KASSAI ANTONINUS János
Cassoviensis)
1499–1563
Antonio patri. »Hic actum placidi post… # …vita bene acta iuvat.«
d. 1. Johannis Dubravii… poemata. Kraków 1531.
. ~: Epigrammata in Antonium patrem suum. Kraków 1544. RMK III. 355.
. Pannoniae luctus. Kraków 1544. fol. C3v.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Wien 1798.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Pozsony 1799.
Suis. »Antoni genitor, mater Catharina… # …saltem fungerer officio.«
d. 1. Johannis Dubravii… poemata. Kraków 1531.
. ~: Epigrammata in Antonium patrem suum. Kraków 1544. RMK III. 355.
. Pannoniae luctus. Kraków 1544. fol. C3v.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Wien 1798.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Pozsony 1799.
Paternis amicis. »Doctus Ioannes lignis… # …facilis gaudet amore Deus.«
d. 1. Johannis Dubravii… poemata. Kraków 1531.
. ~: Epigrammata in Antonium patrem suum. Kraków 1544. RMK III. 355.
. Pannoniae luctus. Kraków 1544. C fol. 3v–C4r.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Wien 1798.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Pozsony 1799.
Elegia in obitum Petri Tomicii
d. Kraków 1535. RMK III. 311.
Elegia in obitum Erasmi Rotterodami († 1536)
d. Kraków 1536. RMK III. 314.
KASSAI CSÁSZÁR György
Caesar Cassoviensis)
1571–1586
Oratio de vita et obitu Basilii Fabricii Szikzoviani († 10. 1576), (1577)
s. typ. Sárospatak, Ref.; mem. MKSz 1881. p. 252.
d. Wittenberg s. a. RMK III. 665.
KASSAI MICHAELIS György
1640–1725
De antipodibus, (08. 08. 1677)
d. Wittenberg s. a. RMK III. 2865.
De Rugia insula maris Baltici disputatio, (13. 04. 1678)
d. Wittenberg s. a. RMK III. 2953.
Oratio funebris in obitum Jeremiae Pilárik († 31. 05. 1708)]
d. ~: Perpetuum honoris, favoris et amoris monimentum. Wittenberg s. a. RMK III. 4656.
KASSAI ZSIGMOND Dávid
Sigemundus)
1556–1586
Elegia Pannoniae gravissima pestilentia conflictantis
d. Wittenberg 1577. RMK III. 667.
Parentatio Johannis Viti Balsaráti († 07. 04. 1575)
d. Witttenberg 1577; mem. RMK III. 668.
Elegia continens hodoeporicon itineris Germanici = Iter Germanicum et Sarmaticum. »Sol Ovis emensus longum Nepheleidos… # …in toto mitior aura polo.«
d. 1. Tübingen 1579. RMK III. 683.
. Reusner: Hodoep. 1580. p. 581–598.
. Reusner: Itiner. 1592. p. 581–598.
. Reusner: Hodoep.1598. p. 581–598.
De Ladislao Gyulaffy]. »Nomine avum referens… # …extinctos terra Cehina tegit.«
s. typ. (XVII.) Budapest, BU, ms. G 147, p. 122–125.
d. ~: Consolatio. Kolozsvár 1584. RMNy 544.
Epitaphium Nicolai Varkocii. »Varkocio tellus dedit haec… # …patriae nobilitatis agit.« »Nicoleos hic Varcocius sub mole… # …nil praeter tumba cadaver habet.«
d. ~: Consolatio. Kolozsvár 1584. RMNy 544.
Epitaphium Nicolai Telegdi filii Nicolai Telegdi. »Ille ego, cui patrium… # …«
s. typ. (XVII.) Budapest, BU, ms. G 147, 128–129.
d. ~: Consolatio. Kolozsvár 1584. RMNy 544.
Epitaphium Emerici Sulyoc. »Hic tegor ingenio praestans… # …quando me monimenta tegunt.«
s. typ. (XVII.) Budapest, BU, ms. G 147, p. 130–131.
d. ~: Consolatio. Kolozsvár 1584. RMNy 544.
KASSAI ANDRAS /CASSAI ANDREAS
CASSAI ANDRÁS.
(Magyar unikum 1644-ből.)
1644-ben Bártfán Klősz Jakab nyomdájában egy magyar könyvecske
látott napvilágot, melynek főrészét egy az özvegység sanyarú
állapotáról szóló prédikáczió képezi. Ugy látszik nem sok példányban
jelent meg, mert most már unikum, s egyetlen fenmaradt példánya a
soproni ág. hitv. evang. liceum könyvtárában van.
Olyan könyv ez, melynek már története még pedig nagy története
van, mert olyan névhez is fűződik, mint a milyen Lethenyei Istváné.
Ugyanis az a példány, a mely most a liceum könyvtárában van, azelőtt
Lethenyei István, a nagynevű csepregi prédikátor és esperes könyvei
között foglalt helyet, hová úgy látszik magának a szerzőnek ajándékából
került. Lethenyeinél nem pihent sokáig a könyvecske, mert 1648-ban
már Révai Zsófia grófnőnek, az akkor már elhunyt gróf Erdődi Bálint
özvegyének ajándékozta. A könyvecske történetének ezt az adatát a
könyv első lapja őrizte meg számunkra, hol Lethenyei kezeírásával
találjuk a következő sorokat:
»Az Nemzetes, Tekéntetes és Nagos
Groff Révai Sophia Aszszpnnak,
a néhai Groff Erdődi Balintnenak,
meghagyot Özvegyének
mint Kegyes Patrona Aszszonyának;
Ezt az Özvegységnek sanyarú
állapattyárul irot könyvecskét
adta és ajándékozta
Lethenyei ISTVÁN KúszSghi
Magyar Praedicator és Senior,
szywbéli jó akarattal és Isteni
áldással die 20 Septembris
Anno Christi 1648.«
Lethenyei István a hazai protestáns irodalom egyik legnagyobb
alakja. Csepregi evang. lelkész volt, de 1643-ban Nádasdi Ferencz áttérésekor
elhagyta Csepreget és engedett a kőszegiek hívásának. Halála
évét eddig 1647-re tették, de ez az adat, amit sajátkezűleg írt a könyvecskébe,
mutatja, hogy 1648 szeptember havában még élt mint kőszegi
prédikátor. — Révai Zsófia tulajdonában 1652-ig maradt a könyvecske,
ekkor átadta olyannak, kinek úgy látszik inkább volt szüks.ge vigasztalásras,
mint neki már akkor. Átadja a könyvet Horváth Katalinnak a
következő ajánlás kíséretében, a mit sajátkezűleg írt a könyvecskének
ugyancsak első lapjára: . .. .-.:•.-
35? ADATTÁR
>En Révai Sophia attam
a Nemes Horváth Kata
Aszonnak szúbeli akaratai
15 Juli 1652.«
Hogy azután Horváth Katalin tulajdonából mily úton és miféle
kezeken át került a soproni ev. liceürri Tconyvtárába, azt már nem tudjuk.
Azonban most ott van és az Le szekrényben 495. szám alatt foglal
helyet.
Meglehetősen rossz állapotban megmaradt könyv, melynek fedőlapját
és a kötést molyok rágták keresztül-kasul. Fedele kutyabőrből
k.szült s valatni régi irás nyoma látszik rajta, de ez a fedőlap annyira
kopott, hogy még az sem állapítható meg, hogy milyen nyelven volt
írva az a szöveg, a mi egyszer volt rajta, mert most már egymással
oÅNsszefüggő 2 betűt is alig találni a fedőlap régi írásából. A. mi azonban
magát a tulajdonképeni könyvet illeti,, az teljesen hiánytalanul maradt
ránk és betűiben még az XVI. századbeli magyar nyomdatermékeket
követi. Kötése nem valami erős, mert csak két bőrszelet tartotta össze
a fedőlapot a tulajdonképeni könyvvel, de most a fedőlap már levált
és látni engedi azon részeit, a melyekből a bekötés alkalmával készítették,
hogy bizonyos keménységet kapjon. Ezek iráspróbák magyar,
latin és német nyelven, és egy Lethenyei, névszerint Paulus Lethenyei
próbálgatásainak eredményei. És ebből következik az, hogy Lethenyei
István köttette, vagy kötötte kutyabőrbe a könyvet és pedig valószínűleg
akkor, mikor Révai Zsófiának ajándékozta.
A könyv szerzője Cassai András újfalui reform, prédikátor,
Cassai 2 művel szerepel a magyar irodalom történetében. Egyik
műve, mely ma mi," Pintén unikum, a »Centuria Questionum duabus
minus, de graíiosa servatoris nostri passione«, mely kettő-hián száz
kérdést és feleletet foglal magában Krisztusnak kínszenvedéséről, mely
ugyancsak 1644-ben jelen- meg, de csak 1644 szeptember elsején irta,
mig a másik könyvet, a melyet részletesebben akarok ismertetni s a
mely ugyancsak 1644-ben jelent meg, 1643 ban írta. Ebből az volna
következtethető, hogy az özvegységnek sanyarú állapotáról szóló prédikáczió
előbb jelent volna meg, mint Cassai előbb említett másik műve. *
Van a soproni ev. líceum könyvtárában egy kézirat, mely Hrabovszky
György kéziratai között foglal helyet. A kézirat czíme a
következő:
»Auctorum et Scriptorum Hungáriáé praecipuorum Catalogus
Alphabeticus diaresis sumtuosis iisque periculosissimis intineribus ab anno
MDCCXXVI—MDCCXLV collectus studio indefesso M. R. G. H.« Ez
Rotarides Mihály egy kéziratának másolata, melynek eredetijét Rotarides
kezdte meg, halálától pedig 1756-ig úgy látszik az folytatta munkáját,
a kit a kézirat G. H. kezdőbetűkkel jelöl. Ezt a kéziratot, mely a czím
szerint a magyar irodalom legnevezetesebb iróit, valójában pedig csaknem
minden akkor ismert magyar írót felsorol, kik 1517—1756-ig
lelték és működtek, egy. ismeretlen valaki 1787-ben Wittenbergben
másolta le az eredetiről. Cassai Andrásról a következőket találjuk benne;
--"- .
ADATTÁR 359
»Cassai András ed. Centuria Questionum de Passione. Bartfel. 1626.
Hungáriáé, idem Pastor Ujfalv. ed. Vigasztalással tellyes predikatzio az
özvegységnek sanyarú állapotjárói ib. 1644. 8.« Tehát e szerint nem
1644-ben jelent volna meg Cassai első műve, hanem 1626-ban. Ez azonban
nem áll.
Az özvegység sanyarú állapotáról szóló prédikácziót, a melyről
most részletesebben akarok szólni, ajánló levelének tanúsága szerint
1643-ban írta Cassai, ott mondja: »írtam Uy-faluban Simon ludas
Innepe Napján, úgy mint Octobernek húszon nyolczadikabä. 1643.«
Ekkor írta és az erre következő 1644-iki évben jelent meg a következő
czímlappal:
Vigasztalással Tellyes Praedicatio Az Özvegységnek sanyarú állapattyárol,
melyben Meg-Tanulhattyák Az Özvegyek; kivel és miben
biztathaítyák magokat: Es mit cselekedet az Ur Isten gyakorta azokban,
és ma is mit akar cselekedni, .végére mehetnek* Irattatot Cassai
András Uyfaluy Ecclesiának Praedicátora által. Anno M. DC. XLIIIL
Nyomtattatot Bártphan Klosz Jakab által.
Ez a czímlap csak épen arról szól, a mi a könyv főrészét foglalja
el, pedig a prédikáczión kivül egyéb is foglaltatik benne. De legfontosabb
része természetesen a prédíkáczió, melyet elsősorban általa
ismert prédikátorok özvegyeinek ajánlt, másodsorban pedig az özvegyeknek
általában. A prédikácziót ugyanis egy ajánló levél előzi meg,
mely a könyvet öt tisztelendő özvegynek ajánlja, u. m. Nagy-Rosaly
Kun Annának, Tárkány István özvegyének, Monaki Zsófiának, Tatai
György özvegyének, Mutnoky Annának x az öregbik Alvinczi Péter özvegyének,
Korlát Katának, Fúló Miklós özvegyének és Konczsik Annának
Cassai György özvegyének.
Nekik mondja eL az ajánló levélben, hogy hogyan támadt benne
az a gondolat, hogy az özvegységről prédikácziót írjon. Látta, hogy az
embereket küloÅNnfeÅLle baj és .nyomorúság éri s arra jutott, hogy ilyen
nagy baj, sőt a legnagyobbak koÅNzül való, ha egy asszony özvegyi
sorsra jut. Mert az asszony feje a férj, az özvegy pedig fő n.lkül való
test. Ezen állapot tarthatatlanságát egy versikével illusztrálja:
>Ha az fő el esik,
hova lesznek a' tagok?
Az fő-n.lkül semmik:
mind el-hervadnak azok :
Hát én szegény fejem medgyek ?
nagy Ur Isten ki Fejem-n.lkül élek.«
De nem elégszik meg avval, hogy egyszerűen kimondja, hogy az
özvegy sorsa szomorú, hanem részletezi okait és állításainak bizonyítására
szentirásbeli helyeket idéz, küloÅNnben rendes módszere az, hogy
állításainak bizonyítására a lapok szélén pontosan megjelöli az illető
szentirásbeli helyet, hol állításának magyarázata található. Czélját is
1 V. ö. a 369. lappal.
360 ADATTÁR
.tisztázza ugyancsak az ajánló levélben, mikor, azt .mondja: .»Tudgyák
penig„ Kegyelmetek magokat mivel vigasztalni és idejében avagy csak ez
Kegyelmetek kedveért s nevek alat irot rövid Praedikatiocskámmal,«
Tehát azért irta, hogy legyen, a mivel vigasztalhassák magukat, a mikor
baj éri őket, de figyelmezteti őket, hogy gyakran forduljanak az Istenhez,
ki nekik küloÅNnoÅNsen kedves atyjuk, a mit bizonyít a könyvecske
jeligéje, mely' Syrach 35. V. fejezetéből van véve s a czimlap belső
felén foglal helyet. Ugyanezen gondolatot fejezi ki, csakhogy részletesen
fejti ki a Szép-vigasztal ássál Tellyes Predikatio, mely a könyvnek czímét
adja s ennélfogva is főrészét képezi, habár terjedelemben alig haladja
meg a könyv többi részeit együttv.ve.
A prédikáczió alapját a Psalm. LXVIII. képezi, mely következőképen
hangzik: »Enekellyetek az Istennek és örvendgyetek ő előtte, ki.
az Árváknak Attya és az özvegyeknek őrizője.« Ezen textuson építi fel
prédikáczióját, melyet önkényesen 3 részre tagol: »Az elsőben szóllok :
.Micsoda az Eözvegy ? Az Másodikban megmutatom: Mely erős szemmel
vigyázót az Isten mindenkoron az Eözvegyekre, és keményen fenyegetőzőt,
az őket háborgatok ellen. Az Harmadikban illetem: Minemű csudákat
cselekedet Isten a' Kegyes Eözvegyek által.« Ha e három részt
csak egy kissé akarjuk részletezni, a következőket mondhatjuk:
Az első részben 20 soros meghatározásban állapítja meg az özvegy
fogalmát és Pál apostolnak Timotheushoz írt levele alapján ő is kétféle
m. p. vén és ifjú özvegyasszonyt küloÅNnboÅNztet meg. A kettő között
igen nagy küloÅNnbseÅLg van, de koÅNtelesseÅLgük egyforma: Gyakran forduljanak
imádsággal Istenhez. A második részben 15, a szentatyáktól és
az apostoloktól vett idézetben mutatja be, hogy milyen nagy tiszteletben
állottak az özvegyek Isten és az emberek előtt. A harmadik részben
pedig, hogy az özvegyek öntudatát emelje, azon csodákat tárgyalja,
melyeket Isten özvegyek által cselekedett. Példáit természetesen itt is a
bib ból veszi, de merít egyéb szent iratokból is. Érdekes, hogy ez a
prote \ ns prédikátor a biblia és a szent iratok özvegyasszonyai közé
egy magyar özvegyasszonyt, egy magyar szentet is felvesz. így került
a csodatevő özvegyek sorába magyarországi Szent Erzsébet. Ez a jelenség
olyan érdekes, hogy érdemes szórul-szóra idézni azt, a mit Cassai
említésre méltónak tart Szent Erzsébetről: »Szent Erzsébet minemű jószágos
cselekedeteckel tündoÅNklő Eözvegy Asszony volt, mert noha ő méltóságos
Magyar király nemzetségből — való vala, mind-azáltal édes férjének
Duringiai és Hessei Groff Ludvignek halála után, Jerusalemi uttyában
Apuliának Ortrand nevű városában, kegyesen lelkét Istennek adván
meg-hala, sok szerencsétlenségeket és nyomoruságokat szenyvedvén.«
Evvel végzi prédikációja harmadik részének tárgyalását, melyet azon
Jgérettel fejez be az 58-ik oldalon, hogy az Ür igazságos bírájuk lesz
és- földi nyomorúságukban megsegíti őket, ha figyelmeztetéseit eszükbe
veszik. Az 58-ik oldaltól kezdve két imádság követi a prédikácziót:
. »Elhagyattátot Eözvegynek imádságai« czímen, melyek szintén a könyvecske
főgondolatához alkalmazkodnak'.
De úgy a prédikácziónál, mint imádságainál fontosabhak Cassai
ADATTÁH 361
András költeményes szerzeményei,1 melyek Poétika Elaboratio Authoris
czím alatt ugyancsak e könyvecskében maradtak ránk és a 61-ik oldaltól
a könyv végéig, azaz a. 72-ik oldalig terjednek. Ez a néhány, számszerínt
6 kőkemény teszi Cassai munkásságának legértékesebb alkotásait.
Költeménynyé alakítja át az 54-ik zsoltárt, hogy az özvegyeknek és
egyéb nyomorgóknak buzgó fohászkodást nyújtson. Két himnust ir a
szent háromságra, melyek koÅNzül az elsőt a szent háromság első személyéhez
intézi, a második pedig boldog házasulásért könyörög. Versben
ir meg egy reggeli hálaadó éneket és könyörgést, továbbá egy estéli
hálaadó éneket és könyörgést. Legköltőibb koÅNzüloÅNk a gyűjteményben az
utolsó, a 148-ik zsoltár költői magyarázatának versbe való öntése.
Cassai ügyes lirikus és valóban költői lélek volt. Nem lehet
tagadni, hogy költeményeiben gyakran emelkedik a hang az óda magas
szárnyalásáig, de mégis összehasonlíthatatlanul a többiek fölé emelkedik:
»A száz Negyven-nyólczadik Sóit árnak Magyarázattya«, mely a magyar
protestáns vallásos lira egyik legügyesebb alkotása. Ugyanazon gondolatot
fejezi ki, a mit másfél század múlva Berzsenyi Dániel a »Fohászkodás
« ban természetesen sokkal nagyobb erővel és költőiességgel fejezett ki.
Megérdemlik ezek a költemények, hogy a kétszázados mellőzés
után újból napvilágot lássanak.
Az ötven negyedik Sóltárből, buzgó fohászkodására az Eözvegyeknek és
egyéb nyomorgóknak.
Az te nagy nevedért tarcs meg én Istenem,
Győzhetetlen erőddel ály boszszút érettem
Hallgasd meg már sok imádságomat Uram énnékem,
Ne feletkezzél tellyesseggel igy-el én felőlem,
Bizonyios reménységem, segély most ideje, légy jelen nékem.
Én reám inert mösF)nagy sokan fel-támadtak,
Ollyanok kik veled semmit nem gondolnak,
(SP kergetTk)lelkemet, mert szörnyű halálomra járnak
Eri"perfig seg.ts.gül csak téged egyedül várlak
lm igay cían)el-fogyatnak ha el-hacz és torkokban vécz azoknak.
(Deieltemet>Uram te támogatod
Búval bővült lelkemet meg vigasztalod,
Ellenségemnek az kölcsönt te bövön meg meg-adod,
Igazságoddal az álnok sziveket-is meg-rontod,
S-nyilván^nie^bizonyitod hogy segélli az hű embert job karod.
Tenékeaackor hálát adok örömmel,
Áldozom szivem szerént szép dicsirettel,
A' te felséges nagy nevedet áldván tisztelettel
..Te előtted ^ügyemben járni akarok bátor' sííive+p
Dicsirlek é^eke^k^D"ÍTÍgyím veszteket megh-látom meg két szememmel.
""v~ Amen.
Hymnus Ad S. Sanctam Trinitatem.
Az Szent Háromságnak első személye
Mindez széles világnak teremptője, •>•
Atya Isten dücsüsseges felsége,
Tekincs reám $y~"eT-veszett szegényre.
1 Az 1., 2., 3. és 6. ének. Balassáé. Nagyobb változtatás csak a 3. ének
11. 12. során történt. . . Szerk.
ADATTÁR
Állas és vehes ki Uram a' sok {jreszbőíT^)
Viselj gondot Uram te Árvád felől,
Ne szakadgyak el tőlled Istenemtől,
Segély, hozzád kiáltok csak egyedül.
Veszet fejemnek mert oly állapattya,
Mint hajónak kit elveszt tenger habja,
Nincs senki vezére kormány-tartója^^
A' sok vész közöt csak ag^ten pyjäT)
Remélvén mindeniknél életem,
Látván vesztem oÅNrül jjok ellenségem,
(Csudál van~ Téjéciel(csufá^^sngetn.
Barátim-is mind idegenek tülem
Gondod nincs reám, mert minden azt tudgya
Hogy eddig-is éltem ki ki csudállya,
Mondván, ennek ittTmtvagyon dotga^,
<^^etetlej^h^gy_s&nkF^k^zabadi^Sr>
/TJé~míndennyi sok háboruságokban-is,
Érzi lelkem, hogy reménseg kivűl-is
Csudaképpen meg ki mentesz végre-is,
Noha nem látom most egX^§2!)mó^Sy*t-is.
Azért a/.jejkem érzette(Soljódat,)
f^hallogasdj^neg-szabaduläsömät,
MefT~rlaHéPveszek-is Uram mi hasznod,
Azzal ugyan nem oÅNregbül hatalmad.
De ha meg-mentesz ez jók következnek,
Edgyik; ez} hogy mind holtomig dicsirlek,
Másik meg az, hogy azok is__meg-térnek.
Kik segedelmedrőlCígtsegbeii esneG)
Terjeszd^apfényes orczádnak világát, <
Szárazd azzaTszemeim(n^^^>vóltát \
Mert csak te fényed siralmat szárazthat,
Búbul mindent mentesz s-jóra fordítasz.
Nabugodonozort hét esztendejére,
Vévéd ismét királyi fölsegre,
Meg-szántván szemedet veted szegényre,
Azért tekincs réám-is ily veszetre.
Kiért velem edgyüt földi kerekség,
Dicsirjen téged oh mennyei nagy fölseg,
Veszendőknek kivagy igazi segítség,
Dücsüssegeddelfrakvajmind föld s-mind Egh.
anazon tellyes Szent Háromsághoz az boldog hazasulasert.
Az Szent Háromságnak harmadik személye,
Szerelem Istene szerént gerjesztője,
Az jó házasságnak ki vagy bölcs szerzője
Szivek szentelője.
Szent Lélek Ur Isten ki jókat ontasz,
Meg-keseredteket örömmel látogacz,
Félelmes sziveket bátorsággal áldasz,
Siralmast vigasztalsz.
Régi Szentek házasságát te szerzötted,
Az én szivemet-is csak te ébrezgessed,
Hordozzad kedvedből és meg-is szentellyed,
Tüzedben égessed.
Könyörgök néked, hogy szentely-meg engem
Tulaydon templomod hogy lehessen lelkem,
Förtelem n.lkül tiszta legyen életem,
Lakozzál én bennem.
ADATTÁR 363
S-ad meg azt-is társul énnékem boldogul,
Az kit tőlled kérek, mint én Uramtúí,
Hadd vehessek búcsút már bűneimtől,
Legyek vig ezentúl.
Áldgy-meg mindeninkünket igaz szerelemmel
EüroÅNk egéss?ggel Isteni félelemmel
Kétség és versengés koÅNzzülünk veszszen el,
.llyünk csendes szivei.
Te Reguláid szerint hogy éllyen jól élvén,
Hozzánk tartozóckal imádgyuk dicsirvén,
Téged vigasztaló Szent Lélek Istennel,
Mind öröcké, Ámen.
Reggeli Hála-adás és Könyörgés.
Hálát adok Uram a-te jó-voltodért,
S ez elmúlt éyjel-is reám viselt gondodért,
Kiben szent oltalmad minden felől ugy ért,
Hogy semmi ártatlan személyemhez nem tért.
Eép egészségemre hoztad fel a' Napot,
Rajtam martalékot ördög nem kaphatót,
' Noha veszélyemre sokat ólálkodot,
Gondviselésedben de ő meg-akadot.
Terjezd-ki lelkemre Lelkednek világát,
Hallhassák füleim szent Igédnek hangját,
Szivemről ircsák-le tévelygések gazzát,
Igéd értelmének vegye az igazát.
Józan mértékletes testi táplálást adgy,
Lelki kenyérből-is éhezővé ne hadgy,
Ellenségem ellen ügyemben ki-támadgy,
Vehessék eszekben hogy oltalmam te vagy.
Adgy az elégségben elégséget vennem,
És az elégséget adgyad-is ismernem,
Ki élvén ne-is hadgy telhetetlenkednem,
Szorgalmatoskodó kapdozóvá lennem.
Gyarló és halandó éltemet gyámolicsd,
S-meg-rettent lelkemet kedvedből bátoricsd,
Minden jóra penig rest elmémet ébricsd,
S-balra tért voltomat job-kéz felé téricsd.
így vártassad velem a' Nap nyugodalmát,
Ki végezze raytam áldással forgását,
Én könyörgésemnek hald-meg kívánságát,
És azoknak velem éresztessed hasznát.
Kiért dicsirettel hogy áldgyam nevedet,
Igyekezetemhez add segedelmedet,
Viseld felettem-is vezérlő kezedet,
Zárhassam jó véggel bé az jó kezdetet.
Amen.
Estvéli Hála-adás és Könyörgés.
Mi kegyelmes Atyánk tégedet dics.rünk,
Hogy nap Estvéjét engetted meg.rnünk,
Bocsásd-megh kegyesen vétkeinket n.künk,
Tudva, tudatlanul kiket cselekedtünk.
Mint a' Napnak fényét Éy el-enyésztette,
Világát föld-alá nyugovással vitte,
Bűnünket előtted ugy emészte élte.
Büntet.st, vádolást ne vegyünk érette.
364 ADATTÁR
Adgyon kegyelemre az csak néked okot,
A' ki mi k.pünkben szenyvedett kánokat,
És meg-engesztelte a' te haragodat,
Mind bé-pecsételvén az áldozatokat.
Ugy lelki mind testi nyugalommal áldgy,
A' te itileted ellenünk legyen lágy,
Hiszszük, hogy világod setéts^gben nem hagy,
S-nem vét párnát alánk, pokolbéli tüz ágy.
Maradgy Uram velünk mert el-setétedet,
Szüks.günk vagyon rád, terjezd ki fényedet.
Zárd áklódban azt-is, az ki el-tévedet,
Csak te jártadhatod velünk ösvényedet.
Fedez-bé bennünket, szárnyad árnyékával,
Ne telhessek ördög toÅNllünk mint praedával,
Vally'on gyalázatot sok praktikállásával,
Födöztessed Tóbiás-úti Angyalával.
Szabadics minket meg minden ellenségtől,
Eyjeli szörnyű rettenetessegtől,
Ne sebesttte->sek lelkünk-is kéts^gtűl,
S-testünk se bántassek sullyos betegségtől.
Szent akaratodnak terjedgyen ránk árja,
Virratát hogy szivünk vig örömmel várja,
Ki már álomra szemét húnnya, zárja,
S reggel szent nevedet szánk dicsirje, áldgya. Amen.
A száz Negyven-nyólczadik Soltárnak Magyarazattya.
Mennyei_seregek boldog tiszta lelkek,
*íj£mberi nemzetre^kik az Égből néztek,
Az" Urat^öröckon. ti mind dicsirjétek.
Angyalok az Urnák követi kik vadtok,
Szent s^éki_előtjtnind koÅNrnyül~alíyaííjk,
Eöröckön az Urat felmagasztaflyátok.
Fényes nap-világa e' világ fáklyája,
Szép Hóid ő lámpása, Q^gSeirsok csillaga
Az Urnák szent nevét mind öröckön áldgya.
Tüzes hatalommal forgó ti nagy Egek,
S-avagy tengereckel edgyüt minden vizek,
Eörök dicsérettel őtet tisztellyétek.
Mert csak ő egyedül minden teremptője,
Mindent bir valamit magában rendele,
Megmarad mindenek ellen szerzése.
Földnek, keregsegén minden állatockal,
Vízben(uszo)halak tengeri csudáckal,
Az UraVtírőckön áldgyátok szótockal.
fy Tenger mély ösvénye, menydörgés, villámlás
CKo-esső, hó, szél-vész és háború csattagás,
Télben nyárban-is felyhő sok h a v a s . r j^
Szép halmok, s?zöld(^ga£).kesült rak, dombok,
Kik küloÅNmb-kül.mbfele sok gyümoÅNlcsoÅNt hoztok,
S füvek kik gyönyörű szaggal illatoztok,
Sok színben öltöző tündoÅNkiÅLoWujaÅL^ok,
Erdők, berkecskékben,tva^aT^rk^~Taktok,
Eöröckön-az-Urnak nevét kiálcsáíoIT
Gyíkok, kígyók földön lakó sok állattal,
Sőt az madarak is küloÅNmb küloÅNmb szóckaj,
Eöröckön. az Urat dicsirvén hangasággal.
ADATTÁR 365
Világ Fejedelmi, Urak és fő népek,
Kik kősséggel birtok néki törvényt tesztek,
Eöröckön az Urat áldgyátok s-fellyétek.
Együgyű gyermekek, kegyesek szép szüzek,
Kesergő sok özvegyek, boÅNcsületes vének,
Dicsiretet tegyenek az Ur szent nevének.
Mert ő az a' kinek hatalmában az Ég,
Néki enged Tenger, meny-s föld kerekség,
Segelli mint Övéit mennyei ő felség.
Ezt azért ti hivek Urak szent serege,
Kik leg-inkáb vadtok az ő szerelmébe,
Eöröckön szent nevét dicsirjétek Menybe
Amen.
BOTHÁR DÁNIEL.
CASSAI ANDRÁS ÉLETÉHEZ.
1634.
Amplissime, consultissime Domine nec non musarum piarum Maecenas,
summa reverentia praeveniunde salule et servitiorum meorum
humilium commendatione praemissa.
Isten minden jókkal, jó egésséggel áldja meg Uraságodat minden
Uraságodhoz tartozókkal egyetemben boldogságosan.
Nemzetes és kegyes Patrónus Uram. Die ipso divi Georgii proxime
praeterlapsi kijővén Graeczből az Hagymási ifjakkal, Andrási János uram
ő Kegyelme Sopronban megadá énnekem az Uraságod boÅNcsületes levelét,
melyben miről certioráljon Kegyelmed engem, bőségesen megértettem. Nemzetes
Uram az többi között mind az én nyomorult ha2ám állapotjárói értett
Uraságod, mostan mi karban lészen s mind egyebekről is kegyesen
tudósít, hogy tudniillik, ha nagyobb káromat nem akarom vallani,
egyszer immár vagy magam alá mennék, vagy rendes véggel idején
felőle disponaljak. Nem kicsiny gondviseletlenseg ugyan tőlem ez
Nemzetes Uram Patronusom, hogy miattam így haladott az dolog, mások
szolgalatjára ekkoráig figyelmezvén, de megyek, ha ez említett ifjak
mellett való kötelességem is, nek'em tisztességemre ez mai napiglan volt
és szolgált kedvem szerint. De mivel immár Istennek hírével haza hoztam
őket az graeci collegiumból, kitelvén esztendejek ebben, nem reménylem,
hogy tovább immár mellettek töltsem időmet! hála Istennek őket
szárnyokra, okosságokra eresztettem és az ott benn való sárból is fertezés
n.lkül kihoztam mind ennyi háborús fellegekben is. Jóllehet azért,
ha az mostani ujabban fellobbant s zűrzavarban egyveledett idő engedte
volna, még talán két esztendeig is édes szülei tovább benne tanulni
szenvedték volna. így immár az én szerencsémre az ido úgy hozta magával,
Nemzetes Uram, én is a következendő pünkoÅNsd után Isten egésségemet
adván és jó szerencsét, haza felé eredek s Uraságtok közzé mentől
hamarébb lehet sietvén sietek. Adja az magasságbeli Isten Uraságtokat
kedves jó egésségben láthassam, szivem szerint kívánom. Az nemes
366 ADATTAR
városnak és Alvinczi Péter uramnak mint nekem kegyes patrónus
uraiméknak magam tiszta szüből írtam volna, de ez alkalmatossággal,
minthogy az követ siető félben volt, érkezem csak az Uraságodnak szóló
levelem k.szület.re az tájban. Mindazonáltal alázatosan kérem Uraságodat,
hogy Uraságod az nemes tanács előtt mentsen ebből, hogy nem
írhattam, háládatlanságnak jelének ne magyarázzák ő Uraságok. Ha Isten
alá viszen Uraságoddal meg tudok én alkudni ez én hitvány házam
részéről, az mellett én is reménylem, hogy Uraságod is hozzám minden
kegyes patrociniumjával leszen és nagy bizodalommal folyamodom mindenkor
az Uraságod hűséges kegyességéhez és árvákon szíve eshető koÅNnyoÅNrületesseÅLgeÅLhez.
His et de coetero amplissimam dominationem vestram in
annos quam plurimos rectissime valere cupio. Praescriptae in arcé
Zent-Grot die 5 Maii Anno ultimae numinis patientiae 1634.
Amplissimae Dominationis Vestrae
humillimus cliens
Andreas Cassoviensis Metropolitanus
Pannonius.
K.vül: Amplissimo, consultissimo dominó Matthia Köszögy liberae
regiaeque civitatis Cassoviensis iudici prudentissimo dominó necnon musarum
piarum Maecenati summe colendissimo.
Alatta más kézzel: Exhibitae die 2 Juni anno 1634.
(Eredetije papiroson, zárlatán piros gyűrűpecséttel, Kassa város lvt.
6538/97. sz. a.)
KEMÉNY LAJOS.
ALVINCZI PÉTER ÉLETÉHEZ. *
1612.
i
No comments:
Post a Comment