Pages

Wednesday, March 24, 2010

STEPHANUS CASSAI DE KOLOZSVAR

 
Posted by Picasa

Kassai Antonius János 1526. The oldest tumbstone of the city Kosice (Cassovia): Johannes Antoninus Cassoviensis (Janos Antal Kassai) Medicine Doctor 1583


Posted by Picasa
[DOC] 

GÖRÖG - RÓMAI kultúra és mitológia, társadalmi felépítés

Fájlformátum: Microsoft Word - HTML-változat
Az új szellemiség terjesztői: Kassai Antonius János, a Thurzó család körében. ...Könyvnyomda: Huszár Pál. Magyaróvár - Kassa - Debrecenbe menekült, ...
www.freeweb.hu/m-a-l/muveszettori.doc - Hasonló

KASSAI ANTONINUS János
Cassoviensis)
1499–1563
Antonio patri. »Hic actum placidi post… # …vita bene acta iuvat.«
d. 1. Johannis Dubravii… poemata. Kraków 1531.
. ~: Epigrammata in Antonium patrem suum. Kraków 1544. RMK III. 355.
. Pannoniae luctus. Kraków 1544. fol. C3v.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Wien 1798.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Pozsony 1799.
Suis. »Antoni genitor, mater Catharina… # …saltem fungerer officio.«
d. 1. Johannis Dubravii… poemata. Kraków 1531.
. ~: Epigrammata in Antonium patrem suum. Kraków 1544. RMK III. 355.
. Pannoniae luctus. Kraków 1544. fol. C3v.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Wien 1798.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Pozsony 1799.
Paternis amicis. »Doctus Ioannes lignis… # …facilis gaudet amore Deus.«
d. 1. Johannis Dubravii… poemata. Kraków 1531.
. ~: Epigrammata in Antonium patrem suum. Kraków 1544. RMK III. 355.
. Pannoniae luctus. Kraków 1544. C fol. 3v–C4r.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Wien 1798.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Pozsony 1799.
Elegia in obitum Petri Tomicii
d. Kraków 1535. RMK III. 311.
Elegia in obitum Erasmi Rotterodami († 1536)
d. Kraków 1536. RMK III. 314.


A Pannoniae luctus című versgyűjtemény – fél évszázaddal az első itáliai és német versgyűjtemények után – az első magyar tematikájú költői antológia. Versei többek közt a mohácsi csatában elesetteknek és özvegyeiknek, ill. a török által 1544-ig elfoglalt fontosabb magyarországi városoknak állítanak gyászversek formájában emléket.

A kötet 90 verset (ebből 4 görög) tartalmaz 14 szerzőtől, akik zömmel a krakkói egyetemhez kötődtek a XVI. század első évtizedeiben. Négy szerző jegyzi a költemények több mint kétharmadát: az első Valentinus Ecchius (Eck), volt krakkói tanár, 1518 óta bártfai iskolamester, a többi három pedig három jeles tanítványa: Georgius Logus (Logau), Georgius Vernerius (Werner) és Johannes Langus (Lange). Mindhárman sziléziai származásúak, Langus és Logus I. Ferdinánd tanácsosai, Werner pedig Magyarországra települt földrajztudós, a magyarországi gyógyvizekről írt értekezést. A további szerzők: Clemens Janicius (Janicki), a lengyel Janus Pannonius, Stanislaus Glandinus kincstartó, Johannes Antoninus Cassoviensis (Kassai Antoninus János), Erasmus és a lengyel király orvosa, Lazarus Bonamicus padovai professzor (Janicki tanára), Ioachimus Camerarius lipcsei humanista, Anselmus Ephorinuis,  Plinius maior Naturalis historiajának kommentárírója, Caspar Ursinus Velius, valamint posthumus Jacobus Piso, II. Lajos király nevelője (+1527). A kötet 90 verse 9 ciklusba rendezhető, ebből az első négy 10-10, a továbbiak eltérő számú verset ölelnek föl. A kötetet Hieronymus Vietor híres bécsi, ill. ekkor már krakkói nyomdász jelentette meg saját költségén.  A megjelenés hátterében az 1540-es évek lengyel politikai törekvések állhatnak. Buda 1541-es elestének élénk visszhangja volt Lengyelországban; több évig napirenden volt egy nagyszabású törökellenes hadjárat terve. Ezekben az években a királyné támogatását élvező békepárt és a Habsburg-támogatást élvező háborúpárt csapott össze az 1543-as krakkói és az 1544-es piotrkówi szejmen is. Végül a gazdasági nehézségek és a törökkel meglévő békeszerződés fölrúgásának célszerűtlensége a lengyel királyt a háború  tervének elvetésére készteti, a háborús párt alulmarad. Mégis, ebben az időszakban komoly a Magyarország iránti közérdeklődés, Vietort ez vezethette a kötet megjelentetésében. Bizonyítandó még, hogy a szerzők (különösen a négy meghatározó humanista) mennyiben voltak a háborús párt hívei, ill. milyen mértékben kapcsolódtak a Habsburgokhoz. A kötetből mindenesetre jó okkal következtethetünk szorosabb kötelékekre: a versek zömmel a Ferdinánd-párti előkelőket dicsőítik, Vietornak Peregi Albert préposthoz (aki szintén I. Ferdinánd embere) intézett előszava is ezt látszik alátámasztani. A kötetet a tudós debreceni tanár, Weszprémi István 1798-ban magyar nyelvű előszóval megjelentette, majd ugyanez a kiadás még egyszer, 1799-ben is megjelent.


SCHULTHEISZ EMIL:
OLASZ ORVOSOK MAGYARORSZÁGON 1512-TŐL
A XVI. SZÁZAD VÉGÉIG
A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai,
Gazda István vezetésével.
Az 1510-es évek különösen jelentősek az olasz–magyar kapcsolatok történetében, mert Ferrara
nagy fiának, Giovanni Manardónak magyarországi szereplése – e kapcsolatok fénykora – erre az
időre esik.
Herczeg Árpád, a kiváló Manardo-kutató nemzetközileg elismert monográfiái átmentek a
tudományos köztudatba, és így nem szükséges, hogy a nagy olasz orvos magyarországi
működését ismertessük. A magyar fővárosban töltött éveinek, itteni kapcsolatainak méltatásával a
jubileumi Manardo-kongresszuson két magyar előadás is foglalkozott. Manardo, akinek nem egy
maradandó tudományos alkotása Magyarországon keletkezett, sok olasz orvossal egyidejűleg
tevékenykedett hazánkban. Itt működött egykor Girolamo Balbi – eredeti nevén Acellini –,
Velence szülötte, aki a Dunai Tudós Társaság – a Sodalitas Litteraria Danubiana – egyik
legnevezetesebb tagja volt.
Manardóval egyidejűleg élt Magyarországon az 1485-ben Cremonában habilitált Antonio
Gazio mint gróf Thurzó Zsigmond udvari orvosa és fiainak nevelője. Gazio részben
Magyarországon írta meg ’Florinda corona, Quae ad sanitatis hominum conservationem ac
longevam vitam producendam sunt necessariae’1 című művét, mely később ’Aerarium sanitatis’2
címmel több kiadást ért meg. Egy másik, a ’Florinda coroná’-val3 nem azonos, az
orvostörténelemben eddig kevéssé ismert munkájának címe: ’De conservanda et proroganda
senum vita’4; előszavát Erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsekhez címezte. Fia, Simon szintén
orvos volt, aki atyja halála után is fenntartotta a kapcsolatot a Thurzó grófokkal.
A gazdag észak-magyarországi városokban folytatott széleskörű orvosi gyakorlatot a velencei
eredetű Philippus Venetus.
Celio Calcagnini orvosdoktor, Ippolito d’Este megbízottja Eger városában, akinek műve a
kopernikuszi új szisztéma előzményei között egyike a legjelentősebbeknek, ebből a magyar
városból intézi leveleit az akkor még szintén Magyarországon, Budán élő Manardushoz, valamint
Niccolo Leoniceno olasz orvoshumanistához. Leonicenóhoz írt leveléből kitűnik, hogy élénk
kapcsolatban állt egy meg nem nevezett magyar humanistával és botanikussal – véleményünk
szerint Purkircherrel.
Calcagnini magyarországi levelezőköréhez tartozott a német eredetű Jakob Ziegler budai
orvos is, aki hosszabb magyarországi tevékenykedés után Ferrarában bukkan fel Giovanni
Manardo és Celio Calcagnini társaságában.
1510-ben a velencei tanács megengedi, hogy II. Ulászló magyar király küldöttje Velencéből
300 arany értékű gyógyszert vámmentesen vihessen ki a köztársaság területéről.
Frangepán Kristóf magyar hadvezérnek – aki egyébként sokáig hadakozott Velencével, s
később évekig (1514–1519) raboskodott a köztársaság börtönében – felesége arra kéri a velencei
tanácsot, hogy adjon neki oltalomlevelet az odautazásra. Szeretné magát ott gyógykezeltetni, mert
a velencei orvosok „...sono per fama et opera melidor de tutti li altri”.5
1523-ban Ferdinánd osztrák főherceg II. Lajos szolgálatába ajánlja Ritius (Ricci?) Jeromos
medicinae doctort, aki Rómában végezte az orvosi fakultást, és Magyarországon kívánt
letelepedni.
Erdély legtekintélyesebb orvosa ezekben az években Joannes Maria Italus nagyszebeni
fizikus, aki évi 150 forint fizetést kap akkor, amikor II. Ulászló és II. Lajos olasz sebésze,
Sylvester évi 240 forint illetményt húz. II. Lajos olasz orvosai sorába tartozik Mota Jakab is. A
kalandos életű, magyar nevet felvett Nicolaus de Monte, alias Bezdédi Miklós medicinae artis
doctor is olasz eredetű volt; magyar családnevét a neki adományozott Bezdéd községről nyerte.
A valószínűleg velencei eredetű Giovanni Musarello esztergomi kanonok – egyben a magyar
egyház fejének, az esztergomi érseknek orvosa – 1521. július 21-én levélben értesíti a velencei
tanácsot az érsek haláláról.
1527-ben Eszéky János levélben kéri Ferrarában tanuló unokaöccsét, Orbánt, hogy a
Magyarországra visszatérni készülő luccai Tamás magister gyógyszerésszel (per Magistrum
Thomam Lucensem apothecarium) küldjön neki egy violaszínű birétumot.
Polidamus Bálint olasz származású orvosdoktor 1532-ben működött Magyarországon, és
magyar vonatkozású történeti munkákat is írt.
1535-ben Hieronymus Adornus paviai orvos mint a királyi kancellár orvosa szerepel
okiratainkban. 1538-ban engedélyt kap I. Ferdinánd királytól, hogy Magyarországon bárhol
betegek kezelésével foglalkozhassék. Egyébként az ország politikai életében is szerepet vitt.
Az ország politikájára azonban az Itáliából érkezett Giorgio Blandrata gyakorolta a
legnagyobb befolyást. Blandrata – eredeti nevén Biandrata – György 1515-ben született a
piemonti Saluzzóban, meghalt Erdélyben 1588. május 5-én. A paviai egyetemen végzett orvosi
tanulmányai után I. Zsigmond lengyel király nejének, Sforza Bonának lett udvari orvosa, majd
1541-ben a királyné leányához – Szapolyai János magyar király feleségéhez, Izabellához – ment
Erdélybe. Izabellát többször elkísérte Lengyelországba, majd az angol királyné kíséretében
Olaszországban tűnik fel. Szabad nézetei miatt hamarosan egyházi törvényszék elé kerül, majd
Genfbe menekül. Itt a kálvinizmusban csalatkozik, és Lengyelországba távozik, ahol 1562-ben
antitrinitárius (unitárius) lett. Ezáltal helyzete Lengyelországban is tarthatatlanná vált, így
örömmel fogadta el János Zsigmond erdélyi fejedelem meghívását, aki őt 1563-ban udvari
orvosává és belső tanácsosává, gyakorlatilag az ország bel- és külpolitikájának valóságos
irányítójává tette. Orvosi működése elismeréseképpen Báthory István erdélyi fejedelemtől, a
későbbi lengyel királytól tekintélyes birtokadományozásban részesül. Mint orvos, valláskülönbség
nélkül mindenki rendelkezésére áll. Egy erdélyi jezsuita, Leleszi János írja Aquaviva Claudio
jezsuita generálisnak, hogy Blandrata szorgalmasan látogatja őt és rendtársait betegségükben,
gondosan kezeli őket, ámbátor ő az „ariánusok zászlóvivője”. Blandrata hosszú időn át döntő
befolyást gyakorolt Erdély életére. Jellemét, működését a korabeli és későbbi szerzők igen
eltérően ítélték meg, de hatása igen sok téren maradandó volt. Állítólag Gyulafehérvárott kiadott
orvosi munkájának – ’Gynoceorum ex Aristotele et Bonaciolo a G. Biandrata medico subalpino
noviter excerpta de foecundatione, graviditate, partu et puerperio’6 – nem találjuk nyomát.
Egykorú, bár korántsem teljes hitelt érdemlő feljegyzések szerint még egy olasz orvos
gyakorolt közvetlen befolyást Magyarország politikájának alakulására, méghozzá – szemben a
többi olasz orvos áldásos tevékenységével – meglehetősen erőszakos módon. Szerémi György
királyi gyóntató munkájában egy olasz orvost gyanúsít azzal, hogy János királynak mérget adott
be.7
Mint orvos és mint vallásújító működött Magyarországon és Erdélyben Franciscus Stancarus.
Mantuában született, és Bázelben szerezte meg az orvosdoktori címet. Kalandos élete során
legtovább Lengyelországban és Erdélyben időzött. Kolozsvárott élt, de merész hitújító tételei
miatt itt is állandó helyváltoztatásra kényszerült. 1574-ben meghalt.
Kőrösi Fraxinus Gáspár, a kor híres magyar orvosa maga is a paduai egyetem neveltje – aki
Francantianus Antonio paduai professzort leveleiben „compater meus”’-nak nevezte, és a sienai
eredetű Petrus Andreas Mattiolival is baráti kapcsolatban állt – írja 1555-ben, hogy a
Magyarországra irányuló gyógyszerbehozatal részint Itáliából, részint Levantéből, de Itálián
keresztül érkezik. A magyar irodalomban egészen 1810-ig nyomon követhetjük a
Magyarországon működő olasz gyógyszerárusok tevékenységét.
1556-ban Petrus Raymundus Amadonus olasz orvos nevével találkozunk, aki részt vett
Ferdinánd magyar királynak a török ellen folytatott háborújában, és arról egy munkát is írt.
E kor vezető magyar államférfiúja, Nádasdy Tamás nádor is csaknem kizárólag olasz
orvosokat alkalmaz udvarában. 1557-ben feleségét és fiát Hieronymus ab Augustis kezeli, aki
Lindenius szerint leszármazottja Quiricus de Augustis híres tortonai (Piemont) orvosnak. Quadrio
Jeromos sebész, aki egy ideig a bécsi orvoskaron is előadásokat tartott. Hírnévnek örvendett
Antonio Mannius – alias Antonius de Mannis –, aki nehéz, de jól sikerült műtéttel gyógyította
meg a nádor heresérvét. A sort az 1506-ban Tridentben született Julius Alexandrius (Giulio
Alessandrini) zárja le, akihez Jordán Tamás – e kor másik kiváló magyar orvosdoktora –
’Brunogallicus seu luis novae in Moraviae exportae descriptio’8 című művének második kiadását
ajánlotta. Alessandrini udvari orvos volt Bécsben, de többször járt Magyarországon, főleg
Nádasdy nádor gyógykezelése céljából. Nevezetes művét, a ’De sanitatis tuendá’-t9 1575-ben írta.
A császár orvosa volt Malatesta Federigo doctor medicinae is, de főrangú pácienseinek
kezelése céljából hosszasan tartózkodott Magyarországon is.
A XVI. század derekán egyszerre két Pestalozzi fejt ki gyógyító tevékenységet
Magyarországon: Miklós (Nicolaus Pistalozius), aki doctor medicinae volt és Vince, aki csupán
egyszerű gyakorló sebész. A Pozsonyban lakó Pestalozzi Miklós az észak- és nyugatnémetországi
nemes családok rendkívül kedvelt orvosa volt. Reánk maradt nagy kéziratanyagából
az bontakozik ki, hogy sikeres gyógyításai, humanista egyénisége következtében szoros baráti
kapcsolatba került a legmagasabb magyar vezető körökkel.
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem udvari orvosa, belső tanácsadója és diplomatája
Squarcialupi Marcell volt, eredetileg piombinói szerzetes, aki 24 éves korában a pisai egyetemen
nyerte el az orvosdoktori címet, majd római, milánói, svájci és németországi tevékenység után
érkezett új hazájába. Teológiai és természettudományi munkákon kívül orvosi műveket is hagyott
az utókorra; ezek közül néhány Kolozsvárott jelent meg. ’De fontium et floriorum origine’10 című
műve 1585-ben Gyulafehérvárott került kiadásra.
Hosszasabban kellene foglalkozni a paduai Buccella Miklós sebész életével és
tevékenységével, de – miként Blandrata vonatkozásában is – itt csak néhány fontosabb adatra
szorítkozhatunk. Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király orvosa volt, akárcsak a
luccai születésű Simonius Simon, előzőleg lipcsei egyetemi tanár.
Báthory István lengyel király Paduában végezte tanulmányait. Itt ismerkedett meg
Buccellával, akit még erdélyi fejedelemsége évei alatt hívott be udvarába. A király krónikus
betegségét először egyedül Buccella kezelte, majd az ő javaslatára Simoniust is az udvarba
hívták. A két olasz orvos között a kezelés módja tekintetében jelentős nézeteltérés volt. Amikor
Buccella néhány napos távolléte alatt a király meghalt, sokan – maga Buccella is – Simonius
helytelen kezelésének tulajdonították a halálesetet, mely miatt elkeseredett vita bontakozott ki. A
király titkára az orvosok vitájának lényegét összefoglalta, és ezt az iratot a kancellár Muralto
Giovanni kolozsvári olasz orvos elé terjesztette. Muralto nyomtatásban is megjelent
szakvéleményében Simoniust marasztalta el a hibás kezelésben. Simonius nem maradt adós a
válasszal, és Amadeus Curcius Ticinensis álnéven írt ’Responsumá’-ban kemény hangon hárítja el
magától a felelősséget. Buccella Krakkóban 1588-ban megjelent ’Refutatió’-jában válaszol,
Simonius pedig ugyanez évben Olmützben adja ki replikáját ’Responsum ad Refutationem’11
címmel. Buccella Krakkóból folytatja az elmérgesedett vitát újabb ’Refutatió’-jával. Simonius
erre 1589-ben csaknem 300 oldal terjedelmű ’Scopae’ című művével adja meg a választ. Mint
kívülálló harmadik, Muralto Giovanni doctor összegzi a vitát Kolozsvárott 1589-ben, ’Apologia
contra Simonem’12 című könyvében.
Báthory Zsigmond fejedelem orvosa, majd kassai orvos volt Ezekiel Piperellus (Peverellus).
Ugyanezen fejedelem szolgálatában állt Mezentius olasz orvos is 1598-ban.
A piarnói (Isztria) Goynaeus Gianbattista Pozsony városi orvosa 1596-ban. Munkája –
’Enchiridion ad quotidianam medendi exercitionem’13 – 1582-ben Velencében jelent meg.
Hasonlóképpen városi orvos ez időben Curtius András phil. et med. doctor, tokaji orvos – akinek
már atyja, Curtius Lajos orvos Kassán működött –, Spini Miklós pozsonyi orvos és sokan mások.
Alfonso Ferri, aki 1500 körül született Nápolyban, és III. Pál pápa orvosa volt, hadisebészi
minőségben részt vett a magyarországi harcokban.
Az 1586–1587. évi erdélyi nagy pestis idején különösen kitüntette magát mint orvos és
gyógyszerész, a Gyulafehérvárott működő firenzei származású Massimo Milanesi jezsuita, aki
jelentéseiben borzalommal említi, hogy félig meztelen nőket kell vizsgálnia, és ahhoz, hogy ezt
megtegye, felhatalmazást kér a generálistól. Később ő maga is a dühöngő járvány áldozatául esett.
A XVI. század fénykora az olasz orvosok magyarországi működésének. Sajátossága e
szakasznak, hogy míg a korábbi olasz orvosok fejedelmeik kísérőiként vagy diplomaták,
humanisták stb. gyanánt érkeztek Magyarországra, addig a XVI. században ide érkezett, itt
megtelepült orvosok egy része – Blandrata, Stancarus és sokan mások – főleg mint refugiumot
kereső és találó protestánsok jutnak új hazához, kiváltképp a vallásegyenlőséget Európában
először megvalósító Erdélyben. E jelentős tény hátterének teljes, minden irányú megvilágítása
tekintélyes hozzájárulás lehet – és kell hogy legyen – egyrészről Itália, másrészről a két magyar
haza (Magyarország és Erdély) között fennállt, mélyen gyökerező orvostörténeti és ezen
túlmenően egyetemes tudománytörténeti kapcsolatok teljesebb megismeréséhez.
1 „Virágzó koszorú, mely az ember egészségének megőrzéséhez és a hosszú élet eléréséhez
szükséges”
2 „Az egészség tára”
3 „Virágzó koszorú”
4 „Az idősek életének megőrzéséről és meghosszabításáról”
5 „…híresek, mindenki másnál jobb munkájukról”
6 „Az Alpokon túlról (jött) orvosnak, Blandrata (Györgynek) Arisztotelészből és
Bonaciolusból újonnan összállított nőorvosi munkája a megtermékenyítésről, a
terhességről, a szülésről és gyermekágyról”. Ludovicus Bonaciolus (Buonaccioli) XV.
századi ferrarai orvosprofesszor, akinek Enneas Muliberis című, valószínűleg 1480 körül
nyomtatott (a kódexen sem név, sem hely megjelölés nincsen) munkáját Lucrecia
Borgiának ajánlotta.
7 „...De Italo accipiens demum potum ed purgandum stomachum, quod gustasset, mox ad
terram casum dederat, et ait pauper Rex: Capitatis me et teneatis; quia hec est ultima
manducacio mea et potus”.
8 „Bruno Gallicus, azaz a Morvaországban kitört új luesz leírása” (Frankfurt, 1577). – Vö.
Weszprémi 151. A Brunogallicus elnevezés Jordán Tamástól (1539–1585) származik, aki
ezzel azt az extragenitalis (nemcsak nemibetegségként terjedő) vérbajt jelölte, mely
Morvaországban pusztított. Ennek a könyvnek ajánló szövegében saját élettörténetét is
leírja. (2. kiad.: Frankfurt, 1583).
9 „Az egészség megőrzéséről”
10 „A források eredetéről” (orvosi jellegét a vizek elemzése adja)
[PDF] TARTALOM - [ Translate this page ]
File Format: PDF/Adobe Acrobat - View as HTML
nem meglepő, hogy az ismert magyar humanista, Kassai Antonius János 1526. ja- nuár 28-án Erasmushoz írt levelében a következőket írja: "A nagyságos krakkói ...
www.btk.ppke.hu/phd/tortenelemtudomany/.../disszertacio.pdf - Similar

Posted by PicasaSUKÁN JÁNOS ÉLETÉHEZ.»
1562. Swkan Jánosnak, a kinek Kassay János 456 forintjával tartozik,
Kassay a Forgács-utczán levő házát, mely a város fürdőhaÅLza és
Kalmár Kristóf háza közt van, zálogba vetette két év előtt. Most a
városi tanács határozatából Sukán a házat birtokába vette.
1563. Joannes Sukan Strigoniensis, ius civitatis ab inclyto senatu
est consecutus feria sexta ante Nicolai episcopi.
1564. Franciscus Swkan nomine et in persona egregii domini
Joannis Swkan nunc arcis Agriensis provisoris fratris videlicet sui,
veniens in conspectum senatus arestavit omnes haereditates Joannis
Cassay in territorio huius civitatis Cassoviensis existentes et habitas,
videlicet vineas, agros, prata, terras arabiles et alias quocunque nomine
vocitatos ratione certae summae pecuniarum, quibus idem Joannes Cassay
praefato Joanni Swkan tenetur usque ad iuris revisionem. Actum feria
sexta proxima post ferias domini Andreáé apostoli.
1566. Joannes Sukan prohibet quendam rusticum de Tehan2 ab
aedificio domunculae, quam construere cepit iuxta allodium suum in
superiori suburbio, usque ad revisionem iuris. Actum feria secunda ante
Philippi et Jacobi cum scitu totius senatus.
1 V. ö. XVHI. évf. 492. 1.
• Falu Kassától éjszakra, ma Abauj-Tihany.
Irodalomtörténeti Közlemények. XXI. 24
370 ADATTÁR
Az 1573:ik évi »Actum die 3. Április« a városi tanács Suhannak
most említett felsőkülvaÅLrosi majorja ügy.ben határozatot hoz.
1566. Ego Joannes Swkan recognosco per praesens chirographum
meum inclitum d. senatum civitatis Cassoviensis pro duodecim váxis
vinorum meorum medio domini Leonarti Cromeri eiusdem civitatis notarii
plene et integre numerasse mihi florenos ducentos et septuaginta sex. Super
quibus eundem senatum quieturn facio et expeditum testimonio praesentium
sigillo meo et subscriptione manus propria subsignatarum literarum.
Actum die tertia octobris anno Domini millesimo quingentesimo sexagesimo
sexto.
Idem qui supra.
(Eredetije Kassa város levéltárában, lajstromozatlan.)
1566. Salutem et servitutem. Ne queso moleste ferat dominatio
vestra egregia, quod ad requisitionem dominationis vestrae egregiae et
dominorum Cassoviensium pro qüarta Chyermele minus voto earundem
responderim. Anno superiori fateor quidem me eam dominationem Laurentio
iudici Cassoviensi pro florenis duodecim dedisse, cui si illám etiam gratis
obtulissem, forte dignus fuisset ac non sequitur, ut singulis quoque annis
sic eam in arendam collocarem, profecto sunt certi viri, qui michi etiam
viginti sex florenos pro ea obtrudunt, at magis piacere cupio dominis
Cassoviensibus, quam alicui alteri, propterea si piacet, viginti florenis
singulis annis eam ipsis dabo, ut et ipsi sciant quantum singulis annis
pro illa sint soluturi. Si verő non piacet, sciant me uti iure meo,
protestor autem coram vobis ne dicant domini Cassovienses postea, quod
non dixerim illis. Nam profecto si etiam in specie érit mihi colUgenda,
nemini unquam illám secus quam florenis viginti dabo. Relationen!
expecto, perscribam autem et respondebo idem ad literas dominorum
Cassoviensium, quia etiam ego vento non possum viucere.
Prepositus Orodiensis.
Kivül: Domino Joanni Swkan. 1566.
Sukan János 1567-ben Erdőbányán szőlőt vett 137 forinton
Mydvischer Mártontól, a ki a pénzt már 1564-ben felvette érte.
1568. Nobilis domina Anna, relicta olim egregii Mathiae Literati
Pathok concivis istius civitatis, nunc autem egregii Joannis Swkan de
Strigonio concivis itidem huius civitatis consors pereskedik Daubman
Kristóffal.
1570-ben Sukán egy kassai rétet vesz meg; 1571-ben szőlőt
a Vereshegyen 75 frton, a Gátszögön földet 20 frton, ismét szőlőt a
Vereshegyen 60 frton.
Anno Domini 1570. Thomas Resko per suam uxorem tuth auf
den Weingarthen, den Sukan János gekauft hatt von Miclos, des Lucas
Zappanos sohn, auf sein, des Rosko sohn, Nicolaum. Actum am 3 Tag
Januarii.
1579. Actum die 24 Mártii, a városi tanács végzést hoz, hogy
ADATTÁR 371
azt a szőlőt, melyei nyolcz év előtt Suhannák Keöwesdy Albert zálogba
vetett, a zálogbavevő tovább használhatja.
1579, Én Kewesdy Albert Kassai, vallom ez én jelenvaló levelemnek
rendibe és adom mindeneknek tudtára, kiknek illik, hogy én az
mostani feleségemnek, gyermekimnek és egyéb atyámfiainak, kiket ez
alatt való megírt dolog illethetne (?), terhüket reám vévén, az én szőlőmet,
mely vagyon az kassai határban Thérharaszthon napkelét felől
Pánczéljártó |Jánosné szőlője mellett, napnyugat felől Kotta György szőlője
között, vetettem zálogba .az vitézlő Swkan János uramnak azaz
másfélszáz forintba, melybe ennek előtte nyolcz esztendővel az én elébbeni
feleségemmel Kowach Margit asszony nyal egyetemben'vetettem volt
zálogba az Wyntertné szőlőnknek ezen szőlő felől valónak felét, ugyan
ő Kegyelmének Swkan Jánosnak. Mostan azt megeresztvén, ezt vetettük
ilyen ok alatt, hogy ez esztendőbe vegye el hasznát és én tartozzam
ez esztendő vízkereszt napjára minden okvetetlen az másfélszáz forintot
az elébbeni kötéslevél szerint olyan p.nzül, mineműt azkoron adott,
megfizetnem vagy örökösim megfizetni. Ha penig az megmondott napra
meg nem fizethetném vagy meg nem akarnám fizetni, vagy örökösim.
meg nem fizetnék az megnevezett másfélszáz forintot olyan pénzzel,
minemüt adott, az szőlő örökbe Swkan János uramé és az ő maradékié
legyen és annak utánna se én, se maradékaim ki ne válthassák. Tartozom
peniglen én, az én maradékím is mindenek ellen az szőlő békességes
uraságába megoltalmazni mind Swkan János uramat, mind örökösit.
Sőt vetettem zálogba az nevezett módon és okkal ez tiszteletes személyek
előtt, Kotta György, Tholnay István deák, Lakatgyártó István
uraim előtt, kinek bizonyságára adtam ez levelemet pecsétemmel és ez
uraim pecsétivei megerősítetett. Kassán kelt ez levél Szent György havának
ötöd napján ezerötszázhetvenkilencz esztendőbe.
Kotta György, Lakatgyártó István, Tholnay István, Kewesdy Albert.
(Eredetije papiroson, rányomott négy gyűrűpecséttel. Kassa v. lvt.
3484. sz. a.)
*
1588. Keökemezei Jánosné, Bogathi Dorko: Sukan Orsolya ein
verlassene Wittib des Emerici Bano: Keökeömezey Sófi asszony des Merki
János hinderlassene wittib sambt íren pruedern Keökeömezey Pál und
Keökeömezey Christopf, diese alle und jede haben vor den herrn Richter
Hansen Öler offendtlich einbekhendt, das sie den Weingarten der Ihnen
von den herrn Sukan Pal verblieben und nach Stattgerechtikheit zuegeteilt
worden, laut eines aufgerichten Contracts, der edlen und tuegendtsamen
Frauen Sukan Janoschin Kiszil Anna umb hundert fünfzig fl. iure
perpetuo volkhomlich verkauft haben, dorfür sie auch das gelt par
emphangen und destwegen ganz und gar sindt zuefrieden gestellt wor-
, den, also das sie einfüren nimmer keinen zuespruch noch anforderung
zue benennten Weingarten haben wollen noch sollen. Actum 26. Julii.
Anno 1588.
(Kassa város jegyzőkönyve.)
24*
372 ADATTÁR
Anno 1606. 7 die Junii. Attestationes ad instantiam nobilis viri
domini Stephani Herczegh concivis Cassoviensis. Primus:1 Materna András
uram hiti után vallja, hogy ez az testamentom, az melyet Sukán Jánosné,
Kizil Anna asszony utolsó akaratjakor bizonyos személyek előtt tett.
Sőt ő kegyelmének pecsété, kezeírása raita vagyon, mely ő kegyelme
kezeírását ő maga Materna András uram megismert, mely testamentumot
1597. 28 die Mártii exhibeáltanak az becsületes tanácsnak Sebaldus
Artnerus nótáriusságának idejében. Secundus: Erszéngyarto János
deák hite után azt vallja, hogy az Sukánné Kiszil Anna asszony testamentumának
levelén ismeri, hogy az ő édes atyja pecsété vagyon egyik.
Tertius: Trucz Mihály hite után azt vallja, hogy az Sukánné
asszonyom testamentum levelén ismeri bizonyosan az ő Istenben elnyugodt
attyának pecsétét és kezeírását, hogy az legyen.
Quartus: Gedeon János hite után azt vallja, hogy ez Sukánné
testamentomlevelén az Istenben elnyugodt Gedeon Ádámé, az ő atyja
pecsété és kezeírása vagyon.
(Jegyzőkönyvtöredék, a mely 1557—1596-ik évre szóló királyi
rendeletek összeírt másolatának fedele.)
KEMÉNY LAJOS.
1 T. i. testis.
 
Posted by Picasa

Monday, March 22, 2010

file:///Users/tibor/Desktop/Suzanna%20Lorantffy%20Pricipissa%20to%20Stephano%20Cassai.jpg

 file:///Users/tibor/Desktop/Suzanna%20Lorantffy%20Pricipissa%20to%20Stephano%20Cassai.jpg

Sunday, March 21, 2010

KASSAY FAMILY GENEALOGY

KASSAY FAMILY GENEALOGY

Kassai Bechich N. synovia Bechich Tamás 1456 a Gyorgy I. 1456. Bechich Tamás jeho synovia Miklós ( Mikuláš ) I. 1456, Adalbert 1472, Jakab ( Jakobeus, Jakub ), János ( Ján ),Sandrin kitol a Sandor ecsaládnév. Sandrin jeho syn Márton 1517 Sandor de Szlavnicza jeho manželka Chlevenszky Ilona a ich deti János II. ( Ján, Joanes ) Sandor de Szlavnicza 1552, Miklós II. ( Mikuláš ) Sandor de Szlavnicza, Borbála Sandor de nicza 1540,
Gaspár ( Gasparus ) Sandor de Szlavnicza I. 1556 (trenčiansky dedičný vicežupan, vicecomes, trencsini alispán) Margit Sandor de 1564. János (Ján) Sandor de Szlavnicza II. 1552 jeho 1.manželka Koloni Sólyom Kata ( Katarína ). 2.manželka Apponyi Kata (Dvorský kancelár Apponyi Juraj 1847-1848) ich deti boli István I. (Stephanus, Stefan) Sandor de Szlavnicza1570 a László I. ( Ladislav, Ladislaus) Sandor de Szlavnicza. I.István ( Stephanus, Stefan ) Sandor de Szlavnicza 1570 jeho manželka Rakolubszky Kata ich deti Margit Sandor de jej 1.manžel Rajcsányi Gyorgy ( Juraj ), 2.manžel Gyepes Farkas.Erzse Sandor de jej manžel Boldisz Rajcsányi, Zsófia Sandor de jej manžel bol Rajcsányi Pál ( Paolus, Pavel ), Anna Sandor de jej manžel bol Simonyi Mózses ( Mojžiš ). II. Miklós Sándor de Szlavnicza manželka Sóky Anna ich deti Menyhért I. aMiklós III. (Mikuláš). Miklós Sandor de Szlavnicza III., jeho manželka Chomory Sára ich deti boli Adalbert Sandor de III., László III., Gaspár (Gasparus) I., János (Ján) Sandor de Szlavnicza II. 1552, jeho 1.manželka Koloni Sólyom Kata. 2.manželka Apponyi Kata ich deti István (Stephanus, Stefan) Sandor de Szlavnicza I. 1570 a László Sandor de Szlavnicza I., jeho manželka Tokos-Ujfalussy Erzse ich deti boliJános Sandor de Szlavnicza III. alnádor 1616, jeho manželkaAranyady Dora, Adalbert Sandor de Szlavnicza II.,Ggyorgy Sandor de Szlavnicza II., ( manželka Motecsiczky Anna ), Pál ( Paolus ) Sandor de, Kata, ( Zsuzsi ),
Ladislaus (Lázsló, Ladislav) Sandor de Szlavnicza II. (nitriansky dedičný vicežupan, nyitrai alispán, vicecomes) jeho manželka bola nebojszai Balogh Erzse, ich deti Anna Sandor de (horóczi Madocsányi Imre), Mihály Sandor de (Kerekes Eva), Adam Sandor de (Majthényi Bora). BoraSandor de manžel Torok de Pat Ferenc I. † pred rokom 1602.
Gaspár (Gasparus) Sandor de Szlavnicza 1556 trencséni alispán(trenčiansky dedičný vicežupan) jeho manželky 1. Schvela Margit 2. Barackay Kata syn I. Pál (Paolus) Sandor de Szlavnicza.
Imre Sandor de Szlavnicza I. trencséni alispán, dedičný trenčiansky vicežupan 1637, (nádasdi Darabos Krisztina), II. István (Stephanus) Sandor de Szlavnicza †, Erzse Sandor de jej manžel (b.Pongrácz János), Zsuzsi Sandor de (ákoshazi Sarkány Miklos), Ferencz Sandor de Szlavnicza I. (báró Rottal Kata),Imre Sandor de Szlavnicza I. ( trencséni alispán, dedičný trenčiansky vicežupan, vicecomes) 1637, ( nádasdi Darabos Krisztina ), Ich deti István ( Stephanus ) Sandor de Szlavnicza III., jeho manželky 1. Mariassy Eva 2. Forgách Ilona (František, Ferencz Forgách nitriansky biskup 1602-1607, uhorský palatín 1606 - 1608, ostrihomský arcibiskup 1607-1615). 3. Révay Erzse (Uhorský palatín František (Ferencz) Révay 1543 - 1550), Kata Sandor de jej manžel bol Apponyi Péter, Petrus (Dvorský kancelár Apponyi Juraj 1847-1848). István (Stephanus, Stefan) Sandor de Szlavnicza III., manželky 1. Mariassy Eva 2. Forgách Ilona 3. Révay Erzse, Kata Sandor de jej manžel bol ( Divék Ujfalussy Sándor ), Magdolna Sandor de (b.Majthényi Matyás), Zsófia Sandor de jej manžel (Karner Imre) Imre (Imrich) Sandor de Szlavnicza II. a jeho manželka Okolicsányi Magdolna, Ich deti boli
Pál (Paolus, Pavel) Sandor de Szlavnicza III. (trencséni alispán, dedičný trenčiansky vicežupan) 1714 jeho manželky 1. Radvanszky N. 2. Dobay Anna, Ferencz (František) Sandor de Szlavnicza II. (*1695 † 15.11.1760 Ostratice) jeho manželky boli
Barón Balassa 1.Balassa Anna (*1698 †18.9.1731) 2.Gáfor Magdolna. Pál (Paolus, Pavel) Sandor de Szlavnicza III. 1714 jeho manželky 1. Radvanszky N. 2. Dobay Anna ich deti László Sandor de Szlavnicza jeho manželka Plathy Klára ich deti Imre †, László †, Mihály Sandor de Szlavnicza jeho manželka Sirmiensis Anna ich syn Pál Sandor de Szlavnicza ( Paolus ), Pál (Paolus) syn (Laszla Sandor de Szlavnicza a Plathy Kláry) manželka Sréter Zsuzsi, Karóly (Carolus) Sandor de Szlavnicza jeho manželka Sréter Erzse †, István (Stephanus) Sandor de Szlavnicza syn Lászla a Plathy Kláry manž. Beniczky Terezia, Lajos Sandor de Szlavnicza syn Laszla a Plathy Klary 1768, Bora Sandor de dcéra Lászla a Kláry Plathy, jej manžel Otlík Ján (Jeho praotec Georgius Ottlýk *1656 †1730 sa v roku 1683 pridal k Imrichovi Thokoly neskôr generál u Františka Rákoczy II.), Zsuzsa dcéra Lászla a Kláry Plathy, jej manželIlgó Sándor, Anna Mária dcéra Lászla a Kláry Plathy. Pál (Paolus) syn Kláry Plathy a Lászla manž. Sréter Zsuzsi ich deti Karoly ( Carolus ) - leányok, Pál ( Paolus ) Morvában, Lajos †. Syn Pála ( Pavel, Paolus ) III., István ( Stephanus, Štefan ) jeho manželka Beniczky Terezia ich deti Tamás ( Tomáš ), László †, Mihály. Tamás jeho deti István ( Stephanus, Štefan ), Zsigmond, László, Kálmán. István ( Stephanus ) manželka Sándor Adél jej deti Esztér, Béla. Zsigmond Sandor de Szlavnicza manželka Beniczky Mária Gejza. II. Ferecz Sandor de Szlavnicza manželky 1. Balassa Anna 2. Gáfor Magdolna. Ágnes Sandor de ( Petrikovics ), Juliana Sandor de , Imre Sandor de Szlavnicza manželka Dávid Zsuzsi, Magdolna ( Justné ), 2 - tól Péter ( Petrus ) Sandor de Szlavnicza †, János Sandor de Szlavnicza, Ferenz Sandor de Szlavnicza, Antal Sandor de Szlavnicza, manželka Príleszky Anna, Janka Sandor de, jej manžel Vály László ( Ladislaus, Ladislav ), Jozefa Sandor de. János jeho synovia Jozsef ( Josephus ) a János, Gyorgy syn Joszefa,jeho manželka Ravasz Anna, János jeho synovia János, jeho manželka Bubla N., Mihály Sandor de Szlavnicza, jeho manželka ( Huszár N. ) a Sándor de Szlavnicza †. János Sandor de Szlavnicza,jeho manželka Bubla N., ich deti János, Mihály, István (Stephanus), Ferencz, József ( Josephus ), Mária Sandor de. Lajos Sandor de Szlavnicza 1768 jeho synovia Imre, Lajos Sandor de Szlavniczamanželka ( Ambrózy N. ) ich synovia Karóly ( Carolus ) Sandor de Szlavnicza 1848 sz.birómanželka Ambrózy Zsofi, Lajos Sandor de 1861 arvák godn.manželka Mednyánszky Bora ich synovia István ( Stephanus, Štefan ), Gejza, Arpád.
Mednyánszky ( Predseda uhorskej kráľovskej komory 1842 - 1844 Aloisius Mednyánszky ). Maliar barón Ladislaus Mednyánszky *23.04.1852 Beckov †17.04.1919 Wien.

Ferencz, (František) Sandor de Szlavnicza I., jeho manželka báró ( baroness ) Rottal Kata ich deti János Sandor de Szlavnicza 1666, jeho manželka Berényi Anna, Gaspár ( Gasparus ) Sandor de Szlavnicza III., séllyei várkapit. ( iklódiSzluha Kata ), Mária Sandor de, jej manžel Nyári Imre. János Sandor de Szlavnicza 1666 manželka Berényi Anna ich dcéraAnna Sandor de, jej manželia 1. Széchényi Márton ( Ostrihomský arcibiskup Juraj Széchényi 1685 - 1695 ), 2. Ruttkay István ( Stephanus ), 3. Hunyady László ( kráľovský person. 1723 Ladislav Hunyady ). Gaspár ( Gasparus ) Sandor de Szlavnicza III. ( iklódi Szluha Kata ) ich synovia Gyorgy, Gaspár ( Gasparus ) IV Kurucz táborn. 1693, 1694, 1706 manželka baroness, baró Tokoly Erzse ich syn László Sandor de Szlavnicza 1741 baró †,
Adalbert Sandor de Szlavnicza 1728 nitriansky vicežupan, vicecomes, nyitrai alispán. m. kir. helyt. tan jeho manželka Koszeghy Júlia, ich deti Ferencz Sandor de Szlavnicza ( jeho manželky 1. Bossányi Kriska 2. Motecsiczky Bora ), Kata Sandor de, jej manžel Bossányi Gábor, Anna Sandor de, jej manžel Motesiczky István ( Stephanus ),
Pál Sandor de Szlavnicza ( Paolus, Pavel ) IV. kis krestenei jehomanželka Hunyady Judit. Ferencz Sandor de Szlavnicza, jeho manželky 1. Bossányi Kriska ( plukovník JUDr. Vojtech Bossányi, otcov príbuzný a priateľ narodený Bošany, bol v mesiaci August roku 1944 prednosta 2.oddelenia hlavného štábu východoslovenskej armády v Prešove, v rokoch päťdesiatych bol väznený, neskôr na podradnom mieste vedúceho predajne tlačovín v Bratislave. K žiaľu dnes už oboch nebohých rodičov, obidve ich deti v emigrácii v Canade ). 2. Motecsiczky Bora ich deti Karóly (Carolus) Sandor de, Rozália B. Sandor de ( manžel Szent-Iványi Ferenz ), István ( Stephanus ) az iró 1801 Karóly (Carolus) Sandor de Szlavnicza (Juliana Mária Rudnyánsky de Dezser) 1. dcéry Júlia Sandor de Szlavnicza *28.04.1759 Pešť †1832 Varano, jej manžel gróf Forgách József (Josephus), Anna Sandor de, ( b.Konig Ferencz. ), Pál (Paolus) V. kis krestenei ( Hunyady Judit ) - kráľovská krv, jej vetva rodu Sandor de Szlavnicza ju zdedila po nej, detiIstván ( Stephanus ), V.Pál (Paolus) kir.tan. ( 1.Balogh Bora 2.Csery Jozéfa.), Gyorgy huszár kapit., Jozef, Judit. V. Pál ( Paolus ) Sandor de kir.tan. manželky 1. Balogh Bora 2. CseryJozéfa deti 1 - tol János Sandor de, Anna Mária Draveczky b., Ignácz ( Ignacius ) Sandor de, Krisztina Szent-Miklóssy, Zozefa A.M. 2 - tól Antal Sandor de katona manž. Vietorisz Anna,sestra Ersze Sandor de, jej manž.Kvassay Mihály, Miklós, Mihály Sandor de, ( 1. Lukácsy Magd. 2. Kubicza Anna). 2 - tól Antal Sandor de, jeho manž.( Vietorisz Anna ) deti Mária †, Janka ( Ghyczy Rafael ). Miklós deti Miklós ( Karkovanyi Karolina ), Mária †, Alojzia Sandor de Buócz Elek, Anna Sandor de manž. Hegedus Zsigm., Janka Sandor demanž.Harsányi Pál (Paolus). Miklós Sandor de manž. Karkovanyi Karolina syn Vincze Sandor de Nyitrai sz.birómanž. Boróczy Mária deti Miklos, Gizela, Jeno, Ilka. Mihály Sandor de manž. 1. Lukácsy Magd. 2. Kubicza Anna deti János†, Vincze †, József ( Josephus ) Sandor de Nyitrai vm.sz.biró1860, Ferencz Sandor de manž. Jordánszky Etelka †, Józefa Sandor de ( Victorisz László ), Maria, Erzsébet Sandor de ( Scherz Ján ), Janka Sandor de ( Tóth János ), Francziska Sandor de jej manžel Kary Mihály.

Lázsló Sandor de Szlavnicza II., Nyitrai alispán dedičný nitriansky vicežupan (nebojszai Balogh Erzse.) ich deti Anna(horóczi Madocsányi Imre ), Mihály Sandor de Szlavnicza *1675 jeho manž. Kerekes Eva, Ádám ( Adam ) Sandor de Szlavnicza jeho manželka Majthényi Bora.Mihály Sandor de Szlavnicza jeho manželka Kerekes Eva ich deti László ( Ladislav ) Sandor de Szlavnicza a manž. Hávor Juliana, Menyhért ( Melchior ) báró Sandor de Szlavnicza lett *1700 (1.Gubasóczy Anna 2 .b. Mednyánszky Bora ). Ádám Sandor de Szlavnicza manželka Majthényi Bora. deti Ádám Sandor de Szlavnicza, Miklós Sandor de Szlavnicza, jeho manželka Belleváry Kriska. Miklós Sandor de Szlavnicza manž.Belleváry Kriska deti Zsigmond, N. ( Márton Laszló ). Menyhért báró lett 1.Gubasóczy Anna ( Dvorský kancelár Ján Gubasćzy 1679 - 1686 nitriansky biskup ). 2.b. Mednyánszky Bora ) deti 1 - tol Mihály 1743. 1. Bossányi Julia. 2. Bajthay Terezia ), 2 - tol Rozália Sandor de,jej manžel Motesiczky Imre ), Bora Sandor de Szlavnicza, jej manžel Dávid Zsigmond 1 - tol Mihály ( Michel ) Sandor de Szlavnicza 1743, jeho manželka 1. Bossányi Júlia. 2. Bajthay Terezia deti József ( Josephus ) Sandor de Szlavnicza, Antal Sandor de Szlavnicza *1745 †1802 cs. k. kam. septemvir1788 gróf Viczay Eszter, János ( Ján ), Bora, Julia, Teréz. Antal cs.k.kam. deti Vincze gróf ( gr.Szapáry M.Anna ),Eszter Sandor de Szlavnicza 1767, jej manžel bol grof Révay Péter (Petrus, Peter). Uhorský palatín František, (Ferencz) Révay 1543-1550, Vincze gróf Sandor de Szlavnicza married 1788 Graz, manželka grófka Mária Anna Szapáry de Muraszombath Szechysziget et Szapar born 1769 manželka grófka Szapáry M. Anna deti Vilma Sandor de sz. 1801 sept. 5 csill. k. és. p. h. ( grof Festetics József Albert ( Albertus ), Mathilde Mária grófka Sandor de *31.03.1798 in Wien †11.11.1843 sobáš 18.01.1817 Wien, jej manžel Gábor gróf Keglevich de Buzin.

Móricz ( Móric ) Sandor de Szlavnicza sz.1805 maj. 23. cs.k.kam. jeho manželka bola (kňažná, Furstin, princess, herczeg) Metternich Leontine. Gróf Móricz Sandor de Szlavnicza a jeho manželka kňažná Metternich Leontinemali dcéru, kňažnú
Metternich Sandor Kynžvart Paulíne Metternich - Sandor ( sz.1836 február 26.) jej manžel bol (knieža, Furst, prince, herczeg )Metternich Richard (Richardus, Richárd ) ( 1856-tól. ). Mali spolu tri dcéry.

The village (Banát, today Srbija) Aleksandovac, Janosik was founded in 1812 by Hungarian Count Fülöp Sándor deSzlavnicza and was named after him as Újsándorfalva.

BORCZYCZKY Franz Ignaz von RK Oberst 12. Promotion vom 15.02.1779. Nositeľ Military Maria Theresia Order.
KEREKES Siegmund von RK Major 5.Promotion vom 23.01.1760. Nositeľ Military Maria Theresia Order.
SRETER von Szanda Stefan RK Oberst 189.Promotion von 27.06.1922. Nositeľ Military Maria Theresia Order.

SZAPARY Ladislaus Graf RK Feldmarschalleutnant 170. Promotion vom 02.05.1879. Nositeľ Military Maria Theresia Order.

SZENT-IVANY Karl von RK Oberst 88.bis 144. Promotion in den Nositeľ Military Maria Theresia Order.

SZURMAY von Uzsok Alexander Freiherr RK Feldmarschalleutnant 18. Promotion vom 17.8.1917. Nositeľ Military Maria Theresia Order.

BOTTA d´Adorno Jakob Marquis RK Oberstleutnant 3. Promotion vom 4.12.1758. Nositeľ Military Maria Theresia Order.

BOTTA d´Adorno Jakob Marquis RK Major 6. Promotion vom 22.12.1761. Nositeľ Military Maria Theresia Order.

AMBRÓZY von Seden Georg RK RK Oberstleutnant 3. Promotion vom 21.12.1929. Nositeľ Military Maria Theresia Order.

LEDERER Ignaz Freiherr RK Feldmrschalleutnant 18. 88.bis 144. Promotin in den Jahren 1813-1816. Nositeľ Military Maria Theresia Order.

HORVATH Anton von RK Rittmeister 66. Promotion vom 18.08.1801. Nositeľ Military Maria Theresia Order.

PIRET de Bihain Eugen Freiherr RK Generalmajor 166. bis 168. Promotion vom 29.84.10.1866 10.02.1870. Nositeľ Military Maria Theresia Order.

Povesť o vzniku obce Slávnica:
Kráľ, ktorý panoval v 13. storočí (Imre, Imrich, Emeric), usporiadal veľkú poľovačku, ktorej sa osobne zúčastnil. Počas lovu sa rozzúrený ranený jeleň vrhol na kráľa. Kráľa pred istou smrťou zachránil pohotový honec, ktorý v poslednom okamihu usmrtil jeleňa šípom svojho luku. Vďačný kráľ za odmenu povýšil honca do zemianskeho stavu a daroval mu časť zeme a lesov, ktoré dnes patria slávnickému chotáru a Pominovcu. Honec menom Slávnický, už ako zeman, si na darovanom pozemku postavil dom. Celý svoj majetok si dal oborať dvojičkami volov, dvojičkami - chlapcami a samorastlým pluhom, lebo vraj dvojičky prinášajú šťastie. Jeho sluhovia si časom tiež začali stavať domy a tak vznikla obec, ktorá dostala meno Slávnica po svojom zakladateľovi.
Ďalej sa hovorí, že z neznámych dôvodov si potomkovia Slávnického zmenili meno na Sandor - v ich erbe je jeleň.

Náhrobný kameň Andreas Ondrejkovics

Náhrobný kameň Andreas Ondrejkovics

Náhrobný kameň Andreas Ondrejkovics Nachádza sa neďaleko katedrálneho chrámu Spišskej kapituly vedľa pomníku Svätého otca Jána Pavla II. Vzhľadom na vodou nasiakavý druh kameňa z ktorého je zhotovený sa je možné domnievať, že pre povetrnostné podmienky, ktorým je vystavený na danom mieste už nebude dlhšie zachovaný a vzácna historicky cenená pamiatka bude zničená. Bol vyhotovený okolo roku 1670 a na toto miesto bol premiestnený pravdepodobne len nedávno z neznámeho dôvodu. Kameň tohoto druhu by v daných povetrnostných podmienach určite nevydržal viac ako sto rokov.

""

">

Andreas Ondrejkovics

Nachádza sa neďaleko katedrálneho chrámu Spišskej kapitulyvedľa pomníku Svätého otca Jána Pavla II. Vzhľadom na vodou nasiakavý druh kameňa z ktorého je zhotovený sa je možné domnievať, že pre povetrnostné podmienky, ktorým je vystavený na danom mieste už nebude dlhšie zachovaný a vzácna historicky cenená pamiatka bude zničená. Bol vyhotovený okolo roku 1670 a na toto miesto bol premiestnený pravdepodobne len nedávno z neznámeho dôvodu. Kameň tohoto druhu by v daných povetrnostných podmienach určite nevydržal viac ako sto rokov.

Pamätná tabuľa Móricz Sandor de Szlavnicza

Pamätná tabuľa Móricz Sandor de Szlavnicza

Pamätná tabuľa Móricz Sandor de Szlavnicza Pamätná tabuľa sa nachádza na paláci známeho Hornonitranskeho šľachtického rodu Sandor de Szlavnicza v Budapešti na pravom brehu Dunaja. (V dnešnej dobe po nákladnej rekonštrukcii slúži ako palác prezidenta Maďarskej republiky). Jeho pôvodným majiteľom bol slávny športovec, rytier Zlatej ostrohy Móricz gróf Sandor de Szlavnicza. Tabuľa ho zobrazuje v jemu najvlastnejšej situácii , jazde na koni.

""

">

Kópia – Moricz Sando

Pamätná tabuľa sa nachádza na paláci známeho Hornonitranskeho šľachtického rodu Sandor de Szlavnicza v Budapešti na pravom brehu Dunaja. (V dnešnej dobe po nákladnej rekonštrukcii slúži ako palác prezidenta Maďarskej republiky). Jeho pôvodným majiteľom bol slávny športovec, rytier Zlatej ostrohy Móricz gróf Sandor de Szlavnicza. Tabuľa ho zobrazuje v jemu najvlastnejšej situácii , jazde na koni.

Moricz gróf Sandor de

Moricz gróf Sandor de

Moricz gróf Sandor de Móricz Sandor de Szlavnicza, slávny športovec, prezývaný aj diabolský jazdec bol zaťom rakúskeho kancelára kniežaťa Metternicha. Jeho dcéra Pauline kňažná Metternich Sandor bola vydatá zároveň za knieža Richarda K. Metternicha.

""

">

Móricz Sandor de Szl

Móricz Sandor de Szlavnicza, slávny športovec, prezývaný aj diabolský jazdec bol zaťom rakúskeho kancelára kniežaťa Metternicha. Jeho dcéra Pauline kňažná Metternich Sandor bola vydatá zároveň za knieža Richarda K. Metternicha.