Pages

Friday, March 26, 2010

NAGYTEREMI, KIRÁLYFALVA, MEGGYKERÉK, DRASSÓ,TIBORCZ Néhai Kassai István árváinak Küküllő és Fehér vármegyei udvarházainál lévő javak leltára

Kassai család. (Kolosvári †.)

Erdélyi család, mely főleg a fejedelmek korában virágzott. Kassai István Bethlen Gábor alatt fő-ember Történelmi tár. Kiadja a m. tud. akademoa IV. 186.*; 1626-ban egyik küldött Brandenburgi Kata elé Kemény János önéletirása, kiadta Szalay L. 78. – Lásd róla Engel Monumenta ung. 362. 367. 370.*. Rákóczy I. György alatt itélőmester. Neje volt Viczei Anna, kinek Drassó egészen a springi és vingárdi részekkel átiratott 1635-ki dec. 10-én K.-fejérvári káptal. Lib. Reg. 20. fol. 204.*, és e jószágokra nézve az ő javára 1636-ban lemondott az Apaffy család B. Bornemisza levéltárából adat.*. Fia volt István, ennek neje Gerendi Klára.
A családfa Török Antal közlése szerint.* következő:
Kassai István 1619–1635. itélőmester (Viczei Anna); II. István (Gerendi Klára); Miklós † 1662. körül; Ferencz (Bánffy Sára); Anna (1. Nemes György 2. Mikes György.); Borbála (n.-megyeri Keresztesi Samu).
II. Istvánnak gyermekei 1655-ki mart. 24-én osztoztak. Ferencz jelen volt Ali basa táborában, midőn Apaffy Mihály fejedelemmé tétetett Benkő Transylv. gen. I. 301.*.
A mult század első felében Borbála-ban kihalt a család, és a Kassai jószágok publicáltatása iránti rendelet 1733. martius 30-án adatott ki B. Bornemisza levéltár.*.























1647
NAGYTEREMI, KIRÁLYFALVA, MEGGYKERÉK, DRASSÓ
Néhai Kassai István árváinak Küküllő és Fehér vármegyei
udvarházainál lévő javak leltára

NAGYTEREMI

Itt vagyon az Kassai uram árvái számára is egy udvarház, mely azelőtt zsendelyes
volt, de az elmúlt nyáron mind elégett, de mint törtint légyen, végére nem
mehettünk. Fedele rossz perelyékkel, szalmával fedett félig, de az fele fedél nélkül
vagyon. Melyre nyílik egy kétfele nyíló, öreg zsendelyes kapu kisajtóstól, vassarkú,
pántú, szegezőjű, reteszű.
Az első házra nyílik egy vassarkú, pántú, tolyózárú, kolcsú ajtó, három
üvegablaka hat tálnyér héján. Vagyon benne két padszék, két karszék, egy paraszt
nyoszolya, egy paraszt kemence, egy paraszt asztal, egy pohárszék.
Ebből nyílik más házra még olyan ajtó, melyben most vagyon:
Sajt nro. 17. Borsó metr. nro. 3. Szalonna nro. 11 hájastól, orjástól, aprólékjával.
Egy ószalonna, óhaj harmadfél. Vaj just. nro. 20. Köles metr. 16. Lencse
metr. 1. Tömlőtúró 1. Vasrosta nro. 2. Paraszt asztal nro. 3. Egy záros, kolcsos
láda. Egy bélyegzővas. Egy kapura való vaskolcs. Öt véka liszt. Egy vasas
faásó. Egy kupa. Egy lyukas serpenyő. Egy viselt üst. Egy darab lánc. Öt darab
vadászó háló. Három kosár méh. Kendermag metr. 1. Aszú túró nro. 3.
Ebbel esmet nyílik az harmadik házra egy vassarkú, pántú, reteszű,
lakatú ajtó. Vagyon egy paraszt asztal, két padszék, két rossz nyoszolya, egy almárium,
egy paraszt kemence, vas az ajakán. Egy szekérkötő lánc. Egy ecetes általag.
Két paraszt fogas. Három üvegablaka három tálnyér héján. Egy vasreteszű
lakatú szekrény, egy szita.
Ebből nyílik ki az udvarra egy vassarkú, pántú, tolyózárú, kolcsú ajtó, mely
mellett volt egy sütőház s egy konyha, de most az égéstől fogva pusztán
81
állanak, fedelek sincs. Egy lóbőr és egy tehénbőr vagyon benne. Ajtaja, kemencéje
még fennáll.
Az udvaron való épületek és pertinentiák
Az konyha ellenében vagyon egy boronából rótt, lábon álló, tapaszos, zsendelyes
gabonásház. Az tornácának ajtaja vassarkú, pántú. Az gabonásház ajtaja
is olyan, reteszes, lakattal. Vagyon benne nyolc részben álló szuszék. Abban
vagyon az idei búza cub. maior. nro. 70, metr. 7. Tavalyi férges búza cub. maior.
nro. 12, metr. 4. Verembeli búza cub. maior. nro. 3. Árpa cub. nro. 18. Rozs
cub. 7//5. Vetni való zab cub. maior. 9. Esmet zab cub. nro. 12. Alakor cub.
maior. nro. 6.
Az udvar közepin vagyon egy kőpince, új, szalmával fedett. Ennek külső
ajtaja fasarkú, vasreteszű, lakatú. Vagyon benne két szuszék. Egyikben zab cub.
maior. 1. Két kád káposzta. Egy általag csiger.
Az belső pincére nyílik egy fasarkú, vasreteszű, lakatú ajtó.





(Következik
18 hordó bor felsorolása.)
Item vagyon ez pincében egy fa szivárvány. Egy vasabroncs. Egy vaspánt, két
vassark, egy öreg reteszfő. Observandum: Az mi egyéb dézsma volt Árgyason,
úgymint búza, zab, köles, borsó, bab, kender etc., Drassóba vitték.
Item az udvar szegeletin vagyon egy szalmás szekérszín. Mellette egy
rakás fa. Azon alól egy szalmás istálló. Padlása sövény, jászla boronából rótt.
Ez mellett egy régi szalmás gabonásház, három üres szuszék benne, egy
hitván kas.
Az udvar közepin vagyon egy gárdás kút, egy vasas veder rajta, kötéllel és
egy darab lánccal.
Külső pertinentiák, kertek
Az istálló fara mellett vagyon egy kilenc táblából álló lugasos veteményeskert,
melyben szép szőlőtők és kevés gyümölcsfa is vagyon, sövénye
alkolmas.
Az udvarház fara mellett más, egy nagyobb veteményeskert, ebben
is vadnak gyümölcsfák.
Item az pincén felyül egy gyümölcsöskert.
Item az mező felől egy csűröskert, melyre nyílik egy öreg, zsendelyes,
deszkás, alatt vascsapon, fenn fakáván forgó kapu. Az csűr szalmás, ennek is
deszkás kapuja vagyon mindkét felől. (Következnek a szántók.)
KIRÁLYFALVA
Vagyon Királyfalván egy új udvarház, melyre nyílik az utcáról egy öreg, cifra,
töredezett deszkás kapu, új zsendelye(zé)s alatt, vascsapon forgó, fenn vaspánton,
egy reteszfő rajta, lakat nélkül. Mellette egy félszer ajtó, vassarkú, pántú, reteszfejű,
lakat nélkül, ez is zsindelyes.
Ezen belől vagyon egy udvar, melyben vagyon 24 öl fa. Item két jó istálló,
újak, jó, deszkás padlású, borona jászlú. Ajtaja egyiknek vassarkú, pántú,
vas tolyózárú, az ajtón egy vaslánc jár által, keresztül.
82
Ez külső udvarból nyílik az palánkon belől való udvarra más, öreg, deszkás,
új zsendelyes kapu, vascsapon és vaspánton forgó, vasreteszű, lakat nélkül.
Mellette egy kis, rossz, deszkás ajtó, semmi vas nincs rajta, új zsendelyes.
Ezen belől egy új konyha, tapaszos, zsindelyes. Az konyhája kő, négy
öreg vasrúddal öszvekapcsolva. Ajtaja béllett, vassarkú, pántú, kilincsű, leeresztő
táblája vassarkú, pántú, reteszű. Vagyon benne egy asztal. Az mi konyhaszerszám
volt, Kassai Ferenc uram Fejérvárra vitte.
Az konyha előtt vagyon két rakásban fűrészdeszka nro. 277. Zsendely nro.
200.
Ezen felyül vagyon egy új élésház, ajtaja vassarkú, pántú, csapózárú,
kolcsú, fogontójú. Három deszkaszék benne, cöveken álló. Egy húsvágó bárdocska,
másfél óháj. Egy paraszt nyoszolya. Olvasztott faggyú just. nro. 6. Egy üvegablaka
egy tálnyér héján. Egy abrakmerő sisak. Padlása új, deszkás. Három nyereg
készségestől. Ezen élésházban egy kerékkötő lánc. Ember lábára való vas 2.
Egy körömvágó, faragó harapófogó. Egy kasza. Egy zsendelyhornyoló, két retesz,
két farkasbőr, szépek. Egy öreg vascsákán, két ásó. Egy kis ajtó-vaspánt. Sajt 12.
Tömlő 3. Szalonna nro. 10. Új háj nro. 7. Egy kétköz háló. Egy szarvastekenő,
három dagasztótekenő.
Ez mellett egy új fákból felállatott gabonásház, csak felrótták s bezsindelyezték.
Szekerek. Az udvar közepin egy zsendelyes, lábokon álló szekérszín.
Alatta egy régi, paraszt, vasas társzekér, eszközöstől. Egy nyoszolya. Nyolc hoszszú
asztal. Három paraszt, hosszú padszék. Egy festékes, kisded, kasos, de bőr
sárhányójú kocsi minden szerszámával.
Vagyon esmet egy régi, tapaszos, szalmás gabonásház. Ajtaja vassarkú,
pántú, reteszű, lakatú. Benne egy öreg, két részben álló üres szuszék. Item más
egy szuszék, búza benne cub. min. 22. Item más szuszék, tönköly benne cub.
min. nro. 10. Esmet egy kasban köles, cub. min. nro. 2. Négy általagban alakor,
cub. min. nro. 7. Esmet egy üres kas. Egy öreg cseber. Egy serfőző üst. Egy
feredőkád. Egy vasrosta. Hét töredezett üvegablak. Három öreg, vasas kerék. Egy
új vasatlan kerék csatlóstul. Négy vasas lőcs. 9 szőrzsák, 3 vászonzsák. 6 véka
liszt. Csávált báránybőr nro. 6. Tíz óháj. Négy karika palack. Egy pincetok
palack nélkül. Négy lóra való viselt hám. Csinált kender gel. nro. 1. Két kis
szekrény. Egy tonna. 14 málha darab só. Két vasas ablakfa. Egy szekérborítékra
való fekete bakacsin. Veres tönköly cub. min. nro. 8. Egy mérővéka. Két üvegablaka
rossz, vasas. Az ház héján három rossz nyoszolya. Egy hintóhoz való lánc.
Két ószalonna. Zab cub. min. nro. 4. Az gabonásház ajtaja előtt egy paraszt
asztal.
Ellenbe egy tapaszos, zsendelyes szekérszín. Kapuja vassarkú, pántú,
vasreteszű, lakatú. Vagyon benne két jó hintószekér minden készségével. Az hintókon
boríték vászon.
Vagyon esmet szalmás szín egy, hordókat tartanak benne. Hordó in
toto nro. 26. Öreg kád nro. 4, kettő kisebb. Item vagyon egy főzőház ajtóstól,
kemencéstől, üvegablakostól.
Az udvarház körül félig zsendelyes palánk vagyon, fele meg sövény. Ezen
palánkon vala kiterítve egy ónos háló uln. nro. 12.
Az palánkon kűl egy szalmás sütőház. Ajtaja vassarkú, kilincsű. Két rossz
töredezett ablaka. Benne egy tábori, vaspántos, öszvefogó asztal, 3 padszék, egy
83
paraszt kemence, egy hitván székel kárpit, 3 szita. Elegy fakupa apróstól nro. 10.
Fatál nro. 19. Fatálnyér 20. Egy tokban apró fatálnyér nro. 9. Négy töredezett
üveg ablaktábla. Egy vasfazék. Egy réztálnyér. Négy kopónyákra való lánc. Egy
patkós táska eszközöstől. Egy vas font. Egy égettbor főző fazék fedelestől. Egy
vasnyárs. Egy vágókés. Egy lantornás lámpás. Két kis ónpalack. Két vasrostély.
Négy apró általag. Két hitván páncélujj. Egy rossz kapa. Egy rossz ásó. Egy
szíjas pléhpalack.
Ebből esmet nyílik egy béllett, vassarkú, pántú, zárú, kulcsú, ajtó egy kamarára,
melyben az megírt apróságok, portékák vadnak, és egy karszék.
Esmet más házra nyílik egy béllett, vassarkú, pántú, csapózárú, kolcsú ajtó.
Egy paraszt kemence benne, egy hitván szekrény.
Esmet az sütőkemencére nyílik egy béllett, vassarkú, pántú, reteszű
ajtó, lakat nélkül. Egy hitván asztal benne, 8 tekenő, egy vasserpenyő, tizenhat
rossz fapohár.
Maga az udvarház
Az udvarházat szegény Gerendi Márton uram fundamentomból építtette, melyre
megyen fel egy hitván fagrádics.
Az grádicsról nyílik egy kis tornácra egy festékes, béllett, bogláros,
vassarkú, pántú, új ajtó, az mellyék(e) fa; keresztül által egy szegező gerenda
jár vaskapcsokban (így!). Egy ablak az tornácon ráma nélkül, négy vasvesszős.
Ebből az ház híjára megyen az fagrádics, annak felső ajtaján egy lakat reteszestől.
Az ház héján vagyon két béllett ajtó, egyik festett, másik fejér, két vaspánt
rajta.
Ebbe esmet más olyan ajtó, vas tolyózárú, nyílik más hosszú pitvarra.
Egy üvegablak, rajta hat tálnyér héján. Benne egy padszék, egy karszék, az faloldalon
egy rossz kecse. Ez pitvarnak egyik felében vagyon egy kis takaros jó kőkonyha.
Ebből esmet napkeletre nyílik más olyan bogláros, festékes, csapózárú, kilincsű,
kolcsú ajtó egy kis házra, melybe maga lakott.
Vagyon benne egy festett asztal. Egy új fejér szőnyeg. Három üvegablaka
ép. Egy zöldmázas kemence, jó. Egy vasmacska. Égy vaskalán. Egy karszék. Két
festett padszék. Az fal mellett két festett deszka. Egy paraszt pohárszék. Két nyoszolya.
Három darab festett fogas, négy üvegpalack rajta. Az falba egy festett almárium,
kolcsos, záros. Az almáriumban vagyon egy bőrtáskában puska forma
nro. 7. Egy darab sárga kordovány, egy pecsételő vastábla. Egy rézporozó. Egy
újkeresztyén porozó. Fél sing kék kamuka. Egy darab kék fajlondis. Egy darab
veres fajlondis. 25 veres, száratlan selyemgomb. Két darab posztószél, apró üvegpalack
nro. 6. Egy kis üvegpohár. Egy kis mérték-serpenyő. Egy török oszlopos
kárpit az ház oldalán.
Innét a secretusra nyílik egy festett, bogláros, vaskilincsű ajtó.
Esmet az asszony házára nyílik olyan festékes, bogláros, tolyózárú,
kolcsú ajtó. Vagyon benne három darab festékes fogas, három festett padszék,
egy festett asztal. Az fal mellett festett deszka három darab. Egy nyoszolya, egy
paraszt kályhás kemence, kűlfűtő, egy vasajtó rajta. Az ház falán egy veres, jó
szűnyeg; három üvegablaka ép.
Ebből az udvarra nyílik ki esmet olyan festett, bogláros, tolyózárú ajtó.
84
Esmet nyílik az konyhás, hosszú pitvarra olyan festett, bogláros, tolyózárú
ajtó.
Ebből esmet az öregházra napnyugot fele nyílik egy olyan festett, bogláros,
csapózárú, kilincsű ajtó.
Vagyon abban egy zöldmázos, kűlfűtő kemence. Egy öreg festett pohárszék,
ajtaja vassarkú, pántú. Egy festett asztal, egy darab szebeni posztó rajta. Négy
darab paraszt padszék, egy paraszt, hosszú asztal, három paraszt padszék. Két
ecetes általagban plus minus urn. 4, egy veres bőrös sesselszék. Egy nyoszolya,
vagyon rajta két viselt, kittelyes derekaly, két vereses, négynyüstös héjú
derekaly, két mezítelen derekaly, négy öreg vánkos, három kisebb vánkos, esmet
két vereses vászonvánkos, egy paplan is. Az fal körül egy vég székel kárpit. Esmét
az fal oldalán két oszlopos, szürke teveszőrből szőtt, új kárpit. Az kemence
mellett egy viselt, veres szőnyeg. Az asztalnál egy fejér csókás szőnyeg, új. Egy
öreg, eltörött, réz gyertyatartó. Nyolc lapos, rózsavíznek való üveg. Egy darab festett
fogas. Hat üvegpalack, hárma sutus. Az ház közepin egy vaskarikás gyertyatartó,
vason függ. Három üvegablaka öt tálnyér híján. Ebből nyílik egy pervátára
egy festett, tolyózárú, kolcsú ajtó. Vagyon benne egy hat táblájú öreg üvegablak,
egy kétköz háló.
Ezek penig az házak mind padlásosok, padimentomosok, jó új zsendelyesek.
Az megírt öregházból megyén egy boltra egy új, bogláros, záros, kolcsos
ajtó. Ez boltnak vagyon két üvegablaka. Egy hosszú asztal benne és egynéhány
rend polc. Az szegény Gerendi Márton halála után az atyafiak minden jovait,
köntösit, ládáit ebbe rakták volt, melyeket azután mi inventáltunk ugyan, de akkor
is Pekri Mihály uram jussát praetendálván azokhoz, esmet azon boltba rakatta
be, avagy inkább maga rakta be. Így ezért, mivel az gondviselőnek ehhez több
közi nincs az vigyázásnál – kolcsa is penig az boltnak az úrfiaknál áll – inventáriumba
nem írtam. Ha mikor az szükség kívánja, akkor ezt az többitől külön
megírhatni. Mindazáltal ez álljon az urunk őnagysága kegyelmességén.
Az udvarház alatt vagyon egy kőpince, igen vizes, az alját mind megpadlották.
Ennek külső ajtaja béllett, vassarkú, pántú, reteszű, lakatú. Vagyon
benne egy öreg cseber. Az belső ajtaja is béllett, vassarkú, pántú, reteszű, lakatú.
Vagyon benne egy vasabroncs, egy csapfúrú, egy vascsákány, hegyes, egy vasbot.
Az pincetorkában négy kád káposzta, vereshagyma, fokhagyma elég. (Következik
29 hordó bor és 2 hordó csűgör felsorolása.)
Külső pertinentiák, kertek
Az udvarház mellett vagyon egy gyümölcsöskert, jó sövényes. Item
az sütőház mellett egy jó veteményeskert, jó sövénye, ajtaja lakatos, reteszes.
Fenn az oldalan vagyon egy szalmás csűrkert, az két oldala deszkás,
melyben vadnak ó és új asztagok, egy szalmás jégverem. (Következnek a szántóföldek.)
MEGGYKERÉK
Vagyon Meggykereken egy fából csinált, tapaszos, zsendelyes udvarház, melyre
nyílik az utcáról elsőben egy új, deszkás, leveles, kétfelé nyíló, alatt vascsapokon,
fenn két öreg vaspántokon forgó kapu, fenn galambbúgos, zsendelyes, egy retesz
85
rajta lakat nélkül. Mellette egy bejáró kisajtó, az is fenn vaspánton, alatt vascsapon
forgó, egy vas tolyózár rajta lakat nélkül.
Ez kapu előtt vagyon kűvül 13 szál fenyőgerenda, épületre, hat szál vagy
darab tölgyfa.
Az kapun belől egy tyúknak, lúdnak való szalmás ól, boronából
rótt. Mellette egy rakás palánk támaszoknak való tölgyfa nro. 39. darab.
Azon felyül vagyon egy rossz, zsendelyes, deszkás sütőház, két sütőkemence
benne. Egy öreg cseber, egy kis üst, egy vaskalán, egy fa borstörő. Mellette
egy rakásban hét öl tűzre való fa.
Ez mellett nyílik az udvarról az mezőre egy új kijáró ajtó, alatt vascsapon, fenn
vaspánton forgó, vas tolyózárú, lakat nélkül.
Az udvaron vagyon két öreg tölgyfa gerenda, faragott. Item 58 szál faragatlan
tölgy szaru- és koszorúfa.
Mellette egy rossz, zsendelyes, tapaszos, két részben álló istálló. Egyikre
nyílik egy rossz, félszer, vassarkú, pántú ajtó, padlása félig diribdarab hajódeszkás.
12 ló eltér benne, mindkét felől válú benne.
Az másik is szinte olyan istálló, ajtaja félszer, vassarkú, pántú, egy kis
lánc-retesz rajta lakat nélkül. Két válú benne. Az istállók előtt vagyon 28 faragott
hasfa, 3 kis általag, egy tölgyfa ajtómellyék.
Item ez mellett volt egy igen rossz szekérszín, melyet most elbontván,
új talpokra újólag felcsinálták. Egy darabja zsendelyes, sem oldala, sem padlása
nincs. Alatta vagyon nyaláb zsendely, ló terehben való; két kosár méh.
Az mellett vagyon egy rossz, régi, leomladozott kőház, melyre nyílik egy
régi, rossz béllett ajtó, vassarkú, pántú, fogontójú, famellyékű, belől két vaskapocs
szegezőnek való, egy csapózárnak való retesszel.
Abból nyílik más házra egy rossz, béllett, vassarkú, pántú, reteszű ajtó,
lakat nélkül. Abból esmet nyílik az kertre egy kis félszer ajtó, vassarkú, pántú.
Ismét egy boltra nyílt más olyan ajtó, két vassark rajta, de ez mind melylyékestől
leromlott. Ablakain ez házaknak apró vasvesszők vadnak. Ez házak penig
mind pusztába vadnak, csak az fala vagyon, se padlása, se zsendelye, az bolt
is leszakadt.
Maga az udvarház
Ez udvar közepin vagyon más, tapaszos, fából csinált, lakó udvarház, melynek
tornácára megyen fel egy rossz fagrádics. Az tornácban vagyon egy rossz,
paraszt asztal, egy paraszt padszék, egy fakaloda, két vasretesz rajta lakat nélkül.
Ebből az első házra napnyugotra egy paraszt, béllett ajtó, vassarkú, pántú,
fogontójú, rossz tolyózárú, belől rajta két vaspánt, szegezőnek való.
Vagyon benne egy fekete gyontáros asztal, egy paraszt pohárszék, ajtaja vassarkú,
pántú, reteszű. Két darab paraszt fogas. Egy paraszt padszék, egy béllett
padszék, két festékes karszék, egy embernek való festett karszék. Egy újkeresztyén
zöld kemence, az ajakán egy öreg singvas. Három üvegablaka, kettei merő kristály,
egyik ép, másiknak három tálnyér héja. Harmadik ablak közönséges üveg,
de ép. Padlása, pádimentoma deszkás.
Ebből nyílik egy kis házra egy paraszt, béllett ajtó, vassarkú, pántú, tolyózárú,
kolcsú, reteszű. Vagyon benne egy paraszt asztal, két paraszt padszék,
egy paraszt nyoszolya, egy zöldkályhás kemence, egy singvas az ajaka alatt. Item
két darab paraszt fogas. Egy üvegablaka ép, ennek is pádimentoma deszkás.
86
Ebből nyílik egy kis kamarára egy paraszt, béllett, vassarkú, pántú, vékony
reteszű, reteszfejű ajtó, lakat nélkül. Vagyon benne három rend polc, sajtnak
való, vagyon rajta öt apró sajt, de megette az egér. Item vagyon négy új szalonna
~ nro. 4. Új háj kettő ~ nro. 2.
Ebből esmet egy hitván secessusra nyílik más tossz ajtó.
Innet megtérvén az tornácra, napkelet felé nyílik egy béllett, paraszt ajtó,
vassarkú, pántú, rossz kilincsű, félszer ajtó egy konyhára. Ennek kéménye tapaszos,
vagyon benne egy vasrostély, egy öreg vasnyárs.
Ebből nyílik más házra egy paraszt, béllett ajtó, vassarkú, pántú, fogontójú,
vagyon benne egy paraszt asztal, két paraszt padszék. Három lantornás ablaka.
Egy paraszt kályhás kemence, az ajakán egy singvas. Egy hitván kis nyoszolya,
két darab hitván fogas, egy paraszt táltartó.
Ebből esmet nyílik egy kamarára egy rossz, béllett ajtó, vassarkú, pántú,
reteszű, de semmi nincs benne.
Az udvarháznak egy darabja jó zsendelyes, de az többi igen rossz zsendelyes,
csepegő, el is kell bontani az fedelét, kétfele kell hasítani s csatornára csinálni.
Ez udvarház alatt vagyon egy kőből rakott padlásos pince, melyre nyílik egy
faragott deszkából csinált, félszer ajtó, vassarkú, pántú, reteszű, lakatú. Vagyon az
torkában egy öreg szuszék, üres.
Az belső pincére ajtó nincs. Ebben is vagyon más öreg szuszék, üres,
egy szarvastekenő, hét üres, tapaszos kas, gabonának való.
Két szőrzsákban vagyon búza cub. min. nro. 1. Item egy kádban és öt
szőrzsákban vagyon köles cub. min. nro. 6. Tyúknak való rozs, cub. min. nro. 2.
Lenmag metr. nro. 3. Item két kád káposzta, veres- és fokhagyma elég. Faggyúgyertya
nro. 50. Item Királyfalváról hoztak volt egy bort, urn. nro. 27, de megkezdették,
ki kell adni.
Az egész udvarház körül rossz sövény vagyon, melynek fele felyül zsendelyes,
az több része tövises.
Külső pertinentiák. Kertek
Az puszta kő udvarház mellett nyílik egy veteményes- és gyümölcsöskertre
egy félszer ajtó, vassarkú, pántú, reteszű, lakatú. Igen jó veteménnek
való kert, sövénye jó, lészás.
Ez mellett esmet egy puszta gyümölcsöskert, félszer ajtaja vassarkú,
pántú, reteszfőjű.
Csűrkert
Vagyon az udvarházon felyül egy csűrkert is, sövénye jó, lészás, ösvény
kapuja. Egy kisajtó is megyen reá, fasarkú, faszegezőjű. Vagyon benne egy
szalmás csűr, az oldala rossz, tapaszos. (Következik a gabona- és szántóföldek felsorolása.)
DRASSÓ
Drassón vagyon az udvarházra egy kétfele nyíló, öreg, deszkás kapu, alatt
vascsapon, fenn vaspánton forgó. Egy kisajtó rajta, három vaspánttal, reteszfővel,
lakat nélkül mindenik.
87
Az kapun kívül vagyon 31 szál tölgy koszorúfa. Item egy zsendelyes filegória,
vesszővel font.
Az kapu között vagyon egy fakaloda, retesszel, lakattal. Item az kapun belől
mingyárt vagyon egy boronából felrótt tömlöc. Ajtaja vassarkú, pántú, lakatú.
Ez kapu felett vagyon egy tapaszos, zsendelyes ház, melyre megyen egy fagrádics,
melynek felső felén vagyon egy félszer, vassarkú, pántú, horgas kolcsú ajtó
egy kis folyosóra. Abban vagyon egy asztal, két rossz padszék.
Ez folyosóról nyílik az házra egy félszer, vassarkú, pántú, fakilincsű ajtó,
ennek két rossz lantornás ablaka. Benne két padszék, két paraszt fogas, egy rossz
nyoszolya, egy paraszt kemence. Ebben most az udvarbíró lakik.
Innet lejővén, és az kapu mellett bal kézre térvén, vagyon egy kulcsárház,
melyre nyílik egy paraszt, vassarkú, pántú, fakilincsű ajtó, retesszel, lakat nélkül. Két
rossz papiros ablaka. Egy rossz padszék benne, egy paraszt kemence, két kis általag
ecet.
Ez mellett egy rossz kéményalja, egy nyers disznóbőr benne.
Ez mellett egy rossz ház, kemence nélkül. Vagyon benne rossz báránybőr
nro. 39. Öreg juhbőr nro. 27. Szőrös tehénbőr nro. 17. Tinóbőr nro. 8.
Udvarház és abban való lakóházak
Innet kijővén, egy kőből rakott, új, zsendelyes udvarházra megyen fel egy
fagrádics, ennek felső részén egy kis folyosó. Padlása gyalult deszkás. Itt függ
egy régi, rossz gyalom.
1. Ebből nyílik napnyugotra egy festékes ajtó, vassarkú, pántú, tolyózárú,
kolcs nélkül egy festett mennyezetű házra. Ablaka ennek kettő, kilenc részből álló,
kilenc tálnyér héján. Vagyon benne három padszék, egy paraszt asztal, rajta egy
fekete szőnyeg. Egy paraszt, vas nélkül való zöldkályhás kemence.
2. Ebből esmet nyílik egy festékes, vassarkú, pántú, tolyózárú ajtó kolcs nélkül
más olyan házra. Benne egy zöldkályhás kemence, egy paraszt asztal, két
padszék, két nyoszolya, egyik festett, egy paraszt almárium. Négy ablaka kilenc
részben álló, három tálnyér héján. Mennyezeti zöld.
3. Ebből meg is nyílik más olyan festett ajtó, más kis házra, vassarkú,
pántú, tolyózárú, reteszű. Vagyon benne egy padszék, egy zöld kemence. Az ablaka
kilenc részben álló, ép. Vagyon ebben egy jó szúnyogháló. Ebből az secessusra
egy festékes ajtó.
4. Innet megtérvén az folyosóra, nyílik abból az középső házra egy új, festékes
ajtó, vassarkú, pántú, tolyózárú, kolcsú. Vagyon ebben egy kűlfűtő, zöld
kemence, körül padszékkel bepárkányozva. Az házban körös-körül új padszékek vadnak.
Benne egy új, paraszt asztal egy viselt szűnyöggel. Ablaka öt, kilenc részben
álló, egy fiókablak héján. Egy pincetok benne, hat ónpalackkal.
5. Innet kijővén, nyílik napkeletre egy festékes padlású ebédlőházra
olyan festékes, vassarkú, pántú, tolyózárú, kolcsú ajtó. Vagyon benne egy zöldkályhás
kemence, egy vaskalán, egy iratos nyoszolya, benne egy derekaly, három
rossz vánkos, két paplan; két festékes padszék, három új padszék, két paraszt asztal,
egyik asztalon egy viselt szűnyög. Négy öreg üvegablaka kilenc részben álló, új,
két tálnyér héján. Egy legyező, két réz gyertyatartó, de egyik igen rossz.
88
6. Ez házból esmet nyílik egy olyan festékes, vassarkas, pántos, vaskilincsű,
zár nélkül való ajtó, más festett padlású, kisebb házra. Vagyon ebben három új,
hosszú padszék, egy zöld kemence, egy tükör. Három ép, új ablaka kilenc részben
álló. Egy paraszt, új asztal, egy kis vasrostély, egy rézmozsár, egy darab réz törőjével.
Az fal oldalán egy jó csókás szűnyög.
Ebből az secessusra nyílik egy olyan festett ajtó, vassarkú, pántú.
Esmet ezen házból az kertre is, egy kis folyosóra nyílik olyan festékes ajtó,
vassarkú, pántú, csapózárú. Ez folyosóról esmet nyílik az szalonnásházra
egy vassarkú, pántú, csapózárú ajtó, melyet belől zárnak be. (Következik a benne
lévő „élés” felsorolása.)
Ebből esmet nyílik ki két házra két festékes, vassarkú, pántú, zárú ajtó,
egyiken retesz s lakat áll.
Az udvaron való pertinentiák
Ez házakból megtérve az udvarra, vagyon napnyugot fele egy szalmás szekérszín,
boronából rótt, vagyon alatta egy hintószekér, de igen rongyos állapattal.
Ez szín előtt vagyon 12 faragott sasfa.
Mellette vagyon egy rend istálló, szalmás. Elsőbe elfér 12 ló. Jászla
boronából rótt, padlása félig sövény, ajtaja rossz. Az másikba két részben elfér 8 ló.
Padlása ennek is sövény, ajtaja rossz. Jászla két rend, boronából álló. Esmet ez
mellett egy kis istálló, négy lónak való, rossz, deszkás padlású.
Az istállók előtt az udvaron vagyon egy szalmás pince, melynek felin vagyon
egy deszkás szán, két hosszú korcsolya, négy földes hordó.
Ez pincére nyílik egy félszer, fasarkú, reteszű, lakatú ajtó. Az pince oldala
faragott fából vagyon felállatva. Belső ajtaja vassarkú, pántú, reteszű, lakatú. (Következik
22 hordó bor jelsorolása.) Item ez pincében vagyon egy kis háromágú
fúrú, egy faszivárvány, egy tölcsér.
Az kolcsárház alatt való pincére nyílik egy vassarkú, pántú, reteszű,
lakatú ajtó, melyben vagyon (több hordó gergelyfái és vingárdi bor). Tota
summa vasorum vini facit nro. 53, urnarum vero facit nro. 2114//6.
Vagyon ez pincében egy vasabroncs kolcsostul, egy csapfúrú, egy faszivárvány,
egy szarvastekenő, öt méhkosár mogyoróhagyma, egy liu, egy veder, egy kancsó,
egy kis tekenő. Ez pince is faoldalú.
Harmadik kőpince. Ennek ajtaja vassarkú, pántú, reteszű, lakatú. Másik
ajtaja is olyan. Vagyon ebben hét kád káposzta, két hordó csiger, vereshagyma
cub. 6. Ennek gerendái és padlása leszakadtak, elrothadtak.
Innét kijővén, az pince felett nyílik egy ajtó, vassarkú, pántú, az tyúkház
pitvarára. Vagyon itt két üres általag, egy kád korpa. Az tyukász házának
ajtaja nincsen, de ezen házból megyen fel egy kis tornácra egy kis grádics.
Azon felyül egy béllett ajtó, vassarkú, pántú, reteszű, lakatú. Vagyon ez
tornácban egy vasas fogontós veder, teli árpakásával. Más faabroncsos veder, teli
köleskásával. Egy veder üvegtálnyér. Egy kis börböncében bagolyborsó metr. 1. Egy
kosárban zsendelyszeg nro. 3000.
Ez ház előtt vagyon egy hosszú korcsolya. Héjazatja penig igen rossz ez háznak.
89
Az tornác héján vagyon kosár méh nro. 10.
Ez ház fara mellett tűzre való fa, most elegedendő.
Ez mellett vagyon egy sütőkemence, egy hosszú asztal mellette; ez fedél alatt
nincsen.
Ez mellett esmet egy sütőkemencés házra nyílik egy vassarkú, pántú,
lakatú ajtó. Vagyon benne egy égettbor főző fazék, de ez királyfalvi. Öt cseber.
Ez mellett egy kőkonyha, négy vasrúddal öszvekapcsolva. Egy leeresztő
táblája vassarkú, pántú, ajtaja fasarkú. Vagyon benne egy szakácsasztal, két vágókés,
négy vasfazék, egy serpenyő, két vasrostély, két nyárs. Egy réz mákőrlő, egy réz
abárló, egy rossz tormareszelő, egy szűrőszita, ennek is fele igen rossz. Tálak, tálnyérok
az úrfiaké, magokkal hordozzák.
Item vagyon esmet az udvaron egy cövekeken álló, deszkás gabonásház.
Ajtaja vassarkú, pántú, reteszű, lakatú, vagyon benne hat részre osztott szuszék. Vagyon
benne búza cub. min. nro. 8//1, alakor cub. min. nro. 192//3, zab cub. min.
nro. 23//3, rozs cub. min. nro. 25. Egy vasrosta.
Az udvarház körül palánkkal vagyon bekerítve.
Item az udvar közepin egy kút eszközöstől, jó.
Külső pertinentiák. Kertek
Az udvarból nyílik egy erős, faragott deszkából csinált ajtó, alatt fasarkon, fenn
vaspánton forgó, fazárú, láncon függő, vas szegezője. Az csűr félig rossz zsendelyes,
félig rossz zsúpos, az két oldala deszkás. (Következik a gabonaasztagok és szénakazlak
felsorolása.)
Az csűrkertnek vagyon az mező felől egy öreg, deszkás kapuja, alatt vassarkon,
fenn vaspánton forgó. Zárja fa, vasrúd az szegezője, s láncon függ lakattal.
Ezen kertben vagyon egy jégverem is teli jéggel.
Item vagyon az csűröskert mellett egy jó lókert. Az mellett egy tök veteménnek
való kert, rossz sövényű. Ehhez közel egy káposztáskert.
Vagyon esmet az udvarház fara mellett egy meggyeskert. Esmet az mellett
egy jó sövényű kert, apró oltoványok és ültetések vadnak benne. Ajtaja fasarkú,
fazárú.
Item az udvarház előtt, az tó felől vagyon egy lugaskert. Három renddel
veteményes tábla közte. Vagyon ebben egy szalmás pince, répa, retek, petrezselyemnek
való.
Az csűrkertből nyílik egy faragott kis ajtó az majorházra, melynek az fedele
igen rossz, elrothadt. Az udvarán vagyon egy hosszú pajta, fele boronából rótt,
fele erős sövény.
Mellette egy jó sövényű tehénbarom akol, két rend akol benne, ajtaja
sövény csak.
Item az udvarház kapuja előtt vagyon egy juhoknak való pajta.
Mellette disznóknak való pajta. (Következik a szántóföldek felsorolása.)
90 Tiborc ~ Tiborctelke * Ko (Kolozsvár-É, Bodonkút és Kajántó közt » Kajántó hr) 1285.VI.28.:
... p. Thybwrczthelke intra metas et limites annotatarum p-um Mariathelke et Kajantho ... (Er I.
412). 1332.III.12. Károly Róbert király a magvaszakadt Tuburtius és Sándor Tiburctelke és Bénye
nevő lakatlan birtokát Ugrin fia Jánosnak adta, mivel az ı koppándi részjószágát az újtordai királyi
hospeseknek engedte át. 1341: Tiborctelkén kápolnát építenek (Gyalu XI). 1347: part. terre
Tyburchtelke inter metas p-is Kayantho; 1355: nobilis de Tyborchteleke; 1363: nobiles de Tyburch;
1380-83: p. Benye a. n. Tyburchteleke; 1452: p. Thyburcz; 1499: plebanus p-is Thyborch. Km
apátsági birtok (1347–1499. Cs 5: 418). 1439.III.17.: Thyburch-i Benedek Zalaháziak személyét
igazolta (KmJkv 141); 1452.X.16.u.: Thyburcz felé nagybudai erdı (1069). 1569–77: Forgách
Ferenc birtoka. 1579: Bogártelke, Kajántó és Tiborc birtokot Blandrata György fejedelmi udvari
orvostól közösen megvásárolja Lónai Kendi Sándor és Losonci Bánffy Farkas (Gyalu 1/2).
1579.X.31.: Tiburc. Bánffy Farkas jobbágyai: 1. Gellért Kelemen; 2. Török Márton; 3. Antal Pál;
4. Kovács András és Kovács Máté fél házzal, fél házhellyel és fél házhoz való öröksiggel; 5. Szász
István négy fiával és egy unokájával; 6. Gellér Pál; 7. Bakos Ferenc {-> 1590}; 8. Tornai Pál; 9.
Damakos György; 10. Vajas Mihály; 11. Diósi György; 12 Barabás Máté; 13. Kis Lukács; 14.
Egyed Pál; 15. Mészáros Imre; 16. Gelérd András; 17. Gere Vince; 18. Szindi Boldizsár; 19. Bakos
Ambrus 20. és Szindi Mihály együtt. Az mely pusztát bír Szász István, aztat is bírja. {21.} Egyed
Mester fia Balázs és Fen Jakab fia Miklós (Gyalu 420); =: Tyburchy Zegin nepek zama kik Kendy
Sandornak Jwtotak: {Folyamatosan sorszámozzuk:} {22.} Szabó Gergely; {23.} Barabás Lénárt;
{24.} Szász Gáspár; {25.} Kovács Márton; {26.} Kovács Jancsi fél házzal, és fél házhellyel, és fél
házhely örökségével; {27.} Túros Mihály öt fiával, házával; {28.} Mészáros András; {29.} Török
János; {30.} Molnár Sebestyén; {31.} Bakos Máté; {32.} Babon Antal; {33.} Szabó László; {34.}
Kis Gergely; {35.} Szilágyi Gergely; {36.} Mészáros Benedek; {37.} Szabó Imre; {38.} Szindi
Balázs; {39.} Antal Máté; {40.} Kis Mátyás vagy Csengeri Mátyás; {41.} Bakos István az özvegy
Mészáros Ambrusné házával, fiával, örökségével. Az mely pusztákat bír, Túros Mihály {27.} bírja
most is. {42.} Szabó Józsának három árva fia: Márton, István, és az harmadiknak nevét nem
tudjuk (Gy 2-3). 1588: Tybvrc. A kolozsvári jezsuita rendház birtoka. In Tyburc Anno 1588 in
Augusto fuerunt coloni 35.
Ex quibus sunt 15 qui habent boues (excepto iudice) 100. Conficeri
possunt aratra 10. Prouentus pagi Tyburc ... (Gy 8). 1590: Tyborcz Gyaluhoz tartozó fejedelmi
birtok.
Bakos Ferenc bíró. 42 családfı. Ostoradó minden harmadesztendıben fl. 18. egy harmadfő
vágó tehén. Szent Márton és Szent György adaja d. 72. Karácson ajándikába adnak 3 köböl zabot.
Tized, borárulás, erdı, gira és kolcsárpénz (Gy 18). 1638 Szászfenes: Szász György Tibortzi volt
(37); 1652: Tiborcz. Integra. Carsai {Kolozsvári Kassai István protonotarius} jószágaféle fejedelmi
birtok.
Kis András falusbíró, Öregbik Gellért János, Kis Gellért János Ezek esküdtek meg. 9 csf (1
özvegy, 2 nıtelen) 6x2 = 12 + 3 = 15 + 6 fiú {és 6 leány} = 27 magyar; Egerbegi olahok: 4 csf (1
nıtelen) 3x2 = 6 + 1 = 7 + 3 fiú {és 3 leány} = 13. Fugitivus: Szindi Mihály. Hn: Nyr pad, Bereg
torok, Vereıfel szántó (127-128). 1652 Sólyomtelke: Gál Lázár mostohafia Tiburczon lakik (103).
1674.XII.22.: Tiburc Keresztesi-birtok. 1704: Toborcz ~ Tiburcz falubeli kuruc katonák: Tiburczi
Mihály (178), Pap László, Körösi Mihály (225), Krisán Flora (237), Bika Thamás (254). 1727
Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv Harmadik kötet Q-Zs
1073
Hévszamos, Fugitivi közt: Szalánczi ... két fiaival ... Tiburczon laknak (Gyalu 342). 1806: Tiburcz
(Kajántó-ÉNy). 1808: praedium Tiburcz (169). Hnt. 13: azh {!} – Su 2: 415. 1341–1652.

Wednesday, March 24, 2010

STEPHANUS CASSAI DE KOLOZSVAR

 
Posted by Picasa

Kassai Antonius János 1526. The oldest tumbstone of the city Kosice (Cassovia): Johannes Antoninus Cassoviensis (Janos Antal Kassai) Medicine Doctor 1583


Posted by Picasa
[DOC] 

GÖRÖG - RÓMAI kultúra és mitológia, társadalmi felépítés

Fájlformátum: Microsoft Word - HTML-változat
Az új szellemiség terjesztői: Kassai Antonius János, a Thurzó család körében. ...Könyvnyomda: Huszár Pál. Magyaróvár - Kassa - Debrecenbe menekült, ...
www.freeweb.hu/m-a-l/muveszettori.doc - Hasonló

KASSAI ANTONINUS János
Cassoviensis)
1499–1563
Antonio patri. »Hic actum placidi post… # …vita bene acta iuvat.«
d. 1. Johannis Dubravii… poemata. Kraków 1531.
. ~: Epigrammata in Antonium patrem suum. Kraków 1544. RMK III. 355.
. Pannoniae luctus. Kraków 1544. fol. C3v.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Wien 1798.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Pozsony 1799.
Suis. »Antoni genitor, mater Catharina… # …saltem fungerer officio.«
d. 1. Johannis Dubravii… poemata. Kraków 1531.
. ~: Epigrammata in Antonium patrem suum. Kraków 1544. RMK III. 355.
. Pannoniae luctus. Kraków 1544. fol. C3v.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Wien 1798.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Pozsony 1799.
Paternis amicis. »Doctus Ioannes lignis… # …facilis gaudet amore Deus.«
d. 1. Johannis Dubravii… poemata. Kraków 1531.
. ~: Epigrammata in Antonium patrem suum. Kraków 1544. RMK III. 355.
. Pannoniae luctus. Kraków 1544. C fol. 3v–C4r.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Wien 1798.
. Weszprémi I., Pannoniae luctus. Pozsony 1799.
Elegia in obitum Petri Tomicii
d. Kraków 1535. RMK III. 311.
Elegia in obitum Erasmi Rotterodami († 1536)
d. Kraków 1536. RMK III. 314.


A Pannoniae luctus című versgyűjtemény – fél évszázaddal az első itáliai és német versgyűjtemények után – az első magyar tematikájú költői antológia. Versei többek közt a mohácsi csatában elesetteknek és özvegyeiknek, ill. a török által 1544-ig elfoglalt fontosabb magyarországi városoknak állítanak gyászversek formájában emléket.

A kötet 90 verset (ebből 4 görög) tartalmaz 14 szerzőtől, akik zömmel a krakkói egyetemhez kötődtek a XVI. század első évtizedeiben. Négy szerző jegyzi a költemények több mint kétharmadát: az első Valentinus Ecchius (Eck), volt krakkói tanár, 1518 óta bártfai iskolamester, a többi három pedig három jeles tanítványa: Georgius Logus (Logau), Georgius Vernerius (Werner) és Johannes Langus (Lange). Mindhárman sziléziai származásúak, Langus és Logus I. Ferdinánd tanácsosai, Werner pedig Magyarországra települt földrajztudós, a magyarországi gyógyvizekről írt értekezést. A további szerzők: Clemens Janicius (Janicki), a lengyel Janus Pannonius, Stanislaus Glandinus kincstartó, Johannes Antoninus Cassoviensis (Kassai Antoninus János), Erasmus és a lengyel király orvosa, Lazarus Bonamicus padovai professzor (Janicki tanára), Ioachimus Camerarius lipcsei humanista, Anselmus Ephorinuis,  Plinius maior Naturalis historiajának kommentárírója, Caspar Ursinus Velius, valamint posthumus Jacobus Piso, II. Lajos király nevelője (+1527). A kötet 90 verse 9 ciklusba rendezhető, ebből az első négy 10-10, a továbbiak eltérő számú verset ölelnek föl. A kötetet Hieronymus Vietor híres bécsi, ill. ekkor már krakkói nyomdász jelentette meg saját költségén.  A megjelenés hátterében az 1540-es évek lengyel politikai törekvések állhatnak. Buda 1541-es elestének élénk visszhangja volt Lengyelországban; több évig napirenden volt egy nagyszabású törökellenes hadjárat terve. Ezekben az években a királyné támogatását élvező békepárt és a Habsburg-támogatást élvező háborúpárt csapott össze az 1543-as krakkói és az 1544-es piotrkówi szejmen is. Végül a gazdasági nehézségek és a törökkel meglévő békeszerződés fölrúgásának célszerűtlensége a lengyel királyt a háború  tervének elvetésére készteti, a háborús párt alulmarad. Mégis, ebben az időszakban komoly a Magyarország iránti közérdeklődés, Vietort ez vezethette a kötet megjelentetésében. Bizonyítandó még, hogy a szerzők (különösen a négy meghatározó humanista) mennyiben voltak a háborús párt hívei, ill. milyen mértékben kapcsolódtak a Habsburgokhoz. A kötetből mindenesetre jó okkal következtethetünk szorosabb kötelékekre: a versek zömmel a Ferdinánd-párti előkelőket dicsőítik, Vietornak Peregi Albert préposthoz (aki szintén I. Ferdinánd embere) intézett előszava is ezt látszik alátámasztani. A kötetet a tudós debreceni tanár, Weszprémi István 1798-ban magyar nyelvű előszóval megjelentette, majd ugyanez a kiadás még egyszer, 1799-ben is megjelent.


SCHULTHEISZ EMIL:
OLASZ ORVOSOK MAGYARORSZÁGON 1512-TŐL
A XVI. SZÁZAD VÉGÉIG
A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai,
Gazda István vezetésével.
Az 1510-es évek különösen jelentősek az olasz–magyar kapcsolatok történetében, mert Ferrara
nagy fiának, Giovanni Manardónak magyarországi szereplése – e kapcsolatok fénykora – erre az
időre esik.
Herczeg Árpád, a kiváló Manardo-kutató nemzetközileg elismert monográfiái átmentek a
tudományos köztudatba, és így nem szükséges, hogy a nagy olasz orvos magyarországi
működését ismertessük. A magyar fővárosban töltött éveinek, itteni kapcsolatainak méltatásával a
jubileumi Manardo-kongresszuson két magyar előadás is foglalkozott. Manardo, akinek nem egy
maradandó tudományos alkotása Magyarországon keletkezett, sok olasz orvossal egyidejűleg
tevékenykedett hazánkban. Itt működött egykor Girolamo Balbi – eredeti nevén Acellini –,
Velence szülötte, aki a Dunai Tudós Társaság – a Sodalitas Litteraria Danubiana – egyik
legnevezetesebb tagja volt.
Manardóval egyidejűleg élt Magyarországon az 1485-ben Cremonában habilitált Antonio
Gazio mint gróf Thurzó Zsigmond udvari orvosa és fiainak nevelője. Gazio részben
Magyarországon írta meg ’Florinda corona, Quae ad sanitatis hominum conservationem ac
longevam vitam producendam sunt necessariae’1 című művét, mely később ’Aerarium sanitatis’2
címmel több kiadást ért meg. Egy másik, a ’Florinda coroná’-val3 nem azonos, az
orvostörténelemben eddig kevéssé ismert munkájának címe: ’De conservanda et proroganda
senum vita’4; előszavát Erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsekhez címezte. Fia, Simon szintén
orvos volt, aki atyja halála után is fenntartotta a kapcsolatot a Thurzó grófokkal.
A gazdag észak-magyarországi városokban folytatott széleskörű orvosi gyakorlatot a velencei
eredetű Philippus Venetus.
Celio Calcagnini orvosdoktor, Ippolito d’Este megbízottja Eger városában, akinek műve a
kopernikuszi új szisztéma előzményei között egyike a legjelentősebbeknek, ebből a magyar
városból intézi leveleit az akkor még szintén Magyarországon, Budán élő Manardushoz, valamint
Niccolo Leoniceno olasz orvoshumanistához. Leonicenóhoz írt leveléből kitűnik, hogy élénk
kapcsolatban állt egy meg nem nevezett magyar humanistával és botanikussal – véleményünk
szerint Purkircherrel.
Calcagnini magyarországi levelezőköréhez tartozott a német eredetű Jakob Ziegler budai
orvos is, aki hosszabb magyarországi tevékenykedés után Ferrarában bukkan fel Giovanni
Manardo és Celio Calcagnini társaságában.
1510-ben a velencei tanács megengedi, hogy II. Ulászló magyar király küldöttje Velencéből
300 arany értékű gyógyszert vámmentesen vihessen ki a köztársaság területéről.
Frangepán Kristóf magyar hadvezérnek – aki egyébként sokáig hadakozott Velencével, s
később évekig (1514–1519) raboskodott a köztársaság börtönében – felesége arra kéri a velencei
tanácsot, hogy adjon neki oltalomlevelet az odautazásra. Szeretné magát ott gyógykezeltetni, mert
a velencei orvosok „...sono per fama et opera melidor de tutti li altri”.5
1523-ban Ferdinánd osztrák főherceg II. Lajos szolgálatába ajánlja Ritius (Ricci?) Jeromos
medicinae doctort, aki Rómában végezte az orvosi fakultást, és Magyarországon kívánt
letelepedni.
Erdély legtekintélyesebb orvosa ezekben az években Joannes Maria Italus nagyszebeni
fizikus, aki évi 150 forint fizetést kap akkor, amikor II. Ulászló és II. Lajos olasz sebésze,
Sylvester évi 240 forint illetményt húz. II. Lajos olasz orvosai sorába tartozik Mota Jakab is. A
kalandos életű, magyar nevet felvett Nicolaus de Monte, alias Bezdédi Miklós medicinae artis
doctor is olasz eredetű volt; magyar családnevét a neki adományozott Bezdéd községről nyerte.
A valószínűleg velencei eredetű Giovanni Musarello esztergomi kanonok – egyben a magyar
egyház fejének, az esztergomi érseknek orvosa – 1521. július 21-én levélben értesíti a velencei
tanácsot az érsek haláláról.
1527-ben Eszéky János levélben kéri Ferrarában tanuló unokaöccsét, Orbánt, hogy a
Magyarországra visszatérni készülő luccai Tamás magister gyógyszerésszel (per Magistrum
Thomam Lucensem apothecarium) küldjön neki egy violaszínű birétumot.
Polidamus Bálint olasz származású orvosdoktor 1532-ben működött Magyarországon, és
magyar vonatkozású történeti munkákat is írt.
1535-ben Hieronymus Adornus paviai orvos mint a királyi kancellár orvosa szerepel
okiratainkban. 1538-ban engedélyt kap I. Ferdinánd királytól, hogy Magyarországon bárhol
betegek kezelésével foglalkozhassék. Egyébként az ország politikai életében is szerepet vitt.
Az ország politikájára azonban az Itáliából érkezett Giorgio Blandrata gyakorolta a
legnagyobb befolyást. Blandrata – eredeti nevén Biandrata – György 1515-ben született a
piemonti Saluzzóban, meghalt Erdélyben 1588. május 5-én. A paviai egyetemen végzett orvosi
tanulmányai után I. Zsigmond lengyel király nejének, Sforza Bonának lett udvari orvosa, majd
1541-ben a királyné leányához – Szapolyai János magyar király feleségéhez, Izabellához – ment
Erdélybe. Izabellát többször elkísérte Lengyelországba, majd az angol királyné kíséretében
Olaszországban tűnik fel. Szabad nézetei miatt hamarosan egyházi törvényszék elé kerül, majd
Genfbe menekül. Itt a kálvinizmusban csalatkozik, és Lengyelországba távozik, ahol 1562-ben
antitrinitárius (unitárius) lett. Ezáltal helyzete Lengyelországban is tarthatatlanná vált, így
örömmel fogadta el János Zsigmond erdélyi fejedelem meghívását, aki őt 1563-ban udvari
orvosává és belső tanácsosává, gyakorlatilag az ország bel- és külpolitikájának valóságos
irányítójává tette. Orvosi működése elismeréseképpen Báthory István erdélyi fejedelemtől, a
későbbi lengyel királytól tekintélyes birtokadományozásban részesül. Mint orvos, valláskülönbség
nélkül mindenki rendelkezésére áll. Egy erdélyi jezsuita, Leleszi János írja Aquaviva Claudio
jezsuita generálisnak, hogy Blandrata szorgalmasan látogatja őt és rendtársait betegségükben,
gondosan kezeli őket, ámbátor ő az „ariánusok zászlóvivője”. Blandrata hosszú időn át döntő
befolyást gyakorolt Erdély életére. Jellemét, működését a korabeli és későbbi szerzők igen
eltérően ítélték meg, de hatása igen sok téren maradandó volt. Állítólag Gyulafehérvárott kiadott
orvosi munkájának – ’Gynoceorum ex Aristotele et Bonaciolo a G. Biandrata medico subalpino
noviter excerpta de foecundatione, graviditate, partu et puerperio’6 – nem találjuk nyomát.
Egykorú, bár korántsem teljes hitelt érdemlő feljegyzések szerint még egy olasz orvos
gyakorolt közvetlen befolyást Magyarország politikájának alakulására, méghozzá – szemben a
többi olasz orvos áldásos tevékenységével – meglehetősen erőszakos módon. Szerémi György
királyi gyóntató munkájában egy olasz orvost gyanúsít azzal, hogy János királynak mérget adott
be.7
Mint orvos és mint vallásújító működött Magyarországon és Erdélyben Franciscus Stancarus.
Mantuában született, és Bázelben szerezte meg az orvosdoktori címet. Kalandos élete során
legtovább Lengyelországban és Erdélyben időzött. Kolozsvárott élt, de merész hitújító tételei
miatt itt is állandó helyváltoztatásra kényszerült. 1574-ben meghalt.
Kőrösi Fraxinus Gáspár, a kor híres magyar orvosa maga is a paduai egyetem neveltje – aki
Francantianus Antonio paduai professzort leveleiben „compater meus”’-nak nevezte, és a sienai
eredetű Petrus Andreas Mattiolival is baráti kapcsolatban állt – írja 1555-ben, hogy a
Magyarországra irányuló gyógyszerbehozatal részint Itáliából, részint Levantéből, de Itálián
keresztül érkezik. A magyar irodalomban egészen 1810-ig nyomon követhetjük a
Magyarországon működő olasz gyógyszerárusok tevékenységét.
1556-ban Petrus Raymundus Amadonus olasz orvos nevével találkozunk, aki részt vett
Ferdinánd magyar királynak a török ellen folytatott háborújában, és arról egy munkát is írt.
E kor vezető magyar államférfiúja, Nádasdy Tamás nádor is csaknem kizárólag olasz
orvosokat alkalmaz udvarában. 1557-ben feleségét és fiát Hieronymus ab Augustis kezeli, aki
Lindenius szerint leszármazottja Quiricus de Augustis híres tortonai (Piemont) orvosnak. Quadrio
Jeromos sebész, aki egy ideig a bécsi orvoskaron is előadásokat tartott. Hírnévnek örvendett
Antonio Mannius – alias Antonius de Mannis –, aki nehéz, de jól sikerült műtéttel gyógyította
meg a nádor heresérvét. A sort az 1506-ban Tridentben született Julius Alexandrius (Giulio
Alessandrini) zárja le, akihez Jordán Tamás – e kor másik kiváló magyar orvosdoktora –
’Brunogallicus seu luis novae in Moraviae exportae descriptio’8 című művének második kiadását
ajánlotta. Alessandrini udvari orvos volt Bécsben, de többször járt Magyarországon, főleg
Nádasdy nádor gyógykezelése céljából. Nevezetes művét, a ’De sanitatis tuendá’-t9 1575-ben írta.
A császár orvosa volt Malatesta Federigo doctor medicinae is, de főrangú pácienseinek
kezelése céljából hosszasan tartózkodott Magyarországon is.
A XVI. század derekán egyszerre két Pestalozzi fejt ki gyógyító tevékenységet
Magyarországon: Miklós (Nicolaus Pistalozius), aki doctor medicinae volt és Vince, aki csupán
egyszerű gyakorló sebész. A Pozsonyban lakó Pestalozzi Miklós az észak- és nyugatnémetországi
nemes családok rendkívül kedvelt orvosa volt. Reánk maradt nagy kéziratanyagából
az bontakozik ki, hogy sikeres gyógyításai, humanista egyénisége következtében szoros baráti
kapcsolatba került a legmagasabb magyar vezető körökkel.
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem udvari orvosa, belső tanácsadója és diplomatája
Squarcialupi Marcell volt, eredetileg piombinói szerzetes, aki 24 éves korában a pisai egyetemen
nyerte el az orvosdoktori címet, majd római, milánói, svájci és németországi tevékenység után
érkezett új hazájába. Teológiai és természettudományi munkákon kívül orvosi műveket is hagyott
az utókorra; ezek közül néhány Kolozsvárott jelent meg. ’De fontium et floriorum origine’10 című
műve 1585-ben Gyulafehérvárott került kiadásra.
Hosszasabban kellene foglalkozni a paduai Buccella Miklós sebész életével és
tevékenységével, de – miként Blandrata vonatkozásában is – itt csak néhány fontosabb adatra
szorítkozhatunk. Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király orvosa volt, akárcsak a
luccai születésű Simonius Simon, előzőleg lipcsei egyetemi tanár.
Báthory István lengyel király Paduában végezte tanulmányait. Itt ismerkedett meg
Buccellával, akit még erdélyi fejedelemsége évei alatt hívott be udvarába. A király krónikus
betegségét először egyedül Buccella kezelte, majd az ő javaslatára Simoniust is az udvarba
hívták. A két olasz orvos között a kezelés módja tekintetében jelentős nézeteltérés volt. Amikor
Buccella néhány napos távolléte alatt a király meghalt, sokan – maga Buccella is – Simonius
helytelen kezelésének tulajdonították a halálesetet, mely miatt elkeseredett vita bontakozott ki. A
király titkára az orvosok vitájának lényegét összefoglalta, és ezt az iratot a kancellár Muralto
Giovanni kolozsvári olasz orvos elé terjesztette. Muralto nyomtatásban is megjelent
szakvéleményében Simoniust marasztalta el a hibás kezelésben. Simonius nem maradt adós a
válasszal, és Amadeus Curcius Ticinensis álnéven írt ’Responsumá’-ban kemény hangon hárítja el
magától a felelősséget. Buccella Krakkóban 1588-ban megjelent ’Refutatió’-jában válaszol,
Simonius pedig ugyanez évben Olmützben adja ki replikáját ’Responsum ad Refutationem’11
címmel. Buccella Krakkóból folytatja az elmérgesedett vitát újabb ’Refutatió’-jával. Simonius
erre 1589-ben csaknem 300 oldal terjedelmű ’Scopae’ című művével adja meg a választ. Mint
kívülálló harmadik, Muralto Giovanni doctor összegzi a vitát Kolozsvárott 1589-ben, ’Apologia
contra Simonem’12 című könyvében.
Báthory Zsigmond fejedelem orvosa, majd kassai orvos volt Ezekiel Piperellus (Peverellus).
Ugyanezen fejedelem szolgálatában állt Mezentius olasz orvos is 1598-ban.
A piarnói (Isztria) Goynaeus Gianbattista Pozsony városi orvosa 1596-ban. Munkája –
’Enchiridion ad quotidianam medendi exercitionem’13 – 1582-ben Velencében jelent meg.
Hasonlóképpen városi orvos ez időben Curtius András phil. et med. doctor, tokaji orvos – akinek
már atyja, Curtius Lajos orvos Kassán működött –, Spini Miklós pozsonyi orvos és sokan mások.
Alfonso Ferri, aki 1500 körül született Nápolyban, és III. Pál pápa orvosa volt, hadisebészi
minőségben részt vett a magyarországi harcokban.
Az 1586–1587. évi erdélyi nagy pestis idején különösen kitüntette magát mint orvos és
gyógyszerész, a Gyulafehérvárott működő firenzei származású Massimo Milanesi jezsuita, aki
jelentéseiben borzalommal említi, hogy félig meztelen nőket kell vizsgálnia, és ahhoz, hogy ezt
megtegye, felhatalmazást kér a generálistól. Később ő maga is a dühöngő járvány áldozatául esett.
A XVI. század fénykora az olasz orvosok magyarországi működésének. Sajátossága e
szakasznak, hogy míg a korábbi olasz orvosok fejedelmeik kísérőiként vagy diplomaták,
humanisták stb. gyanánt érkeztek Magyarországra, addig a XVI. században ide érkezett, itt
megtelepült orvosok egy része – Blandrata, Stancarus és sokan mások – főleg mint refugiumot
kereső és találó protestánsok jutnak új hazához, kiváltképp a vallásegyenlőséget Európában
először megvalósító Erdélyben. E jelentős tény hátterének teljes, minden irányú megvilágítása
tekintélyes hozzájárulás lehet – és kell hogy legyen – egyrészről Itália, másrészről a két magyar
haza (Magyarország és Erdély) között fennállt, mélyen gyökerező orvostörténeti és ezen
túlmenően egyetemes tudománytörténeti kapcsolatok teljesebb megismeréséhez.
1 „Virágzó koszorú, mely az ember egészségének megőrzéséhez és a hosszú élet eléréséhez
szükséges”
2 „Az egészség tára”
3 „Virágzó koszorú”
4 „Az idősek életének megőrzéséről és meghosszabításáról”
5 „…híresek, mindenki másnál jobb munkájukról”
6 „Az Alpokon túlról (jött) orvosnak, Blandrata (Györgynek) Arisztotelészből és
Bonaciolusból újonnan összállított nőorvosi munkája a megtermékenyítésről, a
terhességről, a szülésről és gyermekágyról”. Ludovicus Bonaciolus (Buonaccioli) XV.
századi ferrarai orvosprofesszor, akinek Enneas Muliberis című, valószínűleg 1480 körül
nyomtatott (a kódexen sem név, sem hely megjelölés nincsen) munkáját Lucrecia
Borgiának ajánlotta.
7 „...De Italo accipiens demum potum ed purgandum stomachum, quod gustasset, mox ad
terram casum dederat, et ait pauper Rex: Capitatis me et teneatis; quia hec est ultima
manducacio mea et potus”.
8 „Bruno Gallicus, azaz a Morvaországban kitört új luesz leírása” (Frankfurt, 1577). – Vö.
Weszprémi 151. A Brunogallicus elnevezés Jordán Tamástól (1539–1585) származik, aki
ezzel azt az extragenitalis (nemcsak nemibetegségként terjedő) vérbajt jelölte, mely
Morvaországban pusztított. Ennek a könyvnek ajánló szövegében saját élettörténetét is
leírja. (2. kiad.: Frankfurt, 1583).
9 „Az egészség megőrzéséről”
10 „A források eredetéről” (orvosi jellegét a vizek elemzése adja)
[PDF] TARTALOM - [ Translate this page ]
File Format: PDF/Adobe Acrobat - View as HTML
nem meglepő, hogy az ismert magyar humanista, Kassai Antonius János 1526. ja- nuár 28-án Erasmushoz írt levelében a következőket írja: "A nagyságos krakkói ...
www.btk.ppke.hu/phd/tortenelemtudomany/.../disszertacio.pdf - Similar

Posted by PicasaSUKÁN JÁNOS ÉLETÉHEZ.»
1562. Swkan Jánosnak, a kinek Kassay János 456 forintjával tartozik,
Kassay a Forgács-utczán levő házát, mely a város fürdőhaÅLza és
Kalmár Kristóf háza közt van, zálogba vetette két év előtt. Most a
városi tanács határozatából Sukán a házat birtokába vette.
1563. Joannes Sukan Strigoniensis, ius civitatis ab inclyto senatu
est consecutus feria sexta ante Nicolai episcopi.
1564. Franciscus Swkan nomine et in persona egregii domini
Joannis Swkan nunc arcis Agriensis provisoris fratris videlicet sui,
veniens in conspectum senatus arestavit omnes haereditates Joannis
Cassay in territorio huius civitatis Cassoviensis existentes et habitas,
videlicet vineas, agros, prata, terras arabiles et alias quocunque nomine
vocitatos ratione certae summae pecuniarum, quibus idem Joannes Cassay
praefato Joanni Swkan tenetur usque ad iuris revisionem. Actum feria
sexta proxima post ferias domini Andreáé apostoli.
1566. Joannes Sukan prohibet quendam rusticum de Tehan2 ab
aedificio domunculae, quam construere cepit iuxta allodium suum in
superiori suburbio, usque ad revisionem iuris. Actum feria secunda ante
Philippi et Jacobi cum scitu totius senatus.
1 V. ö. XVHI. évf. 492. 1.
• Falu Kassától éjszakra, ma Abauj-Tihany.
Irodalomtörténeti Közlemények. XXI. 24
370 ADATTÁR
Az 1573:ik évi »Actum die 3. Április« a városi tanács Suhannak
most említett felsőkülvaÅLrosi majorja ügy.ben határozatot hoz.
1566. Ego Joannes Swkan recognosco per praesens chirographum
meum inclitum d. senatum civitatis Cassoviensis pro duodecim váxis
vinorum meorum medio domini Leonarti Cromeri eiusdem civitatis notarii
plene et integre numerasse mihi florenos ducentos et septuaginta sex. Super
quibus eundem senatum quieturn facio et expeditum testimonio praesentium
sigillo meo et subscriptione manus propria subsignatarum literarum.
Actum die tertia octobris anno Domini millesimo quingentesimo sexagesimo
sexto.
Idem qui supra.
(Eredetije Kassa város levéltárában, lajstromozatlan.)
1566. Salutem et servitutem. Ne queso moleste ferat dominatio
vestra egregia, quod ad requisitionem dominationis vestrae egregiae et
dominorum Cassoviensium pro qüarta Chyermele minus voto earundem
responderim. Anno superiori fateor quidem me eam dominationem Laurentio
iudici Cassoviensi pro florenis duodecim dedisse, cui si illám etiam gratis
obtulissem, forte dignus fuisset ac non sequitur, ut singulis quoque annis
sic eam in arendam collocarem, profecto sunt certi viri, qui michi etiam
viginti sex florenos pro ea obtrudunt, at magis piacere cupio dominis
Cassoviensibus, quam alicui alteri, propterea si piacet, viginti florenis
singulis annis eam ipsis dabo, ut et ipsi sciant quantum singulis annis
pro illa sint soluturi. Si verő non piacet, sciant me uti iure meo,
protestor autem coram vobis ne dicant domini Cassovienses postea, quod
non dixerim illis. Nam profecto si etiam in specie érit mihi colUgenda,
nemini unquam illám secus quam florenis viginti dabo. Relationen!
expecto, perscribam autem et respondebo idem ad literas dominorum
Cassoviensium, quia etiam ego vento non possum viucere.
Prepositus Orodiensis.
Kivül: Domino Joanni Swkan. 1566.
Sukan János 1567-ben Erdőbányán szőlőt vett 137 forinton
Mydvischer Mártontól, a ki a pénzt már 1564-ben felvette érte.
1568. Nobilis domina Anna, relicta olim egregii Mathiae Literati
Pathok concivis istius civitatis, nunc autem egregii Joannis Swkan de
Strigonio concivis itidem huius civitatis consors pereskedik Daubman
Kristóffal.
1570-ben Sukán egy kassai rétet vesz meg; 1571-ben szőlőt
a Vereshegyen 75 frton, a Gátszögön földet 20 frton, ismét szőlőt a
Vereshegyen 60 frton.
Anno Domini 1570. Thomas Resko per suam uxorem tuth auf
den Weingarthen, den Sukan János gekauft hatt von Miclos, des Lucas
Zappanos sohn, auf sein, des Rosko sohn, Nicolaum. Actum am 3 Tag
Januarii.
1579. Actum die 24 Mártii, a városi tanács végzést hoz, hogy
ADATTÁR 371
azt a szőlőt, melyei nyolcz év előtt Suhannák Keöwesdy Albert zálogba
vetett, a zálogbavevő tovább használhatja.
1579, Én Kewesdy Albert Kassai, vallom ez én jelenvaló levelemnek
rendibe és adom mindeneknek tudtára, kiknek illik, hogy én az
mostani feleségemnek, gyermekimnek és egyéb atyámfiainak, kiket ez
alatt való megírt dolog illethetne (?), terhüket reám vévén, az én szőlőmet,
mely vagyon az kassai határban Thérharaszthon napkelét felől
Pánczéljártó |Jánosné szőlője mellett, napnyugat felől Kotta György szőlője
között, vetettem zálogba .az vitézlő Swkan János uramnak azaz
másfélszáz forintba, melybe ennek előtte nyolcz esztendővel az én elébbeni
feleségemmel Kowach Margit asszony nyal egyetemben'vetettem volt
zálogba az Wyntertné szőlőnknek ezen szőlő felől valónak felét, ugyan
ő Kegyelmének Swkan Jánosnak. Mostan azt megeresztvén, ezt vetettük
ilyen ok alatt, hogy ez esztendőbe vegye el hasznát és én tartozzam
ez esztendő vízkereszt napjára minden okvetetlen az másfélszáz forintot
az elébbeni kötéslevél szerint olyan p.nzül, mineműt azkoron adott,
megfizetnem vagy örökösim megfizetni. Ha penig az megmondott napra
meg nem fizethetném vagy meg nem akarnám fizetni, vagy örökösim.
meg nem fizetnék az megnevezett másfélszáz forintot olyan pénzzel,
minemüt adott, az szőlő örökbe Swkan János uramé és az ő maradékié
legyen és annak utánna se én, se maradékaim ki ne válthassák. Tartozom
peniglen én, az én maradékím is mindenek ellen az szőlő békességes
uraságába megoltalmazni mind Swkan János uramat, mind örökösit.
Sőt vetettem zálogba az nevezett módon és okkal ez tiszteletes személyek
előtt, Kotta György, Tholnay István deák, Lakatgyártó István
uraim előtt, kinek bizonyságára adtam ez levelemet pecsétemmel és ez
uraim pecsétivei megerősítetett. Kassán kelt ez levél Szent György havának
ötöd napján ezerötszázhetvenkilencz esztendőbe.
Kotta György, Lakatgyártó István, Tholnay István, Kewesdy Albert.
(Eredetije papiroson, rányomott négy gyűrűpecséttel. Kassa v. lvt.
3484. sz. a.)
*
1588. Keökemezei Jánosné, Bogathi Dorko: Sukan Orsolya ein
verlassene Wittib des Emerici Bano: Keökeömezey Sófi asszony des Merki
János hinderlassene wittib sambt íren pruedern Keökeömezey Pál und
Keökeömezey Christopf, diese alle und jede haben vor den herrn Richter
Hansen Öler offendtlich einbekhendt, das sie den Weingarten der Ihnen
von den herrn Sukan Pal verblieben und nach Stattgerechtikheit zuegeteilt
worden, laut eines aufgerichten Contracts, der edlen und tuegendtsamen
Frauen Sukan Janoschin Kiszil Anna umb hundert fünfzig fl. iure
perpetuo volkhomlich verkauft haben, dorfür sie auch das gelt par
emphangen und destwegen ganz und gar sindt zuefrieden gestellt wor-
, den, also das sie einfüren nimmer keinen zuespruch noch anforderung
zue benennten Weingarten haben wollen noch sollen. Actum 26. Julii.
Anno 1588.
(Kassa város jegyzőkönyve.)
24*
372 ADATTÁR
Anno 1606. 7 die Junii. Attestationes ad instantiam nobilis viri
domini Stephani Herczegh concivis Cassoviensis. Primus:1 Materna András
uram hiti után vallja, hogy ez az testamentom, az melyet Sukán Jánosné,
Kizil Anna asszony utolsó akaratjakor bizonyos személyek előtt tett.
Sőt ő kegyelmének pecsété, kezeírása raita vagyon, mely ő kegyelme
kezeírását ő maga Materna András uram megismert, mely testamentumot
1597. 28 die Mártii exhibeáltanak az becsületes tanácsnak Sebaldus
Artnerus nótáriusságának idejében. Secundus: Erszéngyarto János
deák hite után azt vallja, hogy az Sukánné Kiszil Anna asszony testamentumának
levelén ismeri, hogy az ő édes atyja pecsété vagyon egyik.
Tertius: Trucz Mihály hite után azt vallja, hogy az Sukánné
asszonyom testamentum levelén ismeri bizonyosan az ő Istenben elnyugodt
attyának pecsétét és kezeírását, hogy az legyen.
Quartus: Gedeon János hite után azt vallja, hogy ez Sukánné
testamentomlevelén az Istenben elnyugodt Gedeon Ádámé, az ő atyja
pecsété és kezeírása vagyon.
(Jegyzőkönyvtöredék, a mely 1557—1596-ik évre szóló királyi
rendeletek összeírt másolatának fedele.)
KEMÉNY LAJOS.
1 T. i. testis.