Pages

Saturday, April 24, 2010

Petri: Szilágy VM - Birtokosok, családok

Title Page Contents |

Petri: Szilágy VM - Birtokosok, családok

Friday, April 23, 2010

ERDÉLY RÉGI CSALÁDAI.

ERDÉLY RÉGI CSALÁDAI.
A kőrispataki Kálnoky család.
(Vonatkozással a Mikó és Nemes családok őseire is.)
A közös eredetű Mikó, Nemes és Kálnoky családok legelső őseire nézve az eddig közzétett leszármazási táblák nem egyeztek teljesen egymás között. Ugyanis a XII. században élt Akadás fiának Vinczének ezen táblákon három fiú tulajdoníttatik, Mikó, Egyed és Domokos. Ezek közül Egyedmagtalanként van feltüntetve s Mikótól, Lázár nevű fián kezdődőleg vezetik le a Mikó családot, Domokostól pedig a Nemes és Kálnoky családot. – Míg azonban a Nemes család genealogiája szerint e két család csak a Domokos utáni ötödik nemzedéknél vált volna szét, midőn az 1459-iki hídvégi nemes Bálint egyik fia Mihály a Nemes családot, másik fia Pedig Miklós utóbbinak (Kálnoky nevet felvevő) András fia álal a Kálnokycsaládot alapította volna: eddig a Kálnokyak családfáján az utóbb említett Andrásnak őseiként merőben más keresztnevűeket találunk, mint a Nemes család genealogiájában mutatkozók, fel egészen egy I. Lajos királyunk korában élő Nemes Andrásig, ki tehát chronologice a Vincze unokáinak korába esnék.
Bármily nehéz legyen is ily régi korbeli leszármazási viszonyokat teljes biztossággal kideríteni, most már főkép a Szabó Károly feledhetlen tudósunk Székely Oklevéltárában megjelent oklevelek alapján mégis megkisérthetjük ez ellentétek összeegyeztetését. Ez okmányokból az első ősnek Akadásnak ivadékai három generátión át, tehát egészen Nagy Lajos királyunk koráig megállapíthatók. – Ugyanott mindhárom család elődeire nézve az 1428–86. évekből is találhatunk leszármazási adatokat, sőt mivel ezek némelyike az okmányban szereplőnek atyját is megnevezi, még közelebbre is jutunk a biztos leszármazásnak 1349-ben megszakadt fonalaihoz. Alig egy-két generatió hézaga maradna tehát közben; ha tehát itt a családi traditiók jogosultságát vevén segélyül, az ősök azon neveit, kik a régi családfákon előjönek s diplomatikai adatainkkal nem ellenkeznek, megállapítottaknak veszszük, mindhárom családnak leszármazását Akadástól, az ismeretes első közös őstől, megbízhatólag levezethetjük és pedi a Kálnoky és Nemes családét hézag nélkül, a Mikóét pedig egy, esetleg két generátió hézagával, miként I. táblánkon látható.
I. TÁBLA.
Akadas Siculus de Sebus.; Comes Vincencius vagy Benchench 1252-ben adományúl kapja Zek földét.; István 1 1291.; Domokos 1291.; Nicolaus v. Mikó 1 1291.; János 2 1349.; István 2. 1349.; János 2 1349.; László 2 1349. 1366.; Jakab magister de Hidvég 2 1349. 1366.; János 2 1349.; Mihály 2 1349.; Miklós 2 1349.; Péter 2 1349.; Demter 2 1366.; Nemes Máté de Kalnok.; Mihály. 4; György. 4; Demeter 3 1428, a kőrispataki Kálnoky család törzse. Lásd a II. táblán.; László 3 1428.; Nemes Bálint 4 1459. a hidvégi Nemes család törzse.; valamelyiköknek fia esetleg unokája: Mikó de Hidvég. 5; Lőrincz 5 1476. 1479. 1486. (Erdő-Szt-Györgyi Medgyes Márta, a Balázs leánya 1486.); István 5 innen a hidvégi Mikó család.
images/1891-92xw143.jpg
Felvilágosító megjegyzéseink ide vonatkozólag a következők:
1. Az 1252-iki adománylevélben Vincenciusként, s 1291-ben már magyarosítva Benchenchként előforduló Comesnek fiai István, Domokos ésMikó 1291-ben örökbevallást tesznek Bothteluk nevű birtokukra nézve, mely a körülírás szerint a mai Benczencz falunak felel meg Hunyadmegyében. Ebből látható, hogy a régi genealogusok tévesen írták Vincze egyik fiáúl Egyedet, István helyett. E tévedés talán onnan eredhetett, hogy az 1291-iki okmány a birtok körülírásánál megemlékezik Egidiusról, mint szomszédról, ki azonban nem Vincencius vagyis Benchench, hanem egy bizonyos Leustachius fia volt. Az okmány téves olvasása csúsztathatta tehát be az Egyedet, kit aztán magvaszakadtként jelöltek, Vincze fiai közé.
2. Vincze három fiának gyermekeit felsorolja az 1349-iki okmány, mely a küküllői kerületben fekvő Sombur, Gerebench és Arapatak határainak megjártatásáról szól, s melyben a határjártatók atyjai közül Domokos és Mikó névszerint meg is vannak jelölve, ellenben a harmadik ágból származó János és István unokatestvéreknek atyja ugyan nincs megnevezve, de hogy ez az 1291-iki István lehetett, az a megelőző jegyzetben tárgyalt okmányból világos. – A most említett határjártatók közől Jacobus magister de Hyduegy még 1366-ban is élt egy Demeter nevű fivérével együtt, ki az 1349-iki határjáratáskor (talán zsengébb koránál fogva) még nem szerepelt. – 1366-ban ezen Jakab és Demeter testvérek Oltszemen és Málnáson fekvő birtokaikba iktattatnak be, s Nicolaus de Hyduygh fiainak mondatnak; miből látszik, hogy a Nicolaus és a magyaros Mikó név egymás helyett használtatott. Azt pedig, hogy a szóban forgó két fivér csakugyan a táblánkon megjelölt Jakab és Demeter, az 1291-iki Miklós vagy Mikó fiai voltak, nem pedig esetleg ennek Miklós fiától való unokái: kétségtelenné teszi a Szabó K. idézett munkája 72. lapján olvasható 1366 julius 17-iki okirat, melyben mellettök unokatestvérük László is, mint a Domokos fia, van megemlítve.
3. Kálnoky Nemes Máté fia László és Demeter az idézett mű 1428-iki oklevelében említtetnek. Az ugyan nem tünik ki a szövegből, hogy ezen Nemes Demeter szintén a Máté fia volt-e, de nincs is kizárva; s ezért azon tekintetnél fogva, melyet fennebb a régi családfák hagyományos adatai iránt érintettünk, táblánkon így tüntettük fel, s ezen Demetertől folytatjuk tovább II. táblánkon a Kálnokyak családfáját. Így aztán az említett Mátét a régi családfákkal egyezőleg István fiáúl téve, a származási sorozat felfelé egészen ezen Istvánig teljesen megegyező a Kálnokyak régibb családfáival; csak ezen túl van eltérés, a mennyiben az eme családfák élén álló Andrásnak, ki I. Lajos korában élt volna, az oklevelek adatai folytán el kell esnie.
4. A hídvégi Nemes család eleire vonatkozólag az eddig is ismeretes leszármaztatás összhangban van az idézett oklevelek adataival, s egy Szabó K.-nál közölt 1479-iki periratban ízről-ízre megerősíttetik.
5. A hídvégi Mikó családot illetőleg, az ennek régebbi családfáin látható I. Istvántól felfelé eltérés van; a mennyiben a családi hagyományok szerint ennek atyjául tett Lázárt az oklevelekben sehol sem találjuk, legkevésbbé az 1291-iki Miklósnak vagy Mikónak fiai sorában, kiknek koráig különben chronologice fel sem érhet. – Aligha tévedünk tehát, midőn itt is névcserét sejtünk, s a Lazarus helyett Laurentiust teendőnek, vagyis azon Lőrinczet, ki Szabó K. Oklevéltára 223. lapján 1476-ban Nemes Mihálylyal ügyvédet vall, a 231. lapon látható 1479-iki okmány szerint pedig «Laurentius filius Mikó de Hidwegh»-nek neveztetik, s kinek neje egy 1486-iki okmány szerint (259. lapon) Erdőszentgyörgyi Medgyes Balázs leánya, Mártha vala. – Ezen Lőrincznek atyjáúl, a mint láttuk, Mikó (= Miklós) van megjelölve, de a chronologia nem engedi ezt az 1349-iki Miklóssal azonosnak vennünk, mert ha nem is két, de legalább egy generátiónak közbe kellett esnie. Azt tehát, hogy ezen Mikó, kinek fia az 1476–86-iki Lőrincz volt, az 1291-iki Mikó hat fia közül melyiknek volt fia vagy unokája, az eddig ismert adatokból megállapítani képesek nem vagyunk. – Különben a Mikó család már ezen korban több ágazaton is el lehetett terjedve, mert csak a Szabó Károly által közölt oklevelek is említik 1476-ból Mikó Benedek és Pétert, 1506-ból Mikó Mihályt stb., kik a családfákon élő nem jönnek.
Ezek után lássuk a Kálnokyak családfáját az I. táblán látható Demetertől kezdve, lehetőleg teljesen; ez sok erdélyi családra nézve érdekkel bir, minthogy az eddig közlöttekből a család nőtagjai többnyire ki voltak hagyva, s e miatt a kapcsolatos családok genealogiájával foglalkozók számtalan nehézségbe ütköztek. – Sajnos, hogy a nemesi ág legújabb nemzedékéről nincsenek adataink.
II. TÁBLA.
Kálnoky Demeter 1428. Lásd az I. táblán.; Borbála. (Karácsonfalvi Jánosy Antal).; András 1459.; Mihály.; I. Bálint 1506.; Péter 1552 főkapitány (Burcia Apor Klára).; II. Bálint 1560. 1566. 1567. 1586. (Petky Anna, a dersi Petky János canc. leánya).; Tamás 1566. 1567. 1586. Lásd a III. táblán.; I. János 1612 háromszéki főkirálybiró. (Sárfalvi vagy sófalvi? Károly Katalin az István leánya Bethlen Sárától).; Druzsa. (a. Kemény János). (b. Basa Tamás).; Anna 1624. (a Halmágyi István). (b. Basa N.).; Bálint † 1627 aug. 4.; István 1631 miklósvársz. alkirálybiró. 1639-ben osztozik. (Béldy Anna a Kelemen leánya).; Kata. (a. rosályi Kun István). (b. Csáky László).; Zsuzsa † 1706. (Mikes Kelemen).; Sámuel 1686 háromszéki főkirbiró, kincstartó, tartományi főbiztos, 1694 erdélyi udv. canc., 1697 apr. 2. óta gróf † 1706. (gr. Lázár Erzsébet † 1709).; Adám 1705 csiki főkapitány † 1719. (Mamucca della Torre Mária).; Anna. (Lugossy Ferencz).; Zsófia. (Boldogfalvy János).; Hedvig.; Borbála (br. Apor Péter).; Ágnes (gr. Ferrati Bertalan).; Zsuzsánna apácza†.; Antal lovassági tbk. (simonyi és vársányi Simonyi Jozéfa).; Tamás a porosz háboruban mint kapit. †; Sámuel a porosz háboruban mint ezredes †; József az ugynevez. török. (ürmösi Maurer Julia).; Katalin. (gr. La Mezano de Salins).; Domokos. (Kendeffy Judith).; Judith (gr. Petky Istv).; Teréz. (Szalkay István).; N. (Mezeyné).; Jusztina. (br. Jósika Zsigmond).; Lajos tordai főisp. 1786. (gr. Blumegen Elonora).; Ádám sz. 1784 † 1820. (Tkalecz Katalin sz. 1796 † 1875).; Mária. (cs.-sz.-domokosi Sándor Mihály).; Éva (a. s. szentiványi Henter Ferencz). (b. László Gerg).; Henrik. (gr. Engl Mária-Anna).; János † 1833. (br. Jósika Borbála sz. 1789 † 1863).; Jozéfa. (báró Mattencloit).; Dénes sz. 1814 † 1888. 1847 felsőfeh. főispán.; Julia † 1867. (a. ürmösi Maurer Mihály). (b. gróf Haller Lajos).; Francziska † 1846. (schütt- és altenburgi Seethal János).; Eleonora sz. 1809 † 1845.; György sz. 1810 † 1844 százados. (gr. Haller Anna sz. 1815 † 1878 mint br. Szentkereszty Zsigmondné).; Pál sz. 1814 † 1881.; Jozéfa sz. 1816 † 1866.; Imre sz. 1822 † 1886.; Bódog sz. 1824 őrnagy. (br. Brees-Chrostin Ludmilla).; Gusztáv sz. 1799 † 1884 főhadnagy. (gr. Schrattenbach Izabella sz. 1809 † 1875).; Bódog †; Zsigmond ezredes sz. 1828 † 1872.; Sándor vezérőrn. sz. 1830.; Krisztina sz. 1831 † 1877. (gr. Stolberg Günther sz. 1820).; Gusztáv altáborn. külügyminister sz. 1832.; Ilona sz. 1835. (gr. Sylva Tarouca Ágost sz. 1818 † 1872.); Szidonia sz. 1837 † 1870.; Béla sz. 1839 † 1880. lovaskapitány.; Gizella sz. 1840. (br. Wiedersperger Ede sz. 1835 † 1882).; Adél sz. 1843. (a. gr. Waldstein János sz. 1809 † 1876. b. hg. Sabran-Pontives Eleazar sz. 1840).; Hugo őrnagy sz. 1844 (gr. Dietrichstein-Mensdorff-Puilly Mária sz. 1858).; Mária apácza sz. 1850.
images/1891-92xw144.jpg
III. TÁBLA.
Kálnoky Tamás 1566. 1567. 1586. Lásd a II. táblán.; Benedek 1612 nótáztatik.; Mihály 1639. szül. Alsó-Csernátonban s magát Száraz Ajtai előnévvel irta. 1649 miklósvársz. üln. 1660 csiki főkapitány. (alsó csernátoni Domokos Katalin).; László 1639. (Becsky Mária 1651).; Anna. (a. albisi Bod Lukács) (b. tamásfalvi Tury Ferencz).; Farkas 1656 kormánytanácsos. (Keresztesy Judith).; Bálint 1678 nótáztatik.; Péter 1704 csiki főkapitány.; Tamás. (Balogh Erzsébet).; Miklós.; László. (Rétyi Katalin előbb Tompa Miklósné).; János. (Boér Zsófia) †; Éva. (Farmantin kapitány).; József 1704 † 1711.; Teréz. (a. Kendeffy László). (b. Székely Mihály). (c. kenyérmezei Mezey György).; Kata. (Fekete Mihály).; Krisztina. (a. Barabás Péet). (b Zámbler Szaniszló).; Anna. (s. szentiványi Henter Dávid).; János 1715. (Domby Anna).; Mihály 1711–1727. (Sarmasághy Krisztina).; Erzsébet (kilyéni Székely Zsigmond).; Antal. (angyalosi Forró Terézia).; Ferencz.; Sándor tábornok. (Lovász Klára) †; Ernesztina-Anna. (Erencz kapitány).; Krisztina. (illyefalvi Biális János).; Ilona. (Boér Ferencz).; Zsuzsa (Rápolthy András).; József. (a. Szacsvay Erzsébet) (b. Székely Anna) melyiktől?; Klára. (Hatolykai Pócsa Sámuel).; Róza (Mikó Pál).; Sándor.; Károly.; András.; József.; Karolina.; Erzsébet.
images/1891-92xw145.jpg
KIS BÁLINT.

Thursday, April 22, 2010

DL 46427
Kelt: 1498-04-24
Kiadó: PÉCSI KÁPTALAN
Régi jelzet: Q 10 / HERCEG
Fennmaradási forma: Másolat 1501-1600
Regeszta: A pécsi káptalan elõtt Zekchew-i Herczeg László fia: Bernát vallja, hogy a Kazzay Miklósnak és feleségének: Wesen-i László leányának: Herczeg László özvegyének: Juliannának átadandó szántóföld helyett Isep baranyai birtokon egy jobbágytelket ad át. – Regeszta forrása: OL regeszta (Fügedi).file:///Users/tibor/Desktop/genealogy/A%20Magyar%20Oszágos%20Levéltár%20adatbázisai.webarchive





KEMÉNY ZSIGMOND
A rajongók
(1855-1859)



Az embersorsokat valami különös, immanens törvény vagy dinamizmus irányítja; a hős sorsa ott alakul előttünk. Az embersorsot formáló erők valami egyén fölötti szövevénybe összefonódva, építve és rombolva alakítják az életpályát.
(BARTA JÁNOS)
A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Németh László és Móricz Zsigmond őt tartotta a múlt század legnagyobb  magyar regényírójának, Szabó Dezső a magyar fátum alá rekesztett" személyiségek közé sorolta, Berzsenyi Dániel, Katona József és Madách Imre mellé. Politikus és publicista is volt, a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója.
Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt, aprólékos lélekábrázolás adja; szereplőinek jelleme és sorsa  izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. A pályája csúcsán megjelenő történelmi regények Erdélyben játszódnak, a szerző szűkebb hazájában, a két nagyhatalom között egyensúlyozó és nemzetiségi-vallási ellentéteket is magában hordozó fejedelemségben. A hősök a történelmi folyamatok sodrában, a
társadalmi ellentétek kereszttüzében kísérlik meg személyes céljaik megvalósítását.
A nagyregények ilyenformán három egymásra épülő szférában ábrázolják az emberi küzdelmeket: a totális (történelmi) háttérben, a közvetlen (társadalmi) környezetben, valamint az előteret alkotó személyes sorsokban.
A rajongók c. regény története is e három szinten zajlik. A mű első oldalain részletes korrajz olvasható; az író végigtekint a harmincéves vallásháború, az európai békét minduntalan feldúló szeszélyes vagy tragikai fordulatok" sorozatán. Ez a rendkívül viharos időszak a történelmet eszményekkel álcázott, valójában kíméletlen hatalmi harcok végtelen sorozatának mutatja. A vallásháborúk zűrzavarának derekán", 1638 végén indul a cselekmény, amikor még sötétebb és kétségbeejtőbb" a vallásszabadságért" vívott háború. Ebben a közegben vívják meg saját létharcukat a regény második szintjének tényezői, Erdély társadalmi csoportjai, politikai és vallási erői.
II. Rákóczi György fejedelemsége - kétarcú politikával - egyfelől az evangélikusok védelmezőjeként lép fel a császári és katolikus Magyarországgal szemben, ugyanakkor a saját felekezeti kisebbségeit kész kíméletlenül elfojtani. A vallási célzatok mögött nyilvánvalóan politikai szándékok, azok mögött is - a mű harmadik rétegében - személyes erények és vétségek, szélsőséges indulatok (a rajongás" válfajai) húzódnak meg.
Az események középpontjában két főszereplő áll - a regény különleges szerkezeti vonásaként ők személyesen soha nem találkoznak. Egyikük Pécsi Simon, a politika
és a közélet porondjáról immár visszavonultan élő tekintélyes férfiú, Bethlen Gábor egykori kancellárja. Vele szemben áll a jelen politikai életének meghatározó személyisége, Kassai István címnélküli kancellár", a fejedelem tanácsadója. Ellentétük fő oka Kassai szertelen vagyonszomja" (mindenáron meg akarja kaparintani Pécsi Simon birtokait) és elhatalmasodó gyűlölködése: riválisa politikai súlyát és személyes tekintélyét is meg akarja semmisíteni.
Az ítélőmester" több úton próbálkozik. Korábban örökbe fogadta Kassai Elemért, unokaöccsét, csupán mert az Pécsi Deborah szerelmese volt, és így tekintélyes hozomány várományosa. Pécsi Simon azonban átlátott ellenlábasa szándékain, és nemkívánatos személynek tekintette Elemért. Kassai második - és a regényünk főcselekményét kitevő - manővereként kieszközli az erdélyi fejedelemtől a szombatosok fő- és jószágvesztéséről" szóló rendeletet (1638. december 21-én). E lépés nyilvánvaló okát a közvélemény is gyanítja: a szombatosok ügyét [+] Pécsi megrontására hozta szőnyegre" a körmönfontan ügyeskedő kancellár, hiszen ellenfele közismerten kapcsolatot tart ezzel a szektával. Az események irányításának eszközéül Kassai István behálóz egy szombatos papot, Laczkó Istvánt, és zsarolással kémkedésre kényszeríti.
A regény középső szakaszában az író az eseményszálak váltott szövésével halad előre, időbeli előre- és visszalépésekkel, minden jelentős szereplő nézőpontját és motivációját egyenként és részletesen megvilágítja. Ennek formája leggyakrabban a belső monológ. Źgy váltakoznak Laczkó István, Klára, Elemér és Deborah kedélyhullámai, tépelődései, vívódásai a sorsfordulatok előzményeiként, illetve következményeiként. Folyamatosan élesedik Kassai István és Pécsi Simon ellentéte is. A bonyodalom kezdete után Elemér - szerelméről lemondani kényszerülve - félreáll, elhagyja a gyulafehérvári udvart, a mezei hadak kapitánya lesz a Pécsi-birtokok körzetében. Az ő visszavonulásával párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül Gyulai Ferenc, és betölti barátja helyét a Pécsi-házban is, a fejedelmi udvarban is. Laczkó István a bűntudattól összeroppan, vállalja a jobbágysorsot, és megpróbálja helyrehozni végzetes hibáját. Felesége, Bodó Klára hősiesen és sikeresen dacol a sorssal, a fejedelmi udvarba kerül, és - megnyerve Lórántffy Zsuzsanna személyes pártfogását - kevés híján a férjét is kimenti Kassai István körmei közül. Pécsi Simon és Deborah csöndesen élik napjaikat, csupán elszenvedik a történéseket, nem kívánnak harcolni sorsuk ellenében. Kettejük párbeszéde a regény eszmei csúcspontja. A háttérben - a megoldásban végső fordulatot hozó epizódsorként - Báthory Zsófia hercegkisasszony és ifjabb Rákóczi György készül az esküvőre. (A rajongók kompozíciós remeklés" - vélekedik Németh László.)
A tetőpont a szombatosok andrásfalvi találkozója. Pécsi Simon eltökélt szándéka, hogy ezen lecsillapítja a szélsőséges indulatokat, mértékletességre inti a rajongókat". Kassai István ellenben az indulatok előzetes felkorbácsolásán munkálkodik, közben pedig levélben tájékoztatja az erdélyi főbírót a veszedelmes" készülődésről. A válság éleződésével újból megjelennek a nagypolitika erői: külpolitikai fejlemények következtében küszöbön áll a magyar király elleni támadás, és ez fékezi a felekezetek elleni belső fellépést Erdélyben. Kassai érdekei tehát azt követelik, hogy Balázsfalván zavargás törjön ki.
A végzetes eseményen a balsors Pécsi Simon ellen fordul, Kassai manőverei beválni látszanak. A szombatosok elvakultsága és a tragikus véletlenek sorozata tömeghisztériát robbant ki, amelynek első áldozata az a Kassai Elemér lesz, aki pedig a béke szolgálatában érkezik a gyűlésre. Laczkó István is életét veszti. Elemér felkoncolása Kassai István számára a legfájdalmasabb veszteség; most már csak a kapzsisága elégülhet ki, ha megkapja a szombatosokkal együtt bukó Pécsi vagyonát, elsősorban az andrásfalvi uradalmat.
A megoldásban azonban ismét közbeszól a sors, ezúttal a házasuló fejedelmi pár szeszélye képében. Zsófia nászajándékul elhangzó kérésére Gyulai Ferenc lesz az értékes Pécsi-birtok ura, egyúttal Deborah kezét is megkapja - jóllehet ő Bodó Klára iránt vonzódik. Laczkó István özvegye azonban a szegények és betegek istápolásában lelte meg életcélját Rápolton, férje utolsó tartózkodási helyén. Minthogy pedig időközben a török szultán hozzájárult a magyarországi evangélikus rendek sérelmeinek orvoslásáért indítandó hadviselet"-hez, Kassai István kiszorul a politikából, kegyvesztetté válik, Pécsi Simon ellenben visszanyeri a fejedelem jóindulatát - az ítélőmester nem soká élte túl" a végső fordulatokat.
A mű elsődleges tanulsága: az emberi sors kifürkészhetetlen és befolyásolhatatlan. Kérlelhetetlen törvények bonyolult erőrendszere áll fölöttünk, amelyhez alkalmazkodni vagy amelyet befolyásolni nem lehet. Épp azokat söpri el a legnagyobb erővel, akik a legjobban küzdenek ellene, elsősorban a fanatikusokat, a szenvedélyek és vágyak megszállottjait, a rajongók"-at. A tragikus vétség klasszikus eleme, a hübrisz" Kemény Zsigmond világában különös jelentőséghez jut. Mindenfajta szélsőség, elhivatottság és elbizakodottság a sors kihívásának minősül. (Ennek a világlátásnak a gyökere 1849 tanulságában rejlik; Kemény Zsigmond történelem- és sorsszemléletét a szabadságharc előre látott tragikus bukása döntően befolyásolta.) Az erkölcs szolgálata sem szolgáltat jogalapot a kiemelkedésre: a legkiválóbbak éppúgy elszenvedik a csapásokat, mint a legsilányabbak. Kassai Elemér talpig becsületes fiatalember, Pécsi Simon önzetlen és nagylelkű férfiú, mégis mindkettőjüket elsöprik a törvények, sőt épp a lelki nemesség és jóság sodorja őket végveszélybe (Eleméren ez be is teljesedik). A kiszolgáltatottság ugyanakkor az ellenpéldára is  érvényes: a morált a saját önös céljaira eszközül felhasználó Kassai István, a machiavellista intrikus, a lelkiismeret nélküli alattomos figura is a véletlen játékszerévé válik, jóllehet a végső fordulatokig fölényes biztonsággal és célravezetően kormányozza hajóját.
A sors kiváltképp a megmerevedett társadalmi rendben tragikus. A magyar viszonyok - a történelmi időben éppúgy, mint Kemény Zsigmond jelenében - rendkívül merevek. A származás kijelölte útról való letérés végzetes bűnnek számít Szőke Pista részéről éppúgy, mint Pécsi Simon esetében.
A rajongók szereplői tehát csaknem valamennyien tragikus hősökké válnak, két típus kivételével. Akad, aki a sors fölött áll", szilárd jellem" (Barta János kategóriáit alkalmazzuk, a továbbiakban is), nevezetesen Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony. Megemlíthetjük mellette a fejedelmet, Rákóczi Györgyöt is, de ő kevésbé jelentős szereplő, nem kerül az események fővonalába. A fejedelemasszony magasságát megközelíti Bodó Klára, aki magára maradva gyermekeiről is gondoskodni tud, és helytáll a kritikus helyzetekben (érzem, hogy erélyemnek a szükség csak újabb meg újabb tért nyitna"). ž azonban csak a saját életútját illetően győzi le a mostoha körülményeket, csak magának teremt külön világot", férje tragédiája őt is sújtja. Kivonulása a társadalomból (lemondása a világi boldogságról, a szegények és betegek gyámolítása) már bizonyos fokú életvereség. Mégis ő az egyetlen szereplő, aki saját tiszta erkölcsisége szerint tud élni. A többieknek még ez a részsiker sem jut osztályrészül.
A végzet szeszélyeit elkerülő másik típus a sodródó figuráké, a gyermekkedélyek" osztálya. Nekik nincs határozott törekvésük, ezért nem ütköznek össze semmilyen törvénnyel, de nem is érik el vágyaik teljesedését. Gyulai Pált a szerencsés véletlen sodorja előre, rangot és gyönyörű feleséget is kap - bár ő az egyetlen fiatalember, akit hidegen hagy Sáron Rózsájának" varázsa, ezzel szemben Bodó Klárához vonzódik egyre erősebben, reménytelenül. Laczkó István gyenge jellemű figura, ő a legcsekélyebb akaraterejű" szombatos, méltán lesz Kassai bábfigurája. Önérzetre ébredésekor azonban előre lép - a tragikus sorsúak táborába, hisz megkísérli helyzetének megváltoztatását. Hősies fellépése a szombatosok gyűlésén hatástalan, a berontó nemesek és hajdúk egyszerűen lemészárolják. A regény eszmevilága szerint származásának megtagadása volt az ő eredendő bűne, koldusból lett módos lelkész, ezzel váltotta ki maga ellen a végzet haragját.
Pécsi Simon szűcsmester fiából lett mágnás" Bethlen Gábor idejében - ez a mozzanat politikai ellenfeleinek gőgjét és irigységét váltja ki (Kassai szerint a nagyok közé tolakodott"), és így a sors büntetését. Messze kimagaslik kortársai közül - ez is vétségnek számít -: tudatosan él, tudományokban jártas csillagjós", szent énekeket" szerez és énekel, szíves vendéglátója minden idegen utazónak, pártfogója a szombatos szektának. Dúsgazdag Epicur", valamint ábrándos és előítéletes ember". Szilárd életelvek szerint él, épp ezért kell belátnia: el volt tévesztve egész életünk".
Pécsi Deborah az önsorsrontók" közé tartozik. Élete azért fut zátonyra, mert - engedve imádott apja kérésének - kiadja szerelmese útját. žt a tiszta gyermeki szeretet ítéli tragikus sorsra. Az igaz érzelem elfojtása az önmagukat elvesztők" bűne. Nem ura érzéseinek, megütközik Gyulai Ferenc hidegségén, és belelovalja magát az utána való sóvárgásba. Érzéseit szeszélye gyakran elvitatta, büszkesége legyőzte, de a szeszély és e büszkeség álérzéseket is hamar iktatott a valódiak helyébe". Boldogtalanságra rendeltetett.
Kassai Elemér az erkölcs és kötelességtudás áldozata; vesztét a nagybátyjával való kapcsolata okozza. Jellemétől idegenkedtem, kincsére nem vágytam, s bár hallám, hogy Pécsinek halálos ellensége, nem volt szívem visszautasítani a gyűlölt öreget." Tudomásul veszi sorsának csapását (Deborah elfordulását), ezután megkísérli kivonni magát nagybátyja, illetve a sorsa hatóköréből, de sikertelenül.
Kassai István a negatív főszereplő, ő az író jellemtipológiájában az önmagukat szétzúzók" körébe tartozik. Bűne: irígység, kapzsiság, önhittség.
Kádár és a legtöbb szombatos megszállott, elvakult rajongó". žk az erény szörnyetegei" (Németh László), önnön bukásuk előidézői, de bűntelen embertársak halála is szárad lelkükön. A nép - pl. Kassai felbujtására, Pécsi Simon pénzszóratására - rendkívül ingatag, befolyásolható, bárki ellen vagy mellé hangolható.
A magyar irodalmi és tudományos nyelv csak az 1830-as években kezdett erőre kapni, elsősorban az újabb nyelvújítási mozgalomtól támogatva, másrészt a népnyelvből merítve. A költészet a prózánál előbbre járt, és Kemény Zsigmond beemelte stílusába a romantikus poézis elemeit, annak gazdag és fordulatos eszköztárát. Különleges szókapcsolatokkal, újszerű asszociációkkal éreztette a lélek rebbenéseit, fejezett ki erkölcsi-gondolati-indulati reflexiókat. Nagy súlyt helyezett a plasztikus láttatásra.
A cselekmény mozgatói a harag és a szeretet hullámai. Epikájában nagyfokú líraiság uralkodik, a hangulati tartalmak jelentős szerepet kapnak, az író elsődleges célja az egyén és a világ közti kapcsolat feltárása. Elbeszélői magatartásában a tényszerű tárgyilagosság, a hősök énjébe való beleélés, a reflexió és a boncoló jellemzés váltakozik. Előadásmódja is változatos: narráció, monológ és párbeszéd, átképzelés és jelenetezés egyaránt megjelenik regényében.
pastedGraphic.pdf

SPITZER






This infrared image from NASA's Spitzer Space Telescope shows the Helix nebula, a cosmic starlet often photographed by amateur astronomers for its vivid colors and eerie resemblance to a giant eye. The nebula, located about 700 light-years away in the constellation Aquarius, belongs to a class of objects called planetary nebulae. Discovered in the 18th century, these cosmic butterflies were named for their resemblance to gas-giant planets. Planetary nebulae are actually the remains of stars that once looked a lot like our sun. When sun-like stars die, they puff out their outer gaseous layers. These layers are heated by the hot core of the dead star, called a white dwarf, and shine with infrared and visible-light colors. Our own sun will blossom into a planetary nebula when it dies in about five billion years. In Spitzer's infrared view of the Helix nebula, the eye looks more like that of a green monster's. Infrared light from the outer gaseous layers is represented in blues and greens. The white dwarf is visible as a tiny white dot in the center of the picture. The red color in the middle of the eye denotes the final layers of gas blown out when the star died. The brighter red circle in the very center is the glow of a dusty disk circling the white dwarf (the disk itself is too small to be resolved). This dust, discovered by Spitzer's infrared heat-seeking vision, was most likely kicked up by comets that survived the death of their star. Before the star died, its comets and possibly planets would have orbited the star in an orderly fashion. But when the star blew off its outer layers, the icy bodies and outer planets would have been tossed about and into each other, resulting in an ongoing cosmic dust storm. Any inner planets in the system would have burned up or been swallowed as their dying star expanded. The Helix nebula is one of only a few dead-star systems in which evidence for comet survivors has been found. This image is made up of data from Spi


A családfa mint műalkotás - [ Translate this page ]


Várady I. Pál, kassai polgárcsalád, mely a 17. század első felében nemesíttetett meg. ..... Bánffy Magdolna 32 445. Semsey János 32 446. böki. Paczóth Katalin ..... (Első feleségeToldi Miklós özvegye) 259 974. Lesi Dorottya 259 981. ..... Bárcai Mikó 1314-32. (Bárcai) 2 038 593. Hunt Miklós comes (Hontpázmány nem, ...
www.perjessy-horvath.hu/eletmenu/osjegyzek.html - Cached - Similar[PDF]

A Székely Nemzet története és alkotmánya

File Format: PDF/Adobe Acrobat
a vajdaságot, főként Zay Ferenc kassai kapitány pártfogása és a Székely Antal ..... Megbízta losonci Bánffy Pált, hogy az ő nevében alkudjon meg a székelyekkel. ..... MegérkezvénToldy és Bogáthy Marosvásárhelyre, a piacon ágyúkat vonattak ...... Mikó Józsefnét fajtalan élete miatt ítélte el, s a zabolai Mikes-fiúk ...
szekelyivadekok.tripod.com/szekely_tortenelem.pdf - Similar
KÉPES TÖRTÉNELEM

Megbízta losonci Bánffy Pált, hogy az ő nevében alkudjon meg a székelyekkel. ..... Megérkezvén Toldy és Bogáthy Marosvásárhelyre, a piacon ágyúkat vonattak fel ...... Az erdélyi szászok és a havaseli oláhok, majd a kassai kapitány Forgách ..... Mikó Józsefnét fajtalan élete miatt ítélte el, s a zabolai Mikes- fiúk ...
kepestortenelem.extra.hu/konyvek/szadeczky/masodik_resz.htm - Cached - Similar
Szolnok-Dobokavármegye monographiája / - [ Translate this page ]
Rákóczi György egy itteni házat Deési Kassai Zsigmondnak adományoz. ..... Mikes, Teleki, Bethlen, Bánffy grófok, Jósika báró és Gyulai, Petki-Nagy, Suki, Lázár, ... Sára Sarmaságiné, Klára Mikó Pálné, Druzsi gróf Nemes Ferenczné, Éva özv. .... Bihari Gombkötő József, Toldy Szabó Miklós nemesjogú birtokosok. ...
mek.niif.hu/04700/04755/html/147a.html - Cached - Similar