyás Borsodvármegye alispánja. 1507-ben Tomory Pál érsek adományul kapta Ambrusházát Abaujvármegyében és Börkestet Borsodban. 1523-ban Tomory Lőrincz és Lajos több borsodmegyei helységen kívül kapta Abaujvármegyében: Gyandát, Borsfalvát, Csobádot, Alsó- és Felső-Homrogdot. Legkviálóbb tagja a családnak Tomory Pál érsek, a magyar hadsereg fővezére, a ki 1526. aug. 29-én Mohácsnál elesett.
Czimere: Leveles koronából emelkedő szarvas.
TOMORY.
Tornay.
Tornay tornai). Őse Berencsi István, a ki 1410-ben kapta Tornát, miután a tornai Tekus unokájától, a magát „de Torna” nevező I. Jánostól származó Tornai-család 5-ik ivadékának, szintén Jánosnak kihaltával gazdátlan maradt. Berencsi letelepedvén Tornán, fölvette a Tornay nevet. Az 1406-ban elhalt Tornay Jánosnak sirkő-czimere megvan a tornai templomban.
Tornay tornai). Őse Berencsi István, a ki 1410-ben kapta Tornát, miután a tornai Tekus unokájától, a magát „de Torna” nevező I. Jánostól származó Tornai-család 5-ik ivadékának, szintén Jánosnak kihaltával gazdátlan maradt. Berencsi letelepedvén Tornán, fölvette a Tornay nevet. Az 1406-ban elhalt Tornay Jánosnak sirkő-czimere megvan a tornai templomban.
TORNAY.
Ujj.
Ujj. E családot II. Ferdinánd nemesitette meg 1622. julius 8-án Sopronban kelt czimerlevelével. Tagjai a papi pályán működnek.
Ujj. E családot II. Ferdinánd nemesitette meg 1622. julius 8-án Sopronban kelt czimerlevelével. Tagjai a papi pályán működnek.
Uza.
Uza (szászfai). Feltünik az 1427-iki adólajstromban.
Uza (szászfai). Feltünik az 1427-iki adólajstromban.
Vajday.
Vajday. Vajday György és testvére László 1431-ben kapta a czimert a Jánokyakkal együtt.
Vajday. Vajday György és testvére László 1431-ben kapta a czimert a Jánokyakkal együtt.
Váratkay.
A XVIII. században a megye tehetősebb birtokosai közé tartoztak, hová 1637-ben költözött Váratkay Miklós, nevezetesen Zsujtafaluba. Fia Miklós 1650-ben szolgabiró volt, kinek unokájában, Istvánban, 1766-ban a család kihalt.
A XVIII. században a megye tehetősebb birtokosai közé tartoztak, hová 1637-ben költözött Váratkay Miklós, nevezetesen Zsujtafaluba. Fia Miklós 1650-ben szolgabiró volt, kinek unokájában, Istvánban, 1766-ban a család kihalt.
Várady.
Várady. Várady Pál 1646-ban kuriát, jobbágy- és zsellértelket vesz Nádasdy Ferencztől. Várady Mihály I. Rákóczy Ferencztől Széplakon kastélyt, Tállyán szőllőt kap. 1675-ben ez adomány ellen Hanyi Klára, férj. Bárczay Györgyné tiltakozott. Megkapták Radványt is; de Károlyi László tiltakozására 1692-ben elvesztették.
Várady. Várady Pál 1646-ban kuriát, jobbágy- és zsellértelket vesz Nádasdy Ferencztől. Várady Mihály I. Rákóczy Ferencztől Széplakon kastélyt, Tállyán szőllőt kap. 1675-ben ez adomány ellen Hanyi Klára, férj. Bárczay Györgyné tiltakozott. Megkapták Radványt is; de Károlyi László tiltakozására 1692-ben elvesztették.
Varjú.
Varjú (varjufalvi). Ősrégi család, mely a Beék nemzetségből származott. Első ismert őse Macrabäus, ki a tornamegyei Szádelőből irta magát a XIII. században. Ennek legidősebb fiától, Jánostól származott a Varjú család, míg másik fia, Márton, a Buzlayak törzsatyja lett. A család még a XV-ik század végén is birtokos Szádelőben, de innen a család egyes tagjai már a XIV. század folyamán elszármaztak Sáros- és Hevesmegyébke. A család valószinüleg kihalt.
Varjú (varjufalvi). Ősrégi család, mely a Beék nemzetségből származott. Első ismert őse Macrabäus, ki a tornamegyei Szádelőből irta magát a XIII. században. Ennek legidősebb fiától, Jánostól származott a Varjú család, míg másik fia, Márton, a Buzlayak törzsatyja lett. A család még a XV-ik század végén is birtokos Szádelőben, de innen a család egyes tagjai már a XIV. század folyamán elszármaztak Sáros- és Hevesmegyébke. A család valószinüleg kihalt.
Vécsey.
Vécsey. Nagy, másként Vécsei István, testvérei Mihály és János Bécsben 1618-ban czimerlevelet nyertek, mely 1619-ben Gönczön kihirdettetett. E család jelenben is a megye birtokosainak sorában áll.
Czimere: kék paizsban, zöld alapon arany griff, jobbjában görbe karddal. Sisakdísz veres kereszt. Takarók: kék-ezüst, veres-arany.
Vécsey. Nagy, másként Vécsei István, testvérei Mihály és János Bécsben 1618-ban czimerlevelet nyertek, mely 1619-ben Gönczön kihirdettetett. E család jelenben is a megye birtokosainak sorában áll.
Czimere: kék paizsban, zöld alapon arany griff, jobbjában görbe karddal. Sisakdísz veres kereszt. Takarók: kék-ezüst, veres-arany.
Vendéghy
Vendéghy (Vendégi). A Vendégi család együtt származik az Aba nemzetségből a következő családokkal: † Athinai, † gagyi Báthory, Berthóthy, † Budaméry, † Chirke, † Frichi, † Gagyi, Hedri, Keczer, † Kompolthy, † somosi Kőszeghi, † nádasdi Laczkffy, † Lápispataky, Rhédei, † Solymossy, † Somosi, † Sirokai, † Segnyey. 1479-ben bátori birtoka egyes részeit elzálogosítja a szakácsi Tokosoknak; 1485-ben birtoka van Abauj-Torna vármegye Vendégi, Alsó- és Felső-Gagy, Ujlak és Bátor helységeiben, miután már Sárosban voltak birtokai. Birtokos jelenleg F.-Mérán, Devecserben, Szikszón, Sz.-Andráson, Kassán.
Czimere: balra fordult, hátratekintő, repülésre kész sas, mely leveles koronán áll, csőrében karikát tart. A sas jobb szárnya fölött korona; Sisakdísz a pajzsalak.
Vendéghy (Vendégi). A Vendégi család együtt származik az Aba nemzetségből a következő családokkal: † Athinai, † gagyi Báthory, Berthóthy, † Budaméry, † Chirke, † Frichi, † Gagyi, Hedri, Keczer, † Kompolthy, † somosi Kőszeghi, † nádasdi Laczkffy, † Lápispataky, Rhédei, † Solymossy, † Somosi, † Sirokai, † Segnyey. 1479-ben bátori birtoka egyes részeit elzálogosítja a szakácsi Tokosoknak; 1485-ben birtoka van Abauj-Torna vármegye Vendégi, Alsó- és Felső-Gagy, Ujlak és Bátor helységeiben, miután már Sárosban voltak birtokai. Birtokos jelenleg F.-Mérán, Devecserben, Szikszón, Sz.-Andráson, Kassán.
Czimere: balra fordult, hátratekintő, repülésre kész sas, mely leveles koronán áll, csőrében karikát tart. A sas jobb szárnya fölött korona; Sisakdísz a pajzsalak.
Vitéz.
Vitéz (Nyitraivánkai). Régi család Abaujban. Nyitraivánkai Vitéz Miklós már 1531-ben szerepel a vármegyében.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon álló pánczélos vitéz, a ki egy három ormos sátor előtt áll, mely fölött hatágu arany csillag lebeg. Jobbjában aranymarkolatu kard, mely egy levágott, bajuszos török főn van keresztül szurva; leeresztett baljában földre támasztott ovális pajzs. Sisakdísz: pánczélos kar, aranymarkolatu görbe kardot tartva, mely egy török fejen van átszúrva.
Vitéz (Nyitraivánkai). Régi család Abaujban. Nyitraivánkai Vitéz Miklós már 1531-ben szerepel a vármegyében.
Czimere: kék mezőben, zöld alapon álló pánczélos vitéz, a ki egy három ormos sátor előtt áll, mely fölött hatágu arany csillag lebeg. Jobbjában aranymarkolatu kard, mely egy levágott, bajuszos török főn van keresztül szurva; leeresztett baljában földre támasztott ovális pajzs. Sisakdísz: pánczélos kar, aranymarkolatu görbe kardot tartva, mely egy török fejen van átszúrva.
Zábráczky.
Zábráczky (Szadai). Nemesi és czimerlevelét II. Lipóttól kapta 1790-ben Zábráczky József egri kanonok és két testvére István és János. Később I. Ferencz alatt az emlitett József rokonai Zábráczky Antal és Ignácz.
Czimer: fehérben és zöldben osztott pajzsban hármas fehér sziklán oroszlán áll, váltakozó szinekben, jobbjában aranymarkolatu görbe kardot, leeresztett baljában irótollat tartva.
Zábráczky (Szadai). Nemesi és czimerlevelét II. Lipóttól kapta 1790-ben Zábráczky József egri kanonok és két testvére István és János. Később I. Ferencz alatt az emlitett József rokonai Zábráczky Antal és Ignácz.
Czimer: fehérben és zöldben osztott pajzsban hármas fehér sziklán oroszlán áll, váltakozó szinekben, jobbjában aranymarkolatu görbe kardot, leeresztett baljában irótollat tartva.
Zombory.
Zombory. Birtokos volt Alsó-Kékeden, hol szép, régi kastélya most a br. Melczer nővérek tulajdona. – kihalt.
Zombory. Birtokos volt Alsó-Kékeden, hol szép, régi kastélya most a br. Melczer nővérek tulajdona. – kihalt.
Zsarnay.
Zsarnay. (Zsarnói). A család nemességét Torna vármegyében 1836-ban hirdették ki.
Czimere: kék mezőben, zöld hármas halmon repülésre kész galamb. Sisakdísz a galamb.
Zsarnay. (Zsarnói). A család nemességét Torna vármegyében 1836-ban hirdették ki.
Czimere: kék mezőben, zöld hármas halmon repülésre kész galamb. Sisakdísz a galamb.
Zsujtay.
Zsujtay (másként Gelley). Régi család, mely e megye Zsujta helységétől vette nevét, hol birtokos volt. A család a XVII. század folytán leszállt. Istvánnak a XVII. század közepe táján „Szücs” mellékneve volt, mely mesterségétől ragadt reá s harmadizig utódaira. A család a XVIII. század elején halt ki.
Zsujtay (másként Gelley). Régi család, mely e megye Zsujta helységétől vette nevét, hol birtokos volt. A család a XVII. század folytán leszállt. Istvánnak a XVII. század közepe táján „Szücs” mellékneve volt, mely mesterségétől ragadt reá s harmadizig utódaira. A család a XVIII. század elején halt ki.
A bevezetést Jókai Mór irta.
Kassa ismertetését és a Kassa népességéről szóló fejezetet irta Sziklay János; felülvizsgálta Lóczy Lajos.
Kassa történetét irta ifj. Kemény Lajos; átnézte Borovszky Samu.
A Szt. Erzsébet székesegyház történetét és ismertetését irta Fröhde Fr. Vilmos; Steindl Imre adataival kiegészitette Tandor Ottó.
Kassa régi sirköveit ismertette Mihálik József.
A Hires házak és hires lakóik fejezetet Hohanauer Ignácz irta.
Kassa közigazgatását ifj. Kemény Lajos történeti adatainak felhasználásával megirta Sárosi Árpád; kiegészitette Kozora Vincze; átnézte Némethy Károly.
Kassának a magyar hadtörténelemben való szereplését megirta Hoffmnn Arnold; revideálta Rónai Horváth Jenő.
Az egyházak közől: a kassai róm. kath. püspökséget irta Hoffmann Arnold, a gör. kath. egyházat Csoma Lajos; átnézte Kiss János; a két protestáns egyházat Révész Kálmán, átnézteFejes István; az izraelita hitközségeket Handler Simon, átnézte Bánóczyi József.
A képzőmüvészet Kassán fejezetet irta ifj. Kemény Lajos; a klassai ötvösművészet történetét Mihalik József; mindkettőt átnézte Pasteiner Gyula.
Kassa közoktatásügyének történetét irta Klekner Alajos.
Az irodalom és könyvtárak ismertetését irta ifj. Kemény Lajos, átnézte Erdélyi Pál; egye sirók életrajzával kiegészitette Szinnyey József.
A felsőmagyarországi muzeumot ismerteti Klimkovics Elemér, átnézte Nyári Sándor.
A kassai népszokásokat és babonákat tárgyaló részt irta Sárosi Árpád; átnézte Katona Lajos. A „Sub regula” tánczot zongorára átirta Káldy Gyula.
Kassa társadalmát Lekly Gyula ismerteti.
A törvénykezés fejezetét irta Fényes Samu; átnézte Visontai Soma.
Kassa egészségügyének történetéhez és jelenkori állapotához ifj. Kemény Lajos, továbbá Szentimrey Ákos és Moskovits Jakab főorvosok járultak adatokkal. A fejezetet átnézték CsapodiIstván és Tuszkay Ödön.
Az ipar és kereskedelem történetét és jelenlegi állapotának ismertetését irták: Deil Jenő és L. Szabó Endre, átnézték: Mudrony Soma és Kormos Alfréd.
Kassa pénzintézeteit Klimkovics Elemér ismertette; átnézte Kormos Alfréd.
A vasutak adatait a m. kir. államvasutak statisztikai osztálya (a kassa-oderbergi vasutra vonatkozó részt SzekulaGyula) szolgáltatta; átnézte Kovács Gyula.
Az időjárásismertetése a kassai m. kir. gazdasági tanintézet és az orsz. m. kir. meteorologiai intézet adatain alapul; átnézte Konkoly Thege Miklós.
Kassa erdőgazdaságát irta Szőnyey István; revideálta Bedő Albert.
Abauj-Tornavármegye földrajzi viszonyait irta Répászky Barna; felülvizsgálta Lózcy Lajos.
Abauj-Tornavármegye községeinek ismertetését irta Vende Aladár; átnézte Fábián János, Abauj-Torna vármegye alispánja. Az egyes részleteket: Gagyi László sírköve és a devecseri muzeum tárgyainak ismertetését Csoma József, Aranyidkát és bányászatát Sziklay Alfonz, Alsó- és Felső-Meczenzéfet Robonyi Géza, Jászót Horváth Balázs, Nagy-Idát Sziklay János,Szikszó történetét Horváth József, Torna történeti adatait Holzmann Zsigmond.
A kékedi és ránkherlányi fürdőket Sziklay János, Stósz-fürdőt Czirfusz Dezső irta; átnézte Bolemann István.
Abauj-Tornavármegye lakossága ismertetését irta és a nemzeti térképet rajzolta Sziklay János; átnézték: Katona Lajos és Benedek Elek.
Az abuj-tornavármegyei népoktatás történetét és jelenkori állapotát megirta Sudy K. János; átnézte György Aladár.
Abauj-Tornavármegye mezőgazdaságát ismertette Kovácsy Béla, az uradalmakra vonatkozó adatokkal kiegészítette Vende Aladár; átnézte Németh József.
Abauj-Tornavármegye geologiai viszonyai ismertetését irta és a vármegye geologiai térképét rajzolta Sóbányi Gyula; felülvizsgálta Lóczy Lajos.
Az Abauj-Tornavármegye állatvilágának és vadászatának adatait egybeállitotta Dezső Béla.
Abauj-Tornavármegye flóráját irta Borbás Vincze.
A posta és táviró történetét és jelenkori állapotának ismertetését irta Semsey Mihály; átnézte Bene Róbert.
Abauj-Tornavármegye pénzintézeteinek adatait egybeállitotta Kormos Pál.
Abauj-Tornavármegye őstörténetét irta Mihalik József; revideálta Nagy Géza.
Abauj-Tornavármegye történetét Bocskay István haláláig megirta Enyiczkey Béla, 1607-től az idevágó források és Holzmann Zsigmond Tornavármegyére vonatkozó adatainak felhasználásával kiegészitette Sziklay János; revideálta Borovszky Samu.
Abauj-Tornavármegye nemesi családainak történetét irta Csoma József.
A térképeket felülvizsgálta Lóczy Lajos.
Kassa ismertetését és a Kassa népességéről szóló fejezetet irta Sziklay János; felülvizsgálta Lóczy Lajos.
Kassa történetét irta ifj. Kemény Lajos; átnézte Borovszky Samu.
A Szt. Erzsébet székesegyház történetét és ismertetését irta Fröhde Fr. Vilmos; Steindl Imre adataival kiegészitette Tandor Ottó.
Kassa régi sirköveit ismertette Mihálik József.
A Hires házak és hires lakóik fejezetet Hohanauer Ignácz irta.
Kassa közigazgatását ifj. Kemény Lajos történeti adatainak felhasználásával megirta Sárosi Árpád; kiegészitette Kozora Vincze; átnézte Némethy Károly.
Kassának a magyar hadtörténelemben való szereplését megirta Hoffmnn Arnold; revideálta Rónai Horváth Jenő.
Az egyházak közől: a kassai róm. kath. püspökséget irta Hoffmann Arnold, a gör. kath. egyházat Csoma Lajos; átnézte Kiss János; a két protestáns egyházat Révész Kálmán, átnézteFejes István; az izraelita hitközségeket Handler Simon, átnézte Bánóczyi József.
A képzőmüvészet Kassán fejezetet irta ifj. Kemény Lajos; a klassai ötvösművészet történetét Mihalik József; mindkettőt átnézte Pasteiner Gyula.
Kassa közoktatásügyének történetét irta Klekner Alajos.
Az irodalom és könyvtárak ismertetését irta ifj. Kemény Lajos, átnézte Erdélyi Pál; egye sirók életrajzával kiegészitette Szinnyey József.
A felsőmagyarországi muzeumot ismerteti Klimkovics Elemér, átnézte Nyári Sándor.
A kassai népszokásokat és babonákat tárgyaló részt irta Sárosi Árpád; átnézte Katona Lajos. A „Sub regula” tánczot zongorára átirta Káldy Gyula.
Kassa társadalmát Lekly Gyula ismerteti.
A törvénykezés fejezetét irta Fényes Samu; átnézte Visontai Soma.
Kassa egészségügyének történetéhez és jelenkori állapotához ifj. Kemény Lajos, továbbá Szentimrey Ákos és Moskovits Jakab főorvosok járultak adatokkal. A fejezetet átnézték CsapodiIstván és Tuszkay Ödön.
Az ipar és kereskedelem történetét és jelenlegi állapotának ismertetését irták: Deil Jenő és L. Szabó Endre, átnézték: Mudrony Soma és Kormos Alfréd.
Kassa pénzintézeteit Klimkovics Elemér ismertette; átnézte Kormos Alfréd.
A vasutak adatait a m. kir. államvasutak statisztikai osztálya (a kassa-oderbergi vasutra vonatkozó részt SzekulaGyula) szolgáltatta; átnézte Kovács Gyula.
Az időjárásismertetése a kassai m. kir. gazdasági tanintézet és az orsz. m. kir. meteorologiai intézet adatain alapul; átnézte Konkoly Thege Miklós.
Kassa erdőgazdaságát irta Szőnyey István; revideálta Bedő Albert.
Abauj-Tornavármegye földrajzi viszonyait irta Répászky Barna; felülvizsgálta Lózcy Lajos.
Abauj-Tornavármegye községeinek ismertetését irta Vende Aladár; átnézte Fábián János, Abauj-Torna vármegye alispánja. Az egyes részleteket: Gagyi László sírköve és a devecseri muzeum tárgyainak ismertetését Csoma József, Aranyidkát és bányászatát Sziklay Alfonz, Alsó- és Felső-Meczenzéfet Robonyi Géza, Jászót Horváth Balázs, Nagy-Idát Sziklay János,Szikszó történetét Horváth József, Torna történeti adatait Holzmann Zsigmond.
A kékedi és ránkherlányi fürdőket Sziklay János, Stósz-fürdőt Czirfusz Dezső irta; átnézte Bolemann István.
Abauj-Tornavármegye lakossága ismertetését irta és a nemzeti térképet rajzolta Sziklay János; átnézték: Katona Lajos és Benedek Elek.
Az abuj-tornavármegyei népoktatás történetét és jelenkori állapotát megirta Sudy K. János; átnézte György Aladár.
Abauj-Tornavármegye mezőgazdaságát ismertette Kovácsy Béla, az uradalmakra vonatkozó adatokkal kiegészítette Vende Aladár; átnézte Németh József.
Abauj-Tornavármegye geologiai viszonyai ismertetését irta és a vármegye geologiai térképét rajzolta Sóbányi Gyula; felülvizsgálta Lóczy Lajos.
Az Abauj-Tornavármegye állatvilágának és vadászatának adatait egybeállitotta Dezső Béla.
Abauj-Tornavármegye flóráját irta Borbás Vincze.
A posta és táviró történetét és jelenkori állapotának ismertetését irta Semsey Mihály; átnézte Bene Róbert.
Abauj-Tornavármegye pénzintézeteinek adatait egybeállitotta Kormos Pál.
Abauj-Tornavármegye őstörténetét irta Mihalik József; revideálta Nagy Géza.
Abauj-Tornavármegye történetét Bocskay István haláláig megirta Enyiczkey Béla, 1607-től az idevágó források és Holzmann Zsigmond Tornavármegyére vonatkozó adatainak felhasználásával kiegészitette Sziklay János; revideálta Borovszky Samu.
Abauj-Tornavármegye nemesi családainak történetét irta Csoma József.
A térképeket felülvizsgálta Lóczy Lajos.
*
