KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY

COLONNA DI STIGLIANO

N.H. Don Filippo Colonna (* Roma 1642 + ivi 20-4-1686), Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto, Nobile Romano, Signore di Sonnino; Cavaliere dell’Ordine del Santo Spirito dal 29-9-1675. Sposa a Roma il 18-2-1671 Donna Clelia Cesarini, figlia di Don Giuliano Principe di Genzano, Duca di Civitalavinia e Marchese di Ardea e di Donna Margherita  Savelli dei Principi di Venafro e Albano (* Roma 22-5-1655 + ivi 12-9-1735) (vedi/see)

A1. N.H. Don Giuliano (* Roma 10-12-1671 + Napoli 11-4-1732), Principe di Sonnino e Galatro 1688/1732, Nobile

       Romano, Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; Grande di Spagna di prima classe dal 1715; ambasciatore a Roma per

       la presentazione della “chinea” nel 1690.

       = Napoli 1688 Giovanna van den Linden (o van den Ejden), figlia di Ferdinando Marchese di Castelnuovo e di Olinda

          Piccolomini (+ 1716).

     B1. N.H. Don Filippo (* Napoli 1-1690 + ivi 1715), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

     B2. N.H. Don Girolamo, Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; Cavaliere dell’Ordine di Malta dal 1714.

     B3. N.H. Don Ferdinando (* Napoli 21-9-1695 + ivi 24-2-1775), Principe di Aliano, Marchese di Castelnuovo,

            Signore di Alianello, San Arcangelo, Roccanova e Melito dal 1716, Principe di Sonnino e Galatro, e Grande di

            Spagna di prima classe (confermato il 6-2-1764) dal 1732, Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto; Gentiluomo di

            Camera del Re di Napoli nel 1734, Cavaliere dell’Ordine di San Gennaro dal 1738 e infine Cavallerizzo Maggiore.

            = Napoli 9-6-1723 Donna Luisa Caracciolo, figlia di Don Carmine Niccolò 5° Principe di Santobuono e di Donna

               Giovanna Costanza Ruffo dei Duchi di Bagnara (* Napoli 25-4-1701 + ivi 21-3-1766) (vedi/see)

          C1. N.H. Don Marcantonio (* Napoli 18-3-1724 + ivi 16-8-1796), Principe di Sonnino, Galatro e Aliano,

                 Marchese di Castelnuovo, Signore di Stigliano, Alianello, San Arcangelo, Roccanova e Melito dal 1775, Signore

                 di Giugliano (feudo comprato dai Grillo nel 1778) Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto, Grande di Spagna di

                 prima classe; Vicerè e Capitano Generale del Regno di Sicilia 1775/1781, Comandante del battaglione di

                 volontari di marina dal 1773, Capitano della Guardia Regia dal 1781, Gentiluomo di Camera con esercizio,

                 Cavaliere dell’Ordine di San Gennaro.

                 = Napoli 27-12-1745 Donna Giulia d’Avalos d’Aquino d’Aragona, figlia di Don Andrea dei Principi di Pescara,

                    Patrizio Napoletano, e di Donna Beatrice Cosima Antonia Caracciolo 2° Principessa di Torrenova e

                    7° Duchessa di Celenza (* 21-11-1728 + Napoli 27-8-1802) (vedi/see)

    D1. N.H. Don Andrea (* Napoli 21-11-1748 + ivi 9-9-1820), 3° Principe di Stigliano (in sostituzione del feudo

           di Sonnino che fu ceduto alla linea primogenita di Paliano nel 1796), Principe di Aliano, Principe di Galatro,

           Marchese di Castelnuovo, Signore di Alianello, San Arcangelo, Roccanova, Giugliano e Melito e Grande di

           Spagna di prima classe dal 1796, Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; Eletto del Seggio di Porto nel 1791,

                       Gentiluomo di Camera, Comandante del reggimento dei volontari di marina, Capitano della Guardia Palatina,

           Maresciallo di Campo, Cavaliere dell’Ordine di San Gennaro, Ciambellano del Re Giuseppe Bonaparte nel

           1806, Colonnello nelle Guardie provinciali di Napoli e delle Isole del Golfo, Gran Ciambellano del Regno delle

           Due Sicilie, Tenente Generale, Gran Aquila dell’Ordine della Legion d’Onore nel 1808 e Gran Dignità

           dell’Ordine delle Due Sicilie.

                       = Bagnara 9-2-1776 Donna Cecilia Ruffo, figlia di Don Carlo 5° Principe di Sant’Antimo e di Donna Anna

   Cavaniglia dei Duchi di San Giovanni Rotondo (* Napoli 28-6-1759 + ivi 16-12-1833) (vedi/see)

                     E1. N.D. Donna Maria Giulia (* Napoli 29-10-1783 + ivi 24-12-1867), Patrizia Veneta; Dama di Palazzo

    della Regina delle Due Sicilie nel 1811.

                           = Napoli 4-11-1804 Don Giangirolamo Acquaviva d’Aragona 22° Duca di Atri (vedi/see)

                     E2. N.H. Don Ferdinando (* Napoli 16-6-1785 + ivi 12-10-1834), 4° Principe di Stigliano, Principe di

                           Aliano, Marchese di Castelnuovo, Signore di Alianello, San Arcangelo, Roccanova, Giugliano e Melito, e

                           Grande di Spagna di prima classe dal 1820, Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; Ciambellano nel 1807,

Cavaliere dell’Ordine delle Due Sicilie nel 1808, Capitano delle Regie Cacce, Ufficiale d’ordinanza nel

1813, ambasciatore a Parigi nel 1814 e a Vienna nel 1815, Colonnello della Guardia Regia nel 1820.

a)      = Napoli 20-11-1806 Donna Giovanna Doria, figlia del Marchese Don Marcantonio 9° Principe

         d’Angri e di Donna Teresa Doria del Carretto dei Principi di Avella (* 7-2-1790 + 31-8-1817) (vedi/see)

b)      = Napoli 4-6-1819 Donna Anna Doria, sorella della prima moglie (* 29-8-1792 + 5-4-1852) (vedi/see), già

         vedova di Don Michele Dentice 2° Principe di San Vito e Crucoli

                           F1. (ex 1°) N.H. Don Marcantonio (* Napoli 5-7-1808 + ivi 11-7-1890), 5° Principe di Stigliano,

          Principe di Aliano, Marchese di Castelnuovo, Signore di Alianello, San Arcangelo, Roccanova,

          Giugliano e Melito, Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto e Grande di Spagna di prima classe.

                                 = Napoli 27-8-1838 Donna Cecilia Mastrilli, figlia di Don Marzio 1° Duca di Gallo e di Donna Maria

                                    Luisa Colonna dei Principi di Stigliano (* Napoli 8-5-1818 + ivi 29-10-1854) (vedi/see)

                           F2. (ex 1°) N.H. Don Gioacchino (* Napoli 25-7-1809 + ivi 7-3-1900), 6° Principe di Stigliano, Principe

                                 di Aliano, Marchese di Castelnuovo, Signore di Alianello, San Arcangelo, Roccanova, Giugliano e

                                 Melito, Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto e Grande di Spagna di prima classe; Senatore del Regno

                                 d’Italia, Comandante della Guardia Nazionale di Napoli e Prefetto del Palazzo Reale di Caserta.

a)      = Napoli 2-6-1842 Donna Amalia Acquaviva d’Aragona, figlia di Don Giangirolamo 22° Duca di

                                          Atri e di Donna Maria Giulia Colonna dei Principi di Stigliano (* Napoli 12-8-1811 + Sorrento

         9-7-1860) (vedi/see)

b)      = Napoli 26-3-1873 N.D. Donna Cecilia Colonna dei Principi di Stigliano, Patrizia Veneta

         (* Napoli 1-6-1836 + ivi 12-6-1921) (vedi/see) oltre)

                           F3. (ex 2°) N.H. Don Andrea (* Napoli 26-2-1820 + ivi 28-7-1872), Patrizio Napoletano e Veneto;

                                 Senatore del Regno d’Italia e Sindaco di Napoli.

                                 = Napoli 20-7-1854 Celeste Isidori (* Napoli 5-9-1827 + ivi 24-5-1870).

                                 G1. N.D. Donna Anna Maria (* Napoli 5-5-1855 + ivi 6-1866), Patrizia Veneta.

                                 G2. N.H. Don Ferdinando (* Napoli 12-4-1858 + ivi 16-2-1926), 7° Principe di Stigliano, Principe

                                        di Aliano, Marchese di Castelnuovo, Signore d’Alianello, San Arcangelo, Roccanova, Giugliano e

                                        Melito Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto e Grande di Spagna di prima classe; Luogotenente di

    cavalleria nella riserva.

a)       = Parigi 11-2-1885 Evelyn Bryant-Mackay (* Downieville, U.S.A. 12-11-1861 + Santa

          Margherita 28-3-1919);

b)      = Napoli 18-10-1923 http://www.genmarenostrum.com/pagine-lettere/letterac/Colonna/colonna-stigliano.htm (* Modena 23-1-1883 + ?).

                                        H1. (ex 1°) N.H. Don Andrea (* Parigi 14-12-1885 + Corsier Port 1943), 8° Principe di

Stigliano, Principe di Aliano, Marchese di Castelnuovo, Signore di Alianello, San Arcangelo,

                                               Roccanova, Giugliano e Melito, Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto e Grande di Spagna di

                                               prima classe.

                                               = Ginevra 21-8-1924 Alys Rieben (* Ginevra 15-3-1903 + ivi 15-3-1971).

                                               I1. N.H. Don Lorenzo Filippo (* Corsier Port 24-8-1925 + Losanna 30-11-1984), 9°

     Principe di Stigliano, Principe di Aliano, Marchese di Castelnuovo, Signore di Alianello,

     San Arcangelo, Roccanova, Giugliano e Melito, Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto e

     Grande di Spagna di prima classe.

                                               I2. N.D. Donna Cecilia (* Corsier Port 26-8-1930), Patrizia Veneta.

                                                     = Roma 27-7-1954 Rubens Petrilli

                                        H2. (ex 1°) N.D. Donna Bianca (* Parigi 27-3-1887 + ivi 1944), Patrizia Veneta.

                                               = Parigi 22-12-1905 Conte Jules Achard de Bonvouloir

                                        H3. (ex 1°) N.H. Don Marcantonio (* Parigi 7-1-1889 + 8-5-1921), Patrizio Napoletano e

Patrizio Veneto.

                                 G3. (ex 2°) N.D. Donna Amalia (* Barrizzo 21-3-1860 + Roma 29-12-1953), Patrizia Veneta.

                                        = Napoli 24-2-1892 Don Leopoldo Torlonia 3° Duca di Poli e Guadagnolo (vedi/see)

                                 G4. (ex 2°) N.H. Don Marcantonio (* Napoli 2-3-1861 + ivi  4-1865), Patrizio Napoletano e

    Patrizio Veneto.

                     E3. N.H. Don Marcantonio (* Napoli 16-8-1786 + ivi 19-2-1853), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto;

    Cavaliere dell’Ordine Costantiniano di San Giorgio, Ufficiale del Veliti della Guardia nel 1807, Cavaliere

   dell’Ordine delle Due Sicilie nel 1808, Scudiero del Re Giuseppe Bonaparte, Tenente Colonnello nel

    reggimento Lancieri e infine Generale di cavalleria.

                           = Napoli 20-8-1827 Clementina Raimondi (* Napoli 3-9-1803 + ivi 9-5-1884).

                           F1. N.D. Donna Virginia (* Napoli 3-6-1828 + ivi 1-12-1864), Patrizia Veneta.

                                 = Nobile Pietro Nava

                           F2. N.H. Don Landolfo (* Napoli 26-7-1829 + ivi 8-1-1903), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto;

          Luogotenente Generale nell’esercito italiano, Commendatore dell’Ordine del Medjidié di seconda

          classe.

                                  = Napoli 15-7-1862  Nobile Olga Alexandrovna Obrescov, figlia del Nobile Alexandr Obrescov e

                                     della Contessa Natalia Sollohub (* Paris 5-10-1842 + Napoli 24-2-1904).

                                G1. N.D. Donna Maria Giulia (* Napoli 28-12-1863 + ivi 1872), Patrizia Veneta.

                                G2. N.D. Donna Amalia (* Napoli 4-11-1865 + ivi 2-6-1872), Patrizia Veneta.

                                G3. N.H. Don Prospero (* Napoli 9-6-1871 + ivi 1872), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                                G4. N.D. Donna Margherita (* Napoli 1872 + ivi 1874), Patrizia Veneta.

                                G5. N.H. Don Fabrizio (* Napoli 15-8-1872 + ivi 1882), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                                G6. N.H. Don Giuliano (* Napoli 9-9-1875 + ivi 9-4-1936), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto;

    Medaglia di bronzo al Valore Militare, ebbe varie decorazioni per la campagna 1915-1918.

                                       = Napoli 31-7-1911 Donna Anna Perrelli Tomacelli Filomarino, figlia di Don Giustiniano 5°

       Principe di Boiano e di Anne Christine Haight (* Napoli 18-12-1883 + ivi 9-10-1957) (vedi/see)

                                       H1. N.D. Donna Olga (* Napoli 21-10-1912), Patrizia Veneta.

                                              = Napoli 12-2-1945 Robert Lyons (* U.S.A. 1911).

                                       H2. N.H. Don Landolfo (* Napoli 21-8-1914 + 3-10-1988), 10° Principe di Stigliano, Principe di

                                              Aliano, Marchese di Castelnuovo, Signore d’Alianello, San Arcangelo, Roccanova, Giugliano

                                              e Melito, Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto e Grande di Spagna di prima classe; Cavaliere

           d’Onore e Devozione del Sovrano Militare Ordine di Malta e Cavaliere di Giustizia

           dell’Ordine Costantiniano di San Giorgio, ebbe una promozione per meriti di guerra.

                                              = Montecerno 3-8-1949 Donatella Fiorenzi, figlia di Fiorenzo Conte di Montecerno e di

                                                 Fulvia Varvaro (* Roma 8-5-1924).

                                              I1. N.D. Donna Fiorenza (* Roma 17-5-1950), Patrizia Veneta.

                                                   = Osterberg 15-9-1973 Dieter Barone von Malsen-Panickau

                                              I2. N.D. Donna Livia (* Roma 6-7-1952), Patrizia Veneta.

                                                   = Palermo 1-9-1976 Principe Don Giuseppe Vanni Calvello Mantegna di Giangi (vedi/see),

       divorzia.

                                              I3. N.D. Donna Anna (* Roma 4-1-1958), Patrizia Veneta.

                                                   = Napoli 12-6-1981 Cesare Caruso

                                     H3. N.D. Donna Maria Vittoria (* Napoli 27-9-1915), Patrizia Veneta.

                                            = Napoli 11-7-1945 Don Carlo dei Baroni Winspeare-Giucciardi (* La Valletta 13-3-1917).

                                     H4. N.H. Don Marcantonio (* Napoli 25-6-1918 + giovane), Patrizio Napoletano e Patrizio

        Veneto.

                                     H5. N.D. Donna Anna Vittoria (* Napoli 23-12-1926), Patrizia Veneta.

                                            = Napoli 20-1-1973 Bruno Gatta

                              G7. N.D. Donna Maria Costanza (* Napoli 21-10-1876 + ivi 11-8-1965), Patrizia Veneta.

                                     = Napoli 9-12-1909 Giuseppe dei Marchesi Puoti (* Napoli 5-2-1871 + ivi 15-4-1954).

                              G8. N.D. Donna Ottavia (* Napoli 9-6-1879 + ivi 5-10-1971), Patrizia Veneta.

                              G9. N.D. Donna Vittoria (* Napoli 7-9-1880 + ivi 25-11-1957), Patrizia Veneta.

                              G10. N.D. Donna Maria Clelia (* Napoli 3-11-1881 + Somma Vesuviana 5-9-1951), Patrizia Veneta.

                                       = Napoli 29-4-1911 Cesare Pennetti (* 1873 + ?).     

                              G11. N.D. Donna Lucia (* Napoli 18-12-1882 + ivi 24-2-1929), Patrizia Veneta.

                         F3. N.H. Don Carlo (* Napoli 2-6-1831 + ivi 14-6-1897), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto,

        Generale della riserva italiana.

                               = Civitavecchia 24-2-1873 Teresa Barbieri (* Roma 3-9-1851 + ivi 10-3-1928).

                              G1. N.H. Don Fabio (* Casale 17-8-1874 + Bagni di Casciana 5-7-1930), Patrizio Napoletano e

  Patrizio Veneto.

                                     = Trieste 30-4-1905 Matilde Morpurgo de Nilma, figlia del Barone Giacomo e di Fanny Mondolfo

                                        (* Trieste 30-5-1872 + 8-1961).

                              G2. N.H. Don Egidio (* Verona 16-3-1876 + Roma 17-8-1957), Patrizio Napoletano e Patrizio

  Veneto.

                                     = Napoli 11-9-1905 Wilhelmina Noorduyn (* Helder 12-12-1880 + Roma 28-8-1971).

                                     H1. N.D. Donna Bianca (* Napoli 1-8-1906 + Roma 30-5-1991), Patrizia Veneta.

                                           = Napoli 12-6-1928 Carlo Macioti Patrizio di San Marino, Nobile di Velletri e San Leo,

                                              Cameriere Segreto di Cappa e Spada del Papa (* Roma 24-5-1894 + ivi 19-2-1968).

                                      H2. N.D. Donna Maria Teresa (* Napoli 14-4-1924), Patrizia Veneta.

                                             = Roma 8-9-1954 Nobile Aldo Cotronei (* Napoli 24-10-1925).

                              G3. N.H. Don Prospero (* Roma 10-3-1879 + ivi 7-1-1966), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto;

                                     Generale italiano, Cavaliere del Sovrano Militare Ordine di Malta, Nobile Romano titolo confermato

                                     con Decreto Ministeriale del 27-12-1944; Cavaliere d’Onore e Devozione del Sovrano Militare

  Ordine di Malta, Generale di brigata nella riserva.

a)      = Palermo 23-9-1905 Anna Caminneci (* Firenze 27-8-1882 + Roma 16-11-1941);

b)      = Roma 27-6-1946 Caterina Franchi de’ Cavalieri Nobile Romana e Nobile di Veroli, figlia

         del Nobile Leo e di Maria dei Marchesi Sacripante (* Roma 11-1-1901 + ivi 2-1-1987).

                                    H1. (ex 1°) N.H. Don Carlo (* Torino 8-12-1908 + Firenze 21-3-1990), Duca dei Marsi per

        concessione del Principe di Paliano del 18-2-1947 e confermato con Regie Lettere Patenti

                                           del Re Umberto II d’Italia il 6-11-1976, Cavaliere del Sovrano Militare Ordine di Malta; 11^°

        Principe di Stigliano, Principe di Aliano, Marchese di Castelnuovo, Signore di Alianello, San

        Arcangelo, Roccanova, Giugliano e Melito, Nobile Romano, Patrizio Napoletano, Patrizio

        Veneto e Grande di Spagna di prima classe; Cavaliere d’Onore e Devozione del Sovrano

        Militare Ordine di Malta, Croce di guerra al Valore Militare per la campagna 1941-1945,

        Cavaliere di Giustizia dell’Ordine Costantiniano di San Giorgio.

                                            = Firenze 8-6-1936 Donna Simonetta Torrigiani di Santa Cristina e Sepino, figlia di Don Carlo

                                               dei Principi di Santa Cristina, Patrizio di Firenze, e di Andrée dei Marchesi Salina Amorini

Bolognini (* Firenze 14-9-1917 + ivi 15-4-1993) (vedi/see)

                                           I1. N.D. Donna Giovanna (* Roma 8-10-1937), Nobile Romana e Patrizia Veneta.

                                               = Camigliano 6-6-1959 Conte Don Lorenzo Nicolò Leonardi dei Marchesi di Villacortese

                                                  (* 15-2-1935), divorzia nel 1984.

                                           I2. N.H. Don Prospero (* Roma 27-10-1938), 12° Principe di Stigliano, Principe di Aliano, 2°

 Duca dei Marsi, Marchese di Castelnuovo, Signore di Alianello, San Arcangelo, Roccanova,

                                                Giugliano e Melito, Nobile Romano, Patrizio Napoletano, Patrizio Veneto e Grande di

                                                Spagna di prima classe e capo della Casa Colonna di Stigliano 1990-

                                                = Londra 26-4-1980 Frances Loftus (* Rychil 5-6-1939).

                                                J1. N.D. Donna Vittoria (* Dublino 28-3-1981), Nobile Romana e Patrizia Veneta.

                                                J2. N.D. Donna Lucrezia (* Dublino 11-12-1984), Nobile Romana e Patrizia Veneta.

                                          I3. N.H. Don Fabio Marzio (* Roma 28-2-1943), Nobile Romano, Patrizio Napoletano e

Patrizio Veneto.

a)      = Londra 11-12-1972 Annabell Sykes (* Wooky 19-7-1944 + Londra 6-6-1986);

b)      = Camigliano 11-6-1988 Vittoria Mollo (* Savona 4-9-1962).

                                                J1. (ex 1°) N.H. Don Stefano (* Venezia 4-12-1975), Nobile Romano, Patrizio Napoletano

      e Patrizio Veneto.

                                                J2. (ex 1°) N.D. Donna Ottavia (* Londra 23-9-1978), Nobile Romana e Patrizia Veneta.

                                                      = 19-7-2003 Cosimo Ranieri

                                                J3. (ex 2°) N.H. Don Marcantonio (* Lucca 4-9-1989), Nobile Romano, Patrizio

      Napoletano e Patrizio Veneto.

                               G4. N.D. Donna Maria Luisa (* Firenze 24-1-1886 + Roma 1974), Patrizia Veneta.

                                      = Napoli 10-1-1910 Mario Carrega (* Salerno 30-6-1880 + Roma 18-6-1950).

                        F4. N.D. Donna Cecilia (* Napoli 1-8-1836 + ivi 12-6-1921), Patrizia Veneta.

                               = Napoli 26-31872 N.H. Don Gioacchino Colonna 6° Principe di Stigliano (vedi/see) sopra)

                        F5. N.H. Don Enrico (* Napoli 13-7-1838 + ivi 2-11-1927), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                               = Napoli 18-5-1862 N.D. Donna Cecilia Colonna (vedi/see) oltre)

                              G1. N.H. Don Marcantonio (* Brindisi 6-6-1863 + Noventa Padovana 23-2-1929), Patrizio

 Napoletano e Patrizio Veneto.

                                     = Padova 23-11-1895 Imogene Forti (* Padova 20-9-1872 + Noventa Padovana 22-11-1936).

                                     H1. N.H. Don Gioacchino (* Noventa Padovana 27-9-1897 + 1966), Patrizio Napoletano e

         Patrizio Veneto.

                                            = Padova 7-7-1924 Ferdinanda Centanin (* Padova 19-2-1900 + ?). 

                         F6. N.D. Donna Aurelia (* Caserta 9-1-1840 + Napoli 17-4-1895), Patrizia Veneta.

                         F7. N.D. Donna Vittoria (* Caserta 18-9-1843 + Napoli 8-3-1933), Patrizia Veneta.

                         F8. N.D. Donna Giuseppina (* Aversa 19-3-1845 + Napoli 28-6-1919), Patrizia Veneta.

 = Napoli 22-7-1889 Ferdinando della Rocca

                         F9. N.D. Donna Agata (* Caserta 30-19-1846 + Napoli 2-3-1911), Patrizia Veneta.

                   E4. N.H. Don Carlo (* Napoli 4-11-1787 + ivi 23-12-1860), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; Ufficiale

  della Guardia Regia nel 1806, Cavaliere dell’Ordine delle Due Sicilie nel 1808, Cavaliere dell’Ordine

  Costantiniano di San Giorgio, Scudiero del Re Giuseppe Bonaparte, fu in missione diplomatica in Olanda e

  Westphalia per conto del Re Gioacchino Murat e Maresciallo di Campo napoletano.

                          = Civitavecchia 14-1-1831 Emilia Ciardulli (* Roma 24-1-1808 + ivi 23-9-1880).

                          F1. N.H. Don Ferdinando (* Napoli 27-2-1837 + ivi 24-3-1907), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                                 = Napoli 4-11-1865 Carlotta Arnulfi (* Torino 2-12-1847 + Napoli 1924).

                                G1. N.H. Don Carlo (* Amalfi 28-1-1867 + Parigi 1947), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                                G2. N.H. Don Marcantonio (* 3-1871 + giovane), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                                G3. N.D. Donna Emilia (* Torino 4-6-1872 + 195…), Patrizia Veneta.

                                      = Napoli 2-6-1901 Giulio Francesconi

                           F2. N.D. Donna Vittoria (* Caserta 9-1-1841 + Napoli 21-6-1933), Patrizia Veneta.

                                 = Napoli 8-12-1860 Nobile Alessandro d’Ayala Godoy, generale italiano (+ Napoli 7-11-1899).

                    E5. N.D. Donna Maria Ippolita (* Napoli 3-9-1792 + ivi 1-12-1867), Patrizia Veneta.

                          = 5-3-1807 Don Francesco Imperiali 6° Principe di Francavilla, Patrizio Napoletano e Genovese (vedi/see)

                    E6. N.D. Donna Maria Luisa (* 13-6-1795 + 1-1-1855), Patrizia Veneta.

a)      = 14-3-1813 Don Marzio Mastrilli 1° Duca di Gallo, Patrizio Napoletano (vedi/see)

b)      = 5-9-1834 Don Diego Pignatelli d’Angiò dei Principi di Noia, Patrizio Napoletano (vedi/see)

                    E7. N.D. Donna Maria Clelia (* 10-9-1797 + 6-3-1871), Patrizia Veneta.

                           = 10-12-1825 Francesco Maria Correale Conte di Terranova e Patrizio di Sorrento

                    E8. N.H. Don Filippo (* 15-5-1799 + 1-4-1870), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; combattè

                          valorosamente al servizio dei Borbone nel 1859/1860; Paggio del Re Gioacchino Murat, poi ufficiale di

   cavalleria borbonica.

                          = Caserta 8-1-1834 Maria Luisa Hueber (* Palermo 24-2-1811 + Napoli 21-5-1893).

                          F1. N.H. Don Andrea (* 1-9-1834 + 3-10-1881), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto, Maestro delle 

                                cerimonie al Palazzo Reale di Torino.

                                = 23-2-1863 Bianca Capsoni (* Pavia…. + 16-2-1898).

                          F2. N.D. Donna Cecilia (* Caserta 21-2-1836 + Napoli 2-3-1914), Patrizia Veneta.

                                = Napoli 18-5-1862 N.H. Don Enrico Colonna dei Principi di Stigliano (vedi/see) sopra)

                          F3. N.H. Don Gustavo (* Napoli 18-1-1838 + ivi 24-1-1914), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto,

                                Contrammiraglio italiano della riserva, Commendatore dell’Ordine dei Santi Maurizio e Lazzaro e

        dell’Ordine di Carlos III.

                                = La Spezia 10-1-1870 Enrichetta Mastricola (* Roma 26-6-1848 + Napoli 29-7-1905).

                                G1. N.H. Don Filippo (* La Spezia 10-12-1871 + Napoli 28-7-1941), Patrizio Napoletano e Patrizio

                                      Veneto.

                                      = Napoli 26-4-1906 Giulia Filiasi, figlia di Luigi Marchese di Carapelle e di Donna Maria Milano

                                         Franco d’Aragona dei Principi di Ardore (* Portici 30-8-1879 + Napoli 25-6-1927).

                                      H1. N.H. Don Gustavo (* Napoli 13-4-1907 + ivi 7-10-1980), Patrizio Napoletano e Patrizio

         Veneto.

                                            = Napoli 20-3-1932 Maria Pansini (* Napoli 9-5-1909 + ?).

                                            I1. N.H. Don Filippo (* Napoli 20-7-1933), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                                                = Austin 20-8-1962 Fritze Loessl Frost

                                                J1. N.D. Donna Elena (* Napoli 19-3-1964), Patrizia Veneta.

                                           I2. N.D. Donna Maria Giulia (* Napoli 3-3-1934), Patrizia Veneta.

                                                = Napoli 25-7-1956 Alberto Stoeckicht

                                           I3. N.H. Don Fabrizio (* Napoli 12-1-1937), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                                                = Sant’Agnello 5-10-1963 Nobile Giuliana del Tufo, figlia del Nobile Carlo dei Marchesi di

                                                   Chiuppeto, Patrizio di Aversa, e di Ida Ciampa (* Napoli 22-7-1944) (vedi/see)

                                                J1. N.D. Donna Stefania (* Napoli 25-10-1964), Patrizia Veneta.

                                                     = Sorrento 5-3-1990 Adriano Isè

                                                J2. N.H. Don Fabio (* Napoli 14-3-1966), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                                                J3. N.D. Donna Mirta (* Napoli 22-10-1969), Patrizia Veneta.

                                                      = 1996 N.N. Nissim

                                           I4. N.H. Don Carlo (* Napoli 7-1-1941), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto, gesuita.

                                    H2. N.H. Don Luigi (* Napoli 25-6-1908 + Roma 24-10-1978), Patrizio Napoletano e Patrizio

       Veneto.

                                           = Firenze 24-10-1938 Rosy Kaplan (* Viipuri, Finlandia 12-5-1911 + Roma 1980).

                                           I1. N.D. Donna Letizia (* Firenze 14-3-1943), Patrizia Veneta.

                                                = Firenze 7-1965 Fabrizio Giovagnoni

                                    H3. N.D. Donna Enrichetta (* Napoli 1-7-1909 + ivi 198….), Patrizia Veneta.

                                    H4. N.D. Donna Maria (* Napoli 15-6-1910 + ivi 198….), Patrizia Veneta.

                                           = Napoli 14-1-1958 Don Francesco del Pezzo dei Duchi di Caianello (* 1903 + ?).

                                    H5. N.D. Donna Giuseppina (* Napoli 2-10-1911 + ivi 198….), Patrizia Veneta.

                                           = Napoli 12-11-1947 Rino Ottolenghi

                                    H6. N.D. Donna Anna Maria (* Napoli 20-4-1920), Patrizia Veneta.

                                          = Roma 11-2-1952 Don Luigi Cattaneo della Volta dei Principi di San Nicandro, Patrizio

                                             Napoletano (* Napoli 4-3-1903 + ivi 3-1-1984).

                           F4. N.D. Donna Maria (* 14-8-1842 + 15-12-1866), Patrizia Veneta.

                           F5. N.H. Don Luigi (* Caserta 17-12-1844 + Pegli 2-5-1933), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto;

          Cavaliere dell’Ordine dei Santi Maurizio e Lazzaro e Cavaliere dell’Ordine della Corona d’Italia,

          Colonnello nella riserva; adotta il figlio naturale avuto dalla prima moglie, Ferdinando (* Bruxelles

          29-5-1871 + Pegli 23-12-1939), il 30-10-1915 (confermato dalla Corte di Parigi il 16-6-1920 e

          trasformato in legittimazione con Decreto Regio italiano del 26-7-1920). Ferdinando fu creato

          Principe di Altora con Breve Papale del 5-6-1919 (= Princeps Romanus) e diede origine alla linea

          francese dei Colonna d’Altora.

a)      = Milano 2-12-1875 Nobile Giuseppina Faraggiana Nobile di Sarzana e Nobile di Luni, figlia del

         Nobile Alessandro, Nobile di Sarzana e Nobile di Luni, e di Amalia De Bayer (* Novara 1838 +

         San Remo 28-10-1898), già vedova dell’avvocato Lodovico Gautieri;

b)      = Monaco 20-12-1901 Guidobaldine von Alten, figlia di Viktor Graf von Alten e di Hermine

         Schminke (* Hannover 2-11-1838 + Dt.-Matrei 23-6-1922), divorziata dal Conte August Grote

         e già vedova di Detlev von Buelow, divorzia ....;

c)      = Nizza 8-9-1909 Louise Raguet (* Boulogne-sur-Seine 18-5-1841 + Zurigo 12-12-1922).

                          F6. N.D. Donna Maria Annunciata (* 25-3-1851 + 1853), Patrizia Veneta.

                    E9. N.H. Don Lorenzo (* 20-6-1802 + 19-9-1856), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; Ufficiale della

   Guardia Regia e Maggiordomo di settimana del Re delle Due Sicilie.

                           = 24-5-1831 Olimpia Monticelli della Valle, figlia di Cesare Marchese di Ventignano (* 7-6-1807 +

                              1858), divorziata da Don Giovanni Maria Ferrari 4° Duca di Parabita.

                    E10. N.H. Don Giuseppe (* Napoli 7-6-1807 + ivi 21-11-1876), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto,

                            Senatore del Regno d’Italia e Sindaco di Napoli.

              D2. N.H. Don Antonio (* 1751 + Roma 9-7-1793), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; Prelato Domestico

                     del Papa nel 1778, Cameriere Segreto dal Papa dal 1777, Governatore di Jesi nel 1782, Governatore di Rieti

                     nel 1785, Ponente di Consulta nel 1789.

              D3. N.H. Don Giuseppe (+ 1821), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; Maggiordomo di settimana del Re di

                     Napoli nel 1797, Gentiluomo di Camera d’entrata.

                     = 1813 Donna Teresa Calà Lanzina y Ulloa dei Duchi di Lauria

              D4. N.H. Don Felice, Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

              D5. N.D. Donna Teresa (* 14-4-1756 + 15-1-1823), Patrizia Veneta.

                     = Napoli 25-1-1773 Don Augusto Cattaneo della Volta 5° Principe di San Nicandro, Duca di Termoli e

                        Casalmaggiore, Conte di Aversa, Patrizio Napoletano e Patrizio Genovese (* 12-10-1754 + 25-8-1854).

              D6. N.H. Don Girolamo (+ 1794), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

              D7. N.H. Don Agostino (* Napoli 28-8-1765 + ivi 27-12-1830), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto;

                     Maresciallo di Campo dell’esercito napoletano, Comandante d’Ischia, poi della provincia del Principato Ultra

                     nel 1815, Commendatore dell’Ordine delle Due Sicilie.

                     = Napoli 30-5-1799 Nobile Giovanna Dumontier (* Porto Longone 17…. + Napoli 28-1-1855).

                     E1. N.D. Donna Eleonora, Patrizia Veneta.

                           = Emanuele Rossi

                     E2. N.D. Donna Laura, Patrizia Veneta, monaca a Napoli.

                     E3. N.D. Donna Teresa, Patrizia Veneta.

                     E4. N.D. Donna Giulia (* 17-7-1808 + 12-3-1879)

                           = 11-1837 il Cavaliere Giuseppe Garofalo

                     E5. N.H. Don Marcantonio (* Foggia 1-4-1813 + Napoli 11-6-1866), Patrizio Napoletano e Patrizio

    Veneto.

                           = Napoli 26-1-1837 Eluisina Cecconi (* Napoli 17-12-1816 + Roma 20-7-1896).

                           D1. N.D. Donna Vittoria (* Napoli 23-9-1840 + 19…), Patrizia Veneta.

                                  = Napoli 6-6-1861 Lorenzo Barone Sobrero (vedi/see)

                           D2. N.H. Don Agostino (* 21-9-1845 + giovane 1852/1855), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

                    E6. N.D. Donna Maria (* Napoli 14-5-1818 + ivi 17-1-1900), Patrizia Veneta.

                          = Napoli 7-11-1851 Pietro Sarmiento (+ Napoli 7-3-1901).

              D8. N.H. Don Luigi (* 1766 + 1818), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto, Prefetto del Palazzo Reale di Napoli

                     nel 1808, Cavaliere dell’Ordine delle Due Sicilie.

                     = Felice (o Francesca) Riva Finoli

                     E1. N.D. Donna Giuseppa, Patrizia Veneta.

                            = Emerico Marzò

               D9. N.H. Don Giuliano (* Napoli 1772 + decapitato, ivi 20-8-1799), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto,

                      partecipa alla rivoluzione napoletana del 1799.

          C2. N.H. Don Giuliano (+ Palermo 1765), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto, componente delle Guardie del

                 corpo del Re di Napoli.

          C3. N.H. Don Felice (+ ante 1766), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

          C4. N.H. Don Niccolò (* Napoli 15-7-1730 + Savignano 31-3-1796), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto;

                 Vicelegato a Ferrara, Chierico della Camera Apostolica, Primicerio, Arcivescovo titolare di Sebaste dal 20-5-

                 1776, Nunzio in Spagna, Cardinale Prete dal 14-2-1785 (con il titolo di Santo Stefano al Celio 24-7-1786),

                 Legato in Romagna dal 24-7-1786 (rinnovato il 10-7-1789).

          C5. N.H. Don Lorenzo Filippo (* Napoli 18-12-1743 + 1802), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto, Cavaliere

                 dell’Ordine di Malta dal 1763, Cavaliere dell’Ordine di Calatrava, Maresciallo di Campo napoletano, Brigadiere

                 dell’esercito napoletano dal 1786.

          C6. N.D. Donna Margherita, Patrizia Veneta, monaca “suor Teresa del Gesù” nel monastero di Santa Teresa di

                 Pontecorvo.

          C7. N.D. Donna Costanza, Patrizia Veneta, monaca “suor Teresa Margherita di San Giuseppe” nel monastero di

                 Santa Teresa a Pontecorvo.

    B4. N.D. Donna Cleria (* Napoli 1696 + ivi 1761), Patrizia Veneta, monaca nel monastero dei SS. Domenico e Sisto a

          Napoli.

    B5. N.D. Donna Virginia, Patrizia Veneta, monaca nel monastero di San Gaudioso a Napoli dal 1709.

    B6. N.H. Don Lorenzo (+ giovane), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

    B7. N.H. Don Gennaro, Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto, Cavaliere dell’Ordine di Malta dal 1714, Brigadiere

           nell’esercito napoletano dal 1758.

           = Nola 1-4-1750 Laura del Balzo, figlia di Giovanni Battista del Balzo Nobile di Capua e di Costanza Capano

              (* 18-1-1719 + Santa Maria Capia Vetere 19-10-1759) (vedi/see), sorella del Duca di Caprigliano e già vedova di

              Paolo di Palma Baldassini Patrizio di Nola.

          C1. N.H. Don Giovanni Battista (+ post 1769), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto, monaco benedettino

                 cassinese dal 27-3-1769 professo nel monastero dei SS. Severino e Sossio in Napoli.

          C2. N.D. Donna Giovanna (+ Napoli 1-9-1776), Patrizia Veneta.

                = Napoli 18-10-1775 Don Camillo di Morra 4° Principi di Morra (vedi/see)

          C3. N.H. Don Felice (+ 1825), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto; Eletto del Seggio di Porto nel 1796.

          C4. N.H. Don Filippo (+ post 1770), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto, monaco benedettino cassinese dal

                 24-5-1770 professo nel monastero di San Severino e Sossio a Napoli.

          C5. N.H. Don Vincenzo (+ 1824), Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto, monaco benedettino cassinese dal

                 12-4-1775 professo nel monastero dei SS. Severino e Sossio a Napoli.

A2. N.H. Don Prospero (* castello di Marino, presso Roma 17-11-1672 + Roma 4-3-1743), Nobile Romano, Patrizio

       Napoletano e Patrizio Veneto; Protonotario Apostolico dal 6-1694, Vicelegato a Ferrara, Chierico della Camera

       Apostolica, Auditore della Camera Apostolica, Cardinale dal 30-9-1739 (con il titolo di Sant’Angelo in Pescheria

      16-11-1739).

A3. N.H. Don Giacomo, Nobile Romano, Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

A4. N.H. Don Gian Girolamo (+ giovane), Nobile Romano, Patrizio Napoletano e Patrizio Veneto.

A5. N.H. Don Virginio (+ giovane, in Spagna dov’era di servizio….), Nobile Romano, Patrizio Napoletano e Patrizio

       Veneto.

A6. N.D. Donna Isabella, Nobile Romana e Patrizia Veneta, monaca.

A7. N.D. Donna Teresa Carlotta (+ 1724), Nobile Romana e Patrizia Veneta.

      = 1699 Don Carlo Carafa Principe di Guardia, 8° Duca di Maddaloni e Patrizio Napoletano

     

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY

http://www.archive.org/stream/levelezsesirata00veregoog#page/n11/mode/2up

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY

A LACZK NEMZETSÉG.

(Két pecsétrajzzal.)
Felolvastatott a Társaság 1884. évi jan. 31-én tartott vál. gyülésén.
A Forgách család levéltárának sok érdekes történelmi adatai közül midőn ez alkalommal bemutatjuk Imre és István nádornak 1375. és 1389. évből származó czímeres pecsétét, erre kiváltképen azon körülmény szolgált indító okúl hogy Imre nádornak 1374. évből eredő s Batthyányi által_{Leges ecclesiasticae I. pag. 469.}* igen rossz lenyomatban közzétett pecsétét hű rajzban közölhessük, s az István nádoréval az érdeklődő közönséget megismertethessük, s végre hogy a Laczk, Laczfi, vagy Laczkófi régi nemes történelmi nevezetességű családra vonatkozó, de részben igen hiányosan, részben pedig tévesen kiadott, elszórt közléseket tanulmányaink alapján pótoljuk, illetőleg helyreigazítsuk, a nemzedék-rend összeállítására vonatkozó oly okiratok és adatok alapján, melyek rendelkezésünkre állottak, s melyek e már kihalt nevezetes, s kivált a XIV. században történelmileg szerepelt híres család egyéneire világot vethetnek; s legalább egy teljesebb képben állíthatjuk elé azokat családi és történelmi viszonyaikban, mint az eddigelé történt.

Elsőben is közöljük Imre nádornak pecsétjét. A czímerkép egy sziklán álló kiterjesztett szárnyú, fölfelé álló hegyes fülekkel és szarvakkal ellátott fejű és tátongó szájú, stilizált sárkányalakot tüntet föl. Körírata következő:

A körírat betűinek és a sárkánynak magasan kidomborodó alakja s egyes tagjainak arányos alakítása, ez eszményi szörnynek művészi stilizálása, a typárium készítőjének avatott kezére vall s azon korból egyike azoknak, melyeknél ritkán lehet szebbet látni. A természetes nagyságban bemutatott rajznak eredetije, egy 1375-ik évben kelt s Imre nádor által hártyára írt s Kuzai Kakas János fia László, és Konya bán fiai: Frank, Miklós és Simon részére, Megyer és Láposd nógrádmegyei birtokok pörös tárgyában kiadott palatinális ítéleten selyem zsinóron függ. A pecsétfészek vastag fehér viasz, melybe az említett czímeres pecsét benyomatott.

A második rajz István nádornak 1389-ik évben Visegrádon kelt, és ghymesi Forgách János és Péter részére, Kozmáli András fia, János ellen indított ügyében hozott pör-halasztási ítéletet tartalmazó hártya-oklevél hátára illesztett pecsétnek hű másolata. A czímerkép ugyanazon sárkány-alakot mutatja, mint az Imre nádoré, kereszttel a melle alatt, de sokkal kisebb arányokban s nem oly művészi kivitelben, mint az előbbeni. Körirata:

Katona István ezen Imre nádort a Bebek család tagjai közé sorolja._{Historia Crit. Reg. Hung. tom. X. pag. 584.}* Katonának nyilvánvaló tévedését csak az magyarázhatja meg, hogy nem volt alkalma Imre czímeres pecsétét látnia; mert a Bebek család czímere tudomásunk szerint Wagner_{Collectanea 5 és 6-ik rajz.}* gyűjteményében, Batthyány Ignácz munkájában_{Leges eccles. I. pag. 471.}* és Nagy Ivánnál_{Magyarorsz. csal. I. köt. 263. lap.}* egészen mást tüntet fel, mint az Imre nádoré. Nem kevésbbé téves Lehoczky azon állítása,_{Stemmatographia P. I. pag. 71.}* midőn az itt 1375-ből s Batthyány által is 1374-ből közölt pecsétet László oppelni herczegnek, Magyarország nádorának tulajdonítja. Lehoczkyt ezen tévedésre az vezette, hogy László nádornak egy 1368-ban kiadott oklevelén Imre nádor akkori vajdának czímeres pecsétjét találta. Tudvalevőleg pedig László nádor pecsétje koronás fejű sast tűntet elő._{Forgách levéltár a m. nemzeti múzeumban 1372. évből.}*
Hogy azonban László nádor saját pecséte híján mások pecsétét is használta hivatalos kiadványain, kitűnik az azon okirat szövegéből, melyet Katona az eredeti után közöl,_{Hist. crit. R. Hung. tom. X. pag. 460.}* s melyet László nádor és oppelni herczeg 1370-ben Megyeren állított ki és saját pecsétének hiányában arra Imre, akkor még erdélyi vajda pecsétét függesztette: Datum in villa Megyer in nostrae venationis loco feria IV. post festum Pentecostes anno Domini MCCC° LXX°. Ehhez a következő záradékot csatolja: «Praesente autem propter absentiam m. Jacobi prothonotarii sigillorumque nostrorum apud ipsum habitorum sigillo d. Emerici woywode Transilvani fecimus consignari». Ugyancsak hasonló oknál fogva függesztette az 1368-ik évben kiadott oklevelére Imrének, akkor dalmátiai és horvát bánnak czímeres pecsétét.
Lehoczky Stemmatographiájában_{P. II. pag. 225.}* a Laczk családot, melyhez Imre és István nádor is tartozott, az Aba nemzetségből származtatja. Már pedig több példányban és különböző időből ismeretesek a reánk maradt azon czímeres pecsétek, melyek az Aba nemzetségből származott egyének által használtattak, de a mely pecsétek czímer-alakjai lényegesen elütők a Laczk, vagy Laczkfiak czímerétől. Míg a Laczkfiak czímerképe a stilizált sárkány; az Aba nemzetségbelieké az egyes, kettős vagy hármas pólya; s heraldikánk a legbiztosabb tudomással bír az Aba nemzetség most jelzett czímerképéről, minthogy Omode nádornak 1299-ik évből való pecsétén a köriratban a genus Aba is kifejezve van,_{Arch. Ért. XI. k. 353. l. Tudom. gyűjt. 9. k. 78. l. 1307-ből.}* a mely szerint kétségtelenné vált az Aba nemzetség czímerképe; s bár ha nincs kizárva a lehetőség, hogy a pólyát mint czímert más nemzetség is használhatá, ezen nemzetséghez kell sorolnunk Mokyanus nádort 1286,_{Arch. Ért. XIV. k. 9. 1.}* Dózsa nádort 1322,_{Arch. Ért. XII. k. 116. 1.}* Demeter tárnokmestert 1333,_{U. o. 231. l.}* és Tamás erdélyi vajdát 1321–42-ig,_{U. o. XII. k. 252. l.}* mint a kiknek a czímerében az egyes, kettős vagy hármas pólya előfordúl; de a Laczkfiak családja heraldikai alapon czímerképök különbözősége miatt az Aba nemzetséghez nem tartozhatott. Ha heraldikai alapelvek szerint a Laczkfiak a törzsnemzetségek valamelyikéhez beoszthatók, akkor czímerképeik azonosságánál fogva a Nürnbergből beköltözött Herman jövevény nemzetségbe sorozandók, mint a kiknek czímerképükön ugyanolyan sárkány látható, mint Imre és István nádornak pecsétén, s a mint az a bécsi képes krónikában a Herman nemzetségnél előfordúl; s ugyan olyat tüntet fel Lampert országbíró czímer-paizsán az 1313-ik évből._{Archaeol. Ért. XII. k. 117. 1.}* Bizonyossá válik ez a Codex dipl. egy okiratából, a melyben László mester Dénes de genere Herman fiának mondatik._{VIII. 4. p. 400.}*
Alig van történelmileg szerepelt régi családaink között egy is, mely genealógiai szempontból oly kevéssé lenne méltatva, mint a Laczkfiak családja, bárha azoknak majdnem mindannyia – néhánynak kivételével – zászlósurak voltak. Az itt kimutatandó 40 Laczkfi között volt 1 érsek, 1 főpap, 2 nádor, 4 bán, 6 lovászmester, 1 tárnokmester, 13 vajda és 8 főispán. Lehoczky_{Stemmatogr. II. rész 229, 261. l.}* a Laczkfiak nemzedék-rendét összekuszálva okiratos támogatás nélkül hiányosan közli; Nagy Iván_{Magyarorsz. csal. 7. k. 6. l.}* érdemes tudósunk pedig Benkőnek_{Benkő Transylv. I. 175. l.}* gyér adatait átvéve, még kevesebbet nyújt, mint Lehoczky.
Ezen körülmények alapján: indokoltnak hiszszük a törekvést forrástanulmányok után, e régen kihalt nevezetes családnak genealogiáját, a menynyire azt okiratokkal támogatni hatalmunkban áll, összeállítani, s e helyen megismertetni.

I. László erdélyi vajda 1263.; I. Laczk Dávid de Szántó erdélyi vajda 1305.; I. Laczk Jakab de Szántó erdélyi vajda 1305–1307; II. László erdélyi vajda szolnoki főispán 1307–1313.; Máthé vajda?; I. Dénes kalocsai érsek 1350–55.; III. Kerekegyházi László Laczk vajda de Szántó székelyek ispánja 1329. épité Fogarast.; I. Péter szántói; Pál bereghi főispán 1350.; I. György macsói bán 1392.; II. Mihály 1411.; I. Mihály; I. Miklós erdélyi vajda bolognai hős zempléni főispán 1350. neje: Szilágyi Margit; I. István de Debregesth, csáktornyai és strigói, erdélyi vajda, nápolyi alkirály 1345–65. neje: Pucheim Henrik leánya; I. András erdélyi vajda 1342–52.; IV. nagy László 1340.; V. kis László 1340.; II. Imre 1382.; II. György 1388.; II. Péter 1385–90.; II. István de Lindva és Csáktornya 1368–98. erdélyi vajda, kir. lovászmester, székelyek ispánja, lenyakaztatott Körös-Udvarhelyen.; I. Albert auraniai perjel 1387. II. Dénes főlovász-mester, erdélyi vajda, Temes és Szolnok megye főispánja, viddini praefectus 1348–63.; II. Miklós erdélyi vajda, székelyek ispánja Szatmár, Máramaros, Ugocsa főispánja 1366–71.; II. András 1398.; I. Imre főlovász-mester, erdélyi vajda, székelyek ispánja, Szatmár, Ugocsa főispánja, Dalmát s Horvát bán, nádor.; II. János tárnok mester 1373.; VI. László 1360.; III. István de Simontornya lovász-mester, Nyitra, Bars és Trencsén főispánja, nádor 1380–97.; III. Dénes főlovász-mester 1382.; Leustách? kir. pohárnok-mester; I. János főlovász-mester 1391.; II. Albert 1389.; II: Jakab de Szántó alvajda sárkány-rend vitéze 1405.; VII: László 1424–41.; II. Dávid de Szántó horvátországi bán 1416–24; III. György de Németi macsói bán 1424–35.; III. Miklós 1456.; IV. István 1400.; Laczkfi Kata ecsedi Bethlen Péter neje.

Megemlíteni tartozunk még, hogy a mennyi Laczkfira csak akadhattunk, azt a nemzedékrendbe mind felvettük; saját tanulmányaink azonban csak azokra vonatkoznak, a kikről okiratos adataink vannak, a többieket részint már megjelent genealogiákból, részint pedig Torma Károly szívességéből, édes atyjának Torma Józsefnek nagybecsű, kézíratban levő gyűjteményéből vettük át, ki különösen az erdélyi vajdák életrajzi adatait nagy szorgalommal gyűjté össze, és nemzedékrendi táblázatait eredeti oklevelek alapján állítá egybe. De még így is, ha Nagy Iván alapvető munkájában Benkő_{Magyarország családai 7. köt. 6-ik lap.}* után csak hét Laczkfit sorol elő; Lehoczky_{Stemmatographia. P. II. 225. l.}* tizennyolczat mutat ki; s nekünk mégis sikerűlt negyven Laczkfit állíthatni be a család nemzedékrendébe: legyen szabad reménylenünk, hogy a magyar genealogiának habár csekély, de mégis tettünk némi szolgálatot.
Az itt bemutatott nemzedék-rendét a Laczkfiaknak a következőkkel illustrálhatjuk:
I. László 1263-ban erdélyi vajda és szolnokmegyei főispán. Felmer_{Histor. Transylv. 110. l.}* azon állítását, hogy ez időben, midőn IV. Béla elsőszülött István fiát Erdély fejedelmévé tette, Erdélynek vajdája nem volt, már Eder Józs. Kár._{Observationes criticae et pragmaticae ad historiam Transylvaniae 19. l.}* megczáfolta nemcsak, de már Haner is írja_{Das kön. Siebenbürgen 113. l.}* ez évhez: «Béla IV. machte seinen erstgeborenen Sohn Stephanum zum Herzog von Siebenbürgen, ohne Ladislav die Woywodschaft abzunehmen.» Hogy ezen László akkor csakugyan Erdély vajdája volt, az világosan kitetszik István ifjabb királynak, Erdély fejedelmének éppen 1263-ik évben a zokoli monostor mellett a szent kereszt föltalálása napján kiadott okleveléből, melyben László erdélyi vajda és szatmári főispán neve is előfordúl._{Bél Math. Notitia Hungar. novae. P. I. 122. 1.}* Fasching «Nova Dacia»-jában_{Pars II. §. 3.}* ezen László vajdát V-ik István király fiának, IV. Béla unokájának lenni mondja; ez alaptalan állítás eléggé kitűnik Thuróczy,_{Chronica P. II. Cap. 82.}* Bonfin,_{Dec. II. libr. 9.}* Ranzanus,_{Indices XVII.}* Révai_{Pag. 19.}* és Madius_{Madius. Historia de Bacharis Cap. 12.}* munkáiból, s éppen oly hibába esik Felmer és Lehoczky,_{Stemmatogr. II. rész 229 és 261. l.}* midőn Faschingot czáfolva, László vajdát az Aporok nemzetségéből származtatja, s az ettől született Laczk vagy Laczkfiak nem ismert ősét az Oporokkal összezavarja, minthogy ugyanazon időben hiteles okiratokban László vajda soha sem élt az Opor névvel, az Oporok pedig akkor is ezen saját nevüket használták az okiratokon._{Eder. Observationes criticae et pragmaticae ad Historiam Transylvaniae 25. l.}* Ezen László vajda után származott le a Laczk, Laczkófi vagy Laczkfi név utódaira. Ennek Telegdi Margittól_{Torma József kézírati genealog. I. könyv. 30. l.}* fia: II. László_{Haner. Das kön. Siebenb. 130. l., Felmer. Hist. Trans. 112 l., Thuróczi. Chron. P. II. Cap. 82., Bonfin. Histor. Dec. II. lib. 9., Ransanus. Indices XVII., Benkő. Transylv. 152. l.}* erdélyi vajda, szolnoki főispán 1307. Történelmi nevezetességű azon ténye, hogy miután Otto 1305-ben magát Székesfehérvárott magyar királylyá koronáztatta s 1307-ben Erdélyt meglátogatná, ott László vajda őt s a magával vitt koronát elfogta s hosszabb idejű fogság után csak akkor bocsátá szabadon, midőn esküvel kötelezte magát, hogy a magyar királyságról lemond és soha többé az országba nem jön._{Katona u. o. tom. VIII. p. 111.} *
Ugyanezen időből mint Erdély vajdáját említi Lehoczky_{Lehoczky u. o. P. II. p. 225.}* szántói Laczk Dávidot. Állítását azonban nem okadatolja, fentebb pedig bebizonyítottuk, hogy akkor II. László volt vajda. Hasonlóan tesz Huszti,_{Ó- és Új-Dacia 201. l.}* ki ismét Laczk Jakabról mondja, hogy 1305–1307. vajda volt volna. Okiratos adatokat azonban egyikre sem találtunk. A mi Huszti állítását Laczk Jakabra vonatkozólag kétessé teszi, az: hogy Huszti ugyanazon művében ugyanazon lapon 1405-ben és Thamási Jánossal együtt ismét vajdának mondja Jakabot már pedig arra nézve, hogy Thamási János 1405-ben csakugyan vajda volt, kellő számú adatokat találunk, de hogy 1305-ben is az lett volna, erre nézve érveket az általunk használt forrásokban nem lelünk s feltünő, hogy két erdélyi vajdának két egyenlő neve, egy század múltával ismét együtt fordúl elő.
III. László II. Lászlónak fia Kerekegyházáról és Szántóról is írta előnevét,_{Torma József kézirata 30. lap, Haner: u. o. 131. 1.}* kinél a Laczk családi név használata már megállapodásra jutott s általánosan Laczk vajdának neveztetett. 1329-ben a székelyek ispánja, erdélyi vajda és szolnoki főispán volt,_{Haner u. o.}* ki Fogaras várát építteté. Tudomásunk szerint III. Lászlónak nyolcz fia volt, névszerint: I. Péter, Pál, I. Mihály, I. Miklós, I. István, I. András, IV. László és V. kis László._{Katona tom. VIII. 284. l. I. Pétert Torma József jegyzetében találtam.}*
I. Dénes, II. Lászlónak fia, kiről mindössze csak annyi tudomásunk van Kerchelich följegyzése szerint,_{Hist. Cath. Eccle. Zagr. 128. lap.}* hogy VI. Kelemen pápa által 1350-ben a knini püspökségről a zágrábira emeltetett; a hol is alig volt egy hónapig és néhány napig, kalocsai érsekké lett; s ott találjuk őt még 1355-ben is; de mert az érseki szék már juliusban üresnek mondatik, bizonyos, hogy I. Dénes azon évben julius előtt már elhalálozott._{Pray. Hierarchia P. II., pag. 73.} 
*
A Laczkfiak ezen nemzedékénél felemlítendőnek tartom még Máthét, kit Lehoczky 1347-ről a vajdák névsorában mint erdélyi vajdát említ, de a kinek leszármazási ágát ki nem tünteti,_{Stemmatogr. P. I. pag. 80.}* s így tudnunk sem lehet, melyik Laczknak volt ezen Máthé fia; de vajdaságának évszáma miatt oda kellett állítanunk, bár ha összekötés nélkül; s minthogy más forrásokban Laczk Máté nevére éppenséggel nem akadtunk, kétségessé kell tennünk Lehoczky ezen állítását is.
A nemzedék-rend fonalát ezek után fölvehetjük ismét II. László ágán, ennek fentebb említett nyolcz fiával.
I. Péter szántóinak írja magát, kiről életrajzát illetőleg semmi adattal nem dicsekedhetünk s mint Laczkfiról Torma József kézíratából szereztünk tudomást,_{Genealogia I. könyv 30. l. kéziratban.}* ki Pétert Laczk vajda fiáúl jegyezte be, míg ellenben Katona,_{Hist. crit. R. H. tom. VIII. pag. 284.}* ki II. László vajdának hét fiát fölemlíti, I. Pétert nem ismeri. I. Péternek netaláni utódai ismeretlenek.
Pál 1350-ben bereghmegyei főispán, ki másik két testvérével, Mihálylyal és Miklóssal Lajos királynak nápolyi hadjáratában részt vett._{Katona. tom. IX. p. 601.}* A nemzedék-rend III. László ágán Pál által két fiával szaporodott, I. György és II. Mihálylyal.
I. Mihály, mint már említők, 1350-ben a nápolyi hadjáratban vett részt,_{Katona. tom. X. pag. 92.}* különben életrajzát megvilágítani nem bírjuk. Utódai ismeretlenek.
I. Miklós élt 1350-ben,_{Katona. tom. IX. pag. 601.}* erdélyi vajda s ugyanakkor Zemplénmegye főispánja. Előbb említett két testvérével, szintén részt vett Lajos király nápolyi hadjáratában s a bolognai csatából mint hős ismeretes. Neje volt, Torma feljegyzése szerint, Szilágyi Margit,_{Torma Józs. kézírati geneal. pag. 30.}* voltak-e gyermekei, az általunk tanulmányozott forrásokból kikutatható nem volt.
I. István debregesthi,_{Torma, u. o. p. 30.}* de a ki csáktornyai és strigóinak is iratott, 1352-ben kapta a csáktornyai és strigói várakat Lajos királytól adományúl._{Kat. t. X. pag. 92.}* I. István 1345-ben sopronyi és vasmegyei főispán s még azon évben 1349-ig erdélyi vajda volt_{U. a. u. o. tom. IX. pag. 503, 487, 579}* s még előbb nápolyi alkirály._{Torma kézírati genealog. pag. 30. Thuróczi, Chronica. Cap. XXIII.}* 1350. évben, midőn Lajos király Aversát ostromolta, I. Istvánt a vajdaságból elmozdítá, minthogy már a következő évben Konth Miklós nevével, mint erdélyi vajdával találkozunk. 1366-ban már az élők között nem volt. Kitetszik ez Lajosnak, az erdélyi szászok részére az említett év juniusában adott okleveléből, a melyben II. Miklós, mint néhai István vajdának fia említtetik._{Eder. De Sax. Com. p. 198.}* Torma József adatai szerint I. István királyi lovászmester is volt s nejétől, Pucheim Henrik leányától_{Torma kézírati genealog. 30. 1.}* öt gyermeke maradt hátra, jelesül II. István, II. Dénes, II. Miklós, I. Imre és VII. László._{Katona X. tom. 92. pag.}*
A Katona által említett III. Lászlónak két fiáról, IV. nagy és V. kis Lászlóról_{Katona tom. VIII. pag. 284.}* semmi nyomot sem találunk az általunk használt forrásokban.
I. András, III. Lászlónak nyolczadik fia, 1342-ben Tamás vajdának volt hivatali utóda Erdélyben_{Felmer u. o. 114. 1., Huszti u. o. 201. l., Benkő u. o. 170., Haner u. o. 144. l.}* s midőn a tatárok Erdélybe betörtek, András Bazarád seregeit megverte, Atlamust a tatárok vezérét elfogva, Visegrádra küldötte s a székelyek segélyével az elmaradozott tatárokat Erdélyből kiűzte s Havasalföldre gyakrabban betörvén, onnan is kiverte azokat. Ugyancsak Kázmér lengyel királyt is segítvén hadaival, a tatároknak Keystut nevű vezérét is hatalmába kerítette,_{Thuróczi. Chron., Katona tom. X. pag. 253.} * s Lajos király 1350-ben Andrást Nápoly kormányzatával bízta meg._{Benkő u. o. 175. l.}* 1352-ben még erdélyi vajda volt._{Torma kézírati genealog. 30. lap.}* András három fiúgyermeket, II. Györgyöt, II. Imrét és II: Pétert hagyta maga után.
III. Lászlónak nyolcz fia közül tudomásunk szerint csak hárman szaporították a Laczkok családfáját, u. m.: Pál, I. István és I. András; s míg a nemzedék-rend Pál után az első fokon ennek két fiában, Györgyben, ki 1392-ben macsói bán volt_{Torma Józs. kézír. geneal. 30. l.}* és II. Mihályban 1411-ben kihalt,_{Katona t. X. pag. 430, 436.}* I. István ágán az 1398-ig harmadízig szaporodott, I. Andrástól pedig negyedízig 1456-ig terjed, midőn is a Laczkfi család utolsó sarjadéka is kihalt.
II. István de Cháktornya, I. Istvánnak fia, Lindváról is neveztetett. 1368–69-ben királyi lovászmester és a székelyek ispánja volt,_{Katona tom. X. p. 456.}* s úgy látszik, hogy a lovászmesteri tisztet és a vajdaságot az 1373-ik év novembere előtt, a mint azt alább kimutatjuk, I. Imrével egyszerre viselte, minthogy I. Imre 1373-ik év novemberében lett nádorrá s II. István is 1373-ik év julius havában már mint erdélyi vajda említtetik. Ezen állításunk indokolására adjuk itt Muratorinak munkájából a következő tételt,_{Geschichte von Italien tom. 8. pag. 618.}* melyben az alkalomból, midőn Lajos király Carara Ferencz Badnanói herczegnek segély seregeket küldene, ezeket írja: «Unter verschiedenen ander Begebenheiten und kleinen Gefechten war sonderlich eines merkwürdig, dass sich in May bei einem (Graben zutrug, den die Venezianer gegen Pieve di Sacco gemacht haben. Die Ungarn fochten damals so tapfer, dall sie das venetianische Kriegsheer gänzlich schlugen, und sehr viele edle Venetianer gefangen bekamen (ezek között volt Justinianus hadvezér is, ki hazánkba küldetett). Bey einem andern hietzigen Gefechte aber, dall den 1-ten Juli vorviel, und worinnen die Venetianer die Oberhand behielten, wurde der ungarische Feldherr der Wayvode Stephanus und andere ungarische und italienische Edelleute gefangen. Dieses war ein unersetzlicher Verlust für Franciscum Carara: den die Ungarn betheuerten, dass sie von nun an nichts mehr von einen Kriege hören wollen, wenn nicht ihr Feldherr wiederum in Freiheit gestellet würde». De II. Istvánt nemcsak 1373-ik évi májusban találjuk mint erdélyi vajdát, az volt ő már 1372-ben is, a mint azt Pray Annalisaiban láthatjuk._{P. II. pag. 131, 134.}* II. István 1376. évben is vajda még és főlovász-mester, a ki Dénes testvérével együtt az említett évben a pálosoknak csáktornyai kolostorát alapítja Szent-Ilonán. Ugyancsak azon oklevelen, melyben Lajos király a velenczések elleni szövetséget megkötötte Visegrádon 1376. évben, az aláírottak között nem István, de László van mint vajda aláírva, a főlovászmester aláírása azon oklevélen nincsen,_{Pray. Annal. P. II. pag. 141.}* ámbár azon évből Felmernél_{Johann Seivert. Siebenbürgische Gelehrten pag. 87.}* az erdélyi vajdák sorában Stephanus Chak fordúl elő. Lehet, hogy Istvánnal ugyanakkor László is vajda volt; egyébiránt oly eset is fordúlt már elő, hogy a vajda czímet akkor is használta egynémelyik, midőn már mint ilyen a vajdaságban nem volt. De bizonyos az is, hogy István még 1382-ben is vajda volt._{Katona tom. 11 pag. 13.} *
Azon István, kit Paulus de Paulo Laczkovicsnak mond, s 1383-ban Dalmátia és Horvátország bánja volt, ugyanezen csáktornyai Laczkfi István volt, s csak családnevéből csinált horvát végzésű Laczkovicsot._{Pray Annales P. II. pag. 164 és 167.}* Hűségét Mária és Erzsébet királyné iránt II. István 1384-ben már megváltoztatá, mi kitűnik Erzsébet királynénak Kállai Ubulhoz 1384-ik évben írt okiratából, melyben ezen tétel fordúl elő: «Stephanus condam Woywoda notorius rebellis», kinek összeesküvő társai Thuróczi szerint Simontornyai István, és András, Laczk fia, lettek volna._{Cron. Cap. I. p. 201.}* Thuróczinak Andrásra vonatkozó azon állítása, hogy Laczknak fia volt, téves; alább ki fogjuk mutatni, hogy ezen András II. Miklósnak fia, illetőleg I. Istvánnak unokája volt.
Hogy II. István Zsigmond király iránt való hűségét is csak színlelte, 1387-ben Zsigmond koronázási évében ezt bizonyítja ugyancsak Zsigmondnak 1397-ből kelt s a Kanizsayaknak adott okirata,_{Katona t. XI. pag. 195.}* a melyben a többi között az is olvasható: «hogy midőn Palisna János bán Pozsega várát elfoglalta s a király őt megbüntetendő, a várat visszavenni akarta, az alatt István, Simontornyai Dénes vajda fia, a hűtelen István vajdával, István fiával, Cháktornyai Laczk fiával, mint a ki minden rossznak részese, kezdője és előrevivője volt, nem átallották Palisna János bánt a magok kezéhez venni s a mi királyi fölségünk károsítására szabadon bocsátani». Ugyancsak azok között találjuk Cháktornyai István vajdát, a kik 1396-ban a szerencsétlen nikápolyi csata után, midőn Zsigmond Konstantinápolyig menekült, a megölt Kis Károlynak fiát, Lászlót magyar királynak proklamálták; erről ugyanis Zsigmond király egy 1397-ik évi márczius havában kiadott oklevelében_{U. a. u. o. t. XI. pag. 425.}* megemlékezik s felsorolja azok között Cháktornyai István vajdát is, kik Lászlót, Kis Károly fiát az országba hívták.
Thuróczinak_{Chron. P. IV. Cap. XII.}* Felmernek_{Histor. Transilv. pag. 117.}* s utánok másoknak azon följegyzése a most említett oklevelek alapján tévesnek bizonyúl, midőn azon pártütő lázadóknak Kőrösudvarhelyen történt kivégzését az 1395-ik évre teszik, s igaza van Katonának, midőn azt az 1398-ik évben történtnek lenni mondja;_{Katona t. XI. p. 452.}* minthogy Zsigmond király 1398-ban járt Horvátországban s ugyanakkor tartott Kőrösudvarhelyen gyűlést, midőn is ott Laczkfi II. Istvánt társaival együtt lenyakazták.
II. Istvánnak egyetlen I. Albert nevű fia ismeretes, ki 1387-ben auránai perjellé választatott a lázadásban részt vett Palisna János helyett; s világosan mondja őt Kerchelich Laczkfi vagy szerinte Laczkovits István fiának ezen szavakkal: «Fr. Albertum filium Stephani de Laczkovich electum fuisse in priorem Auranae»._{Kerchelich. Histor. Eccl. Zagrab pag. 144.}* Lehoczky az 1388-ik évhez «Albertus filius Stephani Laszk»-nak írja._{Stemmat. P. I. p. 67.}*
II. Dénes I. Istvánnak fia 1348-ban főlovászmester volt. Kitűnik ez az említett évben a gyulafehérvári káptalan által a hamvazó szerdára következő napon kiadott okleveléből, melyben ez mondatik: «Magister dictus Debreczen officialis magistri Petri Rufi vice agazonis magistri Dionisii filii magnifici viri Stephani vojvodae Transilvani.»_{Katona tom. IX. p. 528.}* Világos ebből, hogy ha Péter Dienesnek al-lovászmestere volt, Dénesnek főlovászmesternek kell vala lennie, s ezen hivatalt viselte 1359-ig._{U. a. u. o. tom. X. p. 46.}* Ezen időközben 1350-ben Lajos királylyal a nápolyi hadjáratban is részt vett s ez alkalommal Schaffato város gondozása is reá bízatott._{Pray. Annales R. Hung. P. II. p. 85.}* Ugyanakkor Dénes Sommánál katonai vitézségének és határozottságának kiváló jelét is tanúsítá, midőn lajtorják hiányában egy Hebinger nevű német katona vállaira állván, Somma falait megmászta._{Katona tom. IX. p. 612.}* 1360–66-ig erdélyi vajda és Viddin bolgárországi város kapitánya s ugyancsak akkor Temes- és Szolnokmegye főispánja volt._{Eder. De initiis et juribus Sax. p. 194.}* Viddini praefectus 1363-ban lett, midőn t. i. Lajos király Stracimér bolgár fejedelmet megtámadta, őt magát elfogta és Gomnach várában elzárta._{Dufresne. Illyr. Vet. et Nov. p. 113.}* Valószínű, hogy 1363-ban Dénes már meghalt, mert 1364-ben Erdély vajdájáúl már Miklóst találjuk._{Katona t. X. p. 402.}*
II. Dénes után két fiú maradt hátra: III. Dénes, ki 1382-ben fő-lovászmester volt_{Katona t. XI. p. 452, t. X. p. 712.}* s gyermektelenül halt el; és:
III. István, ki Simontornyainak hivatott, kinek czímeres pecsétét a második szám alatti rajzban bemutattuk. Ezen István az, a ki egy 1380-ik évi oklevélen Dénes vajda fiának iratik._{Katona tom. X. p. 712.}* Simontornyai III. István, mint a ki II. Istvánnal, Palisna János bánnal és Pál zágrábi püspökkel Kis Károlyt az országba behívták, 1384-ben julius havában mint lázadó ismeretes még nem volt, mert azon oklevélen, melylyel Mária királynő II. András bulláját megerősíté, az ország bárói között van az ő aláírása is, de már ugyanaz év augusztus havában Erzsébet királyné által Kállai Ubulnak adott okiratában_{Katona tom. XI. pag. 772.}* Simontornyai III. István is meg van említve mint lázadó. 1384-ben még királyi lovász-mester volt. 1387-ben, midőn Zsigmond megkoronáztatott, az ország bárói között nem fordúl elő;_{Katona tom. XI. pag. 210.}* 1388–91-ig azonban ismét királyi fő-lovászmester, nemcsak, de 1388-ban, midőn Zsigmond a főúri lázadók közűl többeket magához édesgetett, III. István már nádor volt, Nyitra-, Bars- és Trencsénmegyék főispánja._{Forgách levéltár a nemz. muzeumban.}* István nádor ezen tisztét még 1392-ik évi január havában is viselte, összekötve a főlovászmesteri hivatallal. Erre mutat a Forgáchok levéltárában levő okirat._{U. o.}* Azonban ugyanazon év novemberében a nádori hivatal már üres volt, a nádor hivatalától elmozdíttatott, de úgy, hogy mint lovász-mester Zsigmond későbbi okiratain eképen írta alá magát: «Dominus Stephanus pridem palatinus agazonum magister». Hogy pedig a nádori hivatalt a király rendeletére kellett elhagynia, annak okát abban találhatni, hogy ő is ugyanazok közé tartozott, a kik Kis Károlynak fiát, Lászlót az országba hítták. 1395-ik év május hava azon idő, melyen túl Istvánnak aláírása mint «pridem palatinus et agazonum magister» többé elő nem fordúl;_{Katona tom. XI. p. 378.}* ennek okát az imént említett és Zsigmond ellen elkövetett hűtlenségében kell keresnünk._{Katona tom. XI. p. 425.}* 1397-ik évi deczemberben fia János így említtetik: «Joannes filius condam Stephani»._{Katona tom. XI. p. 450.}*
III. Istvánnak ága két gyermekében kihalt. Ezek egyike I. János, ki 1391-ben királyi főlovászmester volt,_{Forgách lev. a muzeumban.}* másika pedig Albert,_{Torma József kézírati geneal. 30. 1.}* ki 1389-ben még életben volt, de sem életéről, sem arról, hogy egyik vagy másiknak örökösei maradtak volna, tudomással nem bírunk. Lehoczky említi még ezen István ágnak harmadik fiáúl Leustachot mint kir. pohárnok-mestert, Lucska, Lindva Doborgaz és Csáktornya birtokokkal,_{Stemmatogr. P. II. pag. 225.}* de ezen állításnak bizonyosságait sehol sem találjuk.
II. Miklós, I. Istvánnak fia, 1366. évben a székelyek ispánja, Szatmár-, Máramaros- és Ugocsavármegye főispánja,_{Eder u. o. p. 198.}* 1367 és 68-ik évben erdélyi vajda._{Katona tom. X. p. 401.}* 1371-ben már nem volt vajda. A krónikák följegyezték róla, hogy az oláhok ellen szerencsétlenűl harczolt, mert egy ostrom alkalmával körülvétetvén, megöletett, s holt teste nagy csatázás után az oláhok kezei közül kiragadtatott s Esztergomban a boldogságos szűz Mária templomában eltemettetett._{Thuroczi. Cron. P. III. p. XXXVIII.}* II. Miklósnak egy fia maradt:
II. András, ki Kis Károly fiának; Lászlónak pártosa levén, II. Istvánnal és több társával együtt Kőrösudvarhelyen 1398-ban lenyakaztatott._{Katona tom. XI. p. 452.}* Paulus de Paulónak azon följegyzése «Stephanus Laczkovich cum nepote suo decollatus», csak Andrásra vonatkozhatik, ki a lázadásban mint unokaöcscse részt vett. II. András által a család nem terjeszkedett, legalább idáig utódai ismeretlenek.
I. Imre, I. Istvánnak fia, kinek 1375-ből eredő czímeres pecsétét az 1-ső szám alatti rajzban közöljük, 1360–67-ig fő-lovászmester volt,_{Katona tom. X. p. 430.}* 1366-ik évben pedig egyszersmind erdélyi vajda, székelyek ispánja, Szatmár és Ugocsa főispánja,_{Neues Ung. Mag. I. köt. 4-ik füz. 312. l.}* 1368. Dalmát- és Horvátország bánja._{Katona tom. X. p. 430.}* Mint erdélyi vajdát látjuk őt még 1369, 70 és 71-ben is._{Katona tom. X. p. 437. 451 és 473 l.}* I-ső Imre 1372-ben lett nádorrá_{Torma Józs. kézírati geneal. 30. l.}* és a kúnok főbirájává, s mint olyan működött még 1375-ben is, a mint ezt a bemutatott czímeres pecsét tanúsítja. Utódáúl csak fiát Jánost ismerjük, ki 1373-ban tárnokmester volt,_{Katona tom. X. p. 560.}* kinek, úgy látszik, magva szakad, örököseiről tudomásunk nincsen.
VI. László, I. Istvánnak fia. Valjon volt-e erdélyi vajda, sem erre, sem életpályájára nézve adatokat felhozni nem tudunk.
Visszatérve immár I. Andrásnak fiaira: ezek között II. Imre 1387. Zsigmond királyhoz hűtelen levén, János bán pártosa lett; s midőn Gara Miklós, akkor mint macsói bán, a hűtelen János bánt hadaival legyőzte s Ujlak várát tőle visszavette, ugyanazon alkalommal a pártütők között elfogta II. Imrét, I. Andrásnak fiát is. Ezen tény valósága kitetszik Zsigmond királynak Gara Miklós nádor fiához 1408-ik évben intézett leveléből._{Pray. Annales P. II. 182.}* II. Imre családját nem szaporította.
II. György I. Andrásnak második fia, Imre testvérével ellenkezőleg, Zsigmond király híve volt. Albert királynak 1438-ban_{Kaprinai. Hist. Dipl. P. I. p. 360.}* Lászlónak, Gara Miklós fiának adott leveléből kiviláglik az, hogy midőn Gara Miklós 1388-ban mint bán, János bánnak pártosait Boszniából kiverte s azok összeszedekezve, Boszniában ismét összesereglettek, s Valkó vármegyébe mint pártosok betörtek; akkor Gara Miklós nagy sereget küldött ellenök Koroghi Philpes Istvánnal, Laczkfi Györgygyel, András vajda fiával, Pállal, Alsuni János fiával az élén, s ezen segély-sereggel a pártosokat legyőzte s egy részüket fogságba vetette. Tudomásunk szerint II. György sem terjesztette tovább a család fáját.
II. Péter vagy Petten, II. András harmadik fia, élt 1385–90,_{Torma Józs. kézírati geneal.}* kinek az ágán még három ízig terjed a Laczkfiak nemzedék-rende. Ugyanis ennek fia II. Jakab,_{Huszti. Ó- és Uj-Dáczia 201. l., Benkő. Transilv. 170 és 171. l., Haner. Das kön. Siebenb. 158. 1.; Felmer. Hist. Trans. 118. l.}* 1405-ben erdélyi alvajda és a sárkány-rend vitéze, kinek fia VII. László 1424–41-ig élt és magban szakadt.
IV. István, II. Péternek második fia, élt 1400-ban._{Lehoczky. Stemmat. P. I. pag. 85.}*
II. Dávid de Szántó, II. Péter fia 1416–24-ig horvát bán. Életrajzi adatokkal nem rendelkezvén felőle, csak annyit említhetünk róla, hogy egyetlen fia III. György de Németi 1424–35 macsói bán volt_{Torma József kézírati genealog. 30}* s fia III. Miklós de Németi mint a Laczkfiak utolsója magban szakadt s a család kihaltával 1456-ik évben annak birtokát, Bálványos várát Losonczi Dezső fia László adományúl kapta.
IV. István, III. Péternek harmadik fia, élt 1400-ban, fiu-gyermekei nem voltak s leányát, Laczkfi Katát ecsedi Bethlen Péter bírta nőűl._{U. a. u. o.}*
A XIV. században szerepelt történelmi nevezetességű Laczkfi nemzetség 1456 után végképen letünt az események szinpadáról s tagjaival többé nem találkozunk.

MAJLÁTH BÉLA.